Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 4. szám
14 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 4. szám gok kibocsátásának megakadályozása érdekében, a feltételezett fejlesztéseket be kell építeni a regionális fejlesztési tervekbe. 8. Olyan monitoring eljárásokat kell használni, amelyek lehetővé teszik a teljes kémiai terhelés becslését és annak hatását. A szennyezőanyagok előfordulási mintázatának komplexitása tovább fog növekedni, emiatt olyan monitoring rendszerekre van szükség, amelyek integrált módon teszik lehetővé a teljes kémiai terhelés meghatározásának mérését és annak hatásait. Ezek lehetnek biológiai végpontok, valamint olyan hatásmechanizmusok, amelyek a jövőbeni mikroszennyezők hatásairól feltételezhetőek. A vízi élőlények közül a halakat tartjuk az egyik legérzékenyebb csoportnak az endokrin rendszert károsító anyagokra, pl. szorongást csökkentő és antidepreszszáns gyógyszerek halak esetében képesek az aktivitást növelni, gátolni az agresszív viselkedést, a napi aktivitás szintjét és a zsákmányelfogási képességet csökkenteni. Továbbá számos gén változását figyelték meg új szenynyezők hatására, amelyek a szteroid termelést, nemi differenciálódást, immunválasz kialakulását és fejlődését befolyásolták, illetve génexpresszió változásokat is kimutattak (Nilsen és társai 2019). A klímaváltozás hatására bekövetkező, növekvő gyógyszerhasználat miatt növelni szükséges az olyan gyógyszer-specifikus végpontok monitorozását, mint pl. a halak viselkedésének változása, amelyek mind a humán mind az ökoszisztéma egészsége szempontjából relevánsak. 9. Azonosítani szükséges a kémiai nyomás hajtóerőit és megjósolni jövőbeni fejlődésüket. A terhelési helyzetek komplexitásának folyamatos növekedése miatt bizonyos elsőbbségi anyagok meghatározása szükséges a kockázat csökkentéséhez. Például a városok, iparvidékek, vidéki területek kibocsátási profiljára néhány, meghatározott számú domináns vegyület jellemző, melyek azonosítása hatékonyan segíthet a kibocsátás csökkentési stratégiákban. 10. Megoldásokra összpontosító, kibocsátás-csökkentési technológiák alkalmazása szükséges, mely a jövőbeni mikroszennyezőket is figyelembe veszi. A szennyezőanyagok komplex mintázata miatt a kibocsátás csökkentés integrált megközelítést igényel. Területspecifikus kibocsátási monitorozás szükséges, hogy az elsőbbségi szennyezőket helyi szinten lehessen kezelni. 11. Támogatni szükséges az olyan stratégiákat, amelyek a veszélyes anyagok számát és összmennyiségét csökkentik. Számos olyan stratégia létezik, amely képes csökkenteni a szükséges kémiai szerek mennyiségét egy adott cél érdekében, pl. precíziós mezőgazdaság, precíziós orvoslás. A csökkent mennyiségű kemikáliák mellett fontos minimalizálni is a problémás vegyületek számát a szennyezőanyag mintázatok komplexitásának csökkentése érdekében. 12. Monitorozni szükséges a felhasznált kritikus vegyületek összértékesítését. Nemzeti és EU-szintű adatok felhasználásával monitorozni lehet a magas prioritású vegyületcsoportokat. Ezeket az adatokat összesíteni lehet és kiszámolható az adott vegyületre vagy vegyületcsoportra jellemző összes terhelés specifikus hatásmechanizmussal, vagy különleges tulajdonságokkal (pl. perzisztens szerves anyag), és megjósolhatok az átalakulási termékek. A kritikus vegyületek esetében kulcsfontosságú, hogy megismerjük azokat a hajtóerőket, amelyek a fogyasztásukhoz vezetnek (pl. a reklámok szerepe), illetve azok potenciális befolyásolásának lehetőségét. 13. Előre kell jelezni a jövőbeni szennyezőanyagokat. 2030-ra számos társadalmi változásnak komoly következménye lesz a vízgyűjtők vízminőségére. A társadalmi változások szisztematikus elemzése segíthet a jövőbeni szennyezőanyagok felfedésében. A jövőfürkészés (horizon scanning, Hideg és társai 2019), szektor-specifikus elemzések, és a szigorúan ellenőrzött vegyületek helyettesítésére szánt vegyületek ellenőrzései mind fontosak a jövőbeni szennyezőanyagok előrejelzésében és a döntéshozatalban, hogy melyeket kell előnyben részesíteni. 14. A folyamatban lévő technológiai innovációkat szűrni kell az új anyagokra és vegyületekre. Az új technológiák nagy része új vegyületek felhasználásával jár. A technológiák jövőfurkészése segít azonosítani olyan új anyagokat és vegyületeket, amelyeket várhatóan használni fognak a jövőben. 15. Az új technológiák kockázat- és haszonelemzését már a fejlesztés korai szakaszában el kell végezni. A fejlesztés minél korábbi szakaszában azonosításra kerülnek a problémás vegyületek, annál könnyebb az esetleges helyettesítésük, így azonosításuk a tervezés korai szakaszában kulcsfontosságú (van Wezel és társai 2018). 16. Támogatni kell a jobb lebomlású és környezetbarátabb vegyületek fejlesztését és felhasználását. A gyorsabb lebomlású, környezetet kevésbé károsító vegyületek felhasználása csökkenti a problémás kibocsátásokat már a korai szakaszban és jelentősen hozzájárul a komplex kibocsátások csökkentéséhez. 17. Kvantitatív trendmutatókat kell alkalmazni, hogy modellezni és előre jelezni lehessen a jövőbeni szennyezőanyagokat. A területhasználat, populációsűrüség, éghajlati különbségek, és számos egyéb faktor hatással van a kémiai terhelésre, ami jelentős területi különbségeket okoz. A társadalmi fejlődések hatásai a jövőbeni szennyezőanyag kibocsátásokra integrálhatóak a kitettség és kockázat modellezés során, például a gyógyszerfogyasztási szokások és a demográfiai változások előrejelzése esetében. 18. El kell kerülni a nem megfelelő helyettesítéseket csoportszemlélet használatával. A problémás vegyületek helyettesítése gyakran más problémás vegyülettel történik. Azokat a vegyületeket, amelyek szerkezetileg rokon vegyületek, vagy hasonló hatásmechanizmussal működnek, közös csoportba kellene sorolni, mely elejét veheti az azonos csoportból származó vegyület helyettesítőként való felhasználására és a funkcionális helyettesítést segíti. 19. Támogatni kell a funkcionális helyettesítő anyagok azonosítását és használatát. A problémás vegyületek helyettesítésére használt vegyületek veszélyességét és kockázatát szisztematikusan vizsgálni kellene. A kevésbé veszélyes vagy nem kémiai megoldások használatát kellene előnyben részesíteni.
