Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 4. szám
Knisz J. és Vadkerti E.: A klímaváltozás hatása a szerves mikroszennyezők előfordulására 13 felhasználást nyertek keménységük és átlátszóságuk miatt, pl. cumisüvegek, ételtároló edények, mikrohullámú sütőben használható műanyag edények, vízautomaták ballonjai, üveghatású poharak, elektronikai berendezések, biztonsági felszerelések, égésgátló anyagok. De a PVC-k is tartalmazhatnak biszfenolokat. Hormonzavaró hatása miatt számos korlátozó intézkedést léptettek életbe, pl. az Európai Unióban betiltották a BPA használatát cumisüvegekben és egyéb étel és ital tárolására szolgáló polikarbonátokban. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala 19 lehetséges alternatív vegyületet javasolt a BPA kiváltására, köztük a BPF, BPAF, TBBPA vegyületeket (Knisz és társai 2020b). A közelmúltban már ezeket is kimutatták élelmiszerekből, egyéb fogyasztási termékekből, valamint emberi vizeletből is (Siracusa és társai 2018). Az egyre növekvő állatkísérleti vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a BPA analógok is negatívan befolyásolják az ivari funkciókat, pl. a petesejt és spermium minőségét, a szteroidszintézist, petefészek és hereműködést. Az eddigi eredmények alapján feltételezhető, hogy a BPA analógok, különösen a BPAF és TBBPA szintén megzavarja a szaporodási funkciókat, ösztrogén receptortól független módon (Siracusa és társai 2018). Az eddigi epidemiológiai vizsgálatok és állatkísérletek még nem elegendőek arra, hogy egyértelműen alátámasszák a BPA analógok endokrin rendszert befolyásoló hatását, ennek igazolásához még hosszú évek szükségesek. Az Európában létrejövő új termékfejlesztések közel 70%-a új anyagfejlesztéssel jár, mely új vegyületek, vagy meglévő vegyületek módosításaival jár együtt. Ezen vegyületekről sok esetben nincsenek pontos ismereteink, nem tudjuk, hosszútávon jelentenek-e környezeti, egészségügyi veszélyt, és ha igen, milyen hatásokkal kell számolni. Minden olyan új vegyületet, amelyet 1 tonna felett gyártanak vagy hoznak be az EU-ba, regisztrálni kell az Európai Unió vegyi anyagokra vonatkozó egységes bejegyzési, értékelési és engedélyeztetési rendszerében, azaz a REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals) rendszerben. Az ennél kisebb mennyiségben előállított vegyületek esetében is vannak olyan kitételek, melyek esetében regisztráció köteles az adott vegyület, pl. ha korlátozás alá esik, de jellemzően az 1 tonna alatt előállított vegyületek nem regisztráció kötelesek (Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)). A JÖVŐBENI MIKROSZENNYEZŐK KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A VÍZGYŰJTŐKBEN Az Európai Unió által támogatott és 2018 szeptemberében zárult SOLUTIONS projekt (SOLUTIONS Project) a jelenlegi és jövőbeni új szennyezőanyagok vízgyűjtőben való előfordulását, menedzselését tűzte ki célul. A projekt keretében információs eszközöket, modelleket fejlesztettek, melyek segítségével a jövőbeni trendek mérhetőek (RiBaTox Version 2018). A SOLUTIONS projekt eredményeit Búnké és társai (2019) összegezték, és ajánlásokat fogalmaztak meg a vízgyűjtőkben előforduló szennyezőanyagok kezeléséhez: 1. A jövőben az európai vizek kémiai terhelésének növekedésére kell számítani. A társadalom fejlődéséből adódóan növekvő mennyiségű szennyezőanyag fogja a vízgyűjtőket terhelni. Ehhez hozzájárul többek között az urbanizáció fokozódásából adódó megnövekedett rágcsálóirtó használat, az intenzív esőzések gyakorisága növeli a szennyezőanyagok bemosódását stb. 2. A szigorú szabályozás alá eső vegyi anyagok jövőbeni csökkenésére kell számítani. Jelenleg is számos vegyi anyag, amelyet magas kockázatú vegyületként tartanak számon, pl. periluor-oktán-szulfonát (PFOS), csökkenő tendenciát mutat, mely várhatóan a jövőben is folytatódik. 3. A szigorúan szabályozott vegyületek helyettesítésére szánt vegyületek jövőbeni növekedésére kell számítani. A szigorúan szabályozott vegyületeket jelenleg is igyekeznek hasonló tulajdonságokkal rendelkező vegyületekkel kiváltani, csak ritkább esetekben jellemző, hogy a termék újratervezésével teljesen elhagyják a problémás vegyületcsoportot. Sok esetben, a helyettesítő anyagok is problémásak (lásd BPA helyettesítők) és jövőbeni szennyezőkké válhatnak. 4. Az urbanizált területeken a vízgazdálkodási rendszerek kapacitását növelni kell. A klímaváltozással összefüggésben, várhatóan egyes területeken növekedni fognak az erős esőzések és viharos időjárások, míg más területeken az aszályok. A városokból lefolyó, kezeletlen esővizek jelentős szennyezőanyag források, pl. lebegőanyagok, nehézfémek, közlekedéssel összefüggő mikroszennyezők, lágyítók, biocidek stb. A centralizált és decentralizált technológiák kombinációja lesz szükséges ezen kibocsátások kezeléséhez. 5. A vidéki területek vízgazdálkodási rendszereit fejleszteni szükséges. Azoknál a régióknál, ahol a klímaváltozás hatására megnövekedő csapadékmennyiség a jellemző, a felszíni vizek szintjének időszakos növekedése várható, amely az esetlegesen elárasztott szennyvíztisztítókból, illetve mezőgazdasági területekről bemosott szennyezőanyagokat is tartalmazhat. Kiemelkedően fontos a fejlett csapadékvíz-kezelési rendszerek kidolgozása, hogy elkerülhető legyen a kezeletlen szennyvíz túlfolyása, valamint a mezőgazdasági területekről a peszticidek mobilizálódása. 6. Meg kell előzni /el kell kerülni a kezeletlen szennyvizek újrahasznosítását a vízhiánnyal érintett területeken. Az aszályos területeken, a száraz periódusok hosszának növekedésével egyre jobban növekedni fog az igény a szennyvíz öntözésre való újrahasznosítására, mely nem megfelelő kezelés esetén a szennyezőanyagok vízgyűjtőkbe jutásának további forrásává válik. A szennyvíz tisztítása az újrahasznosítást megelőzően a jövőben még nagyobb kihívássá válik, különösen azokban a városokban, ahol a körkörös gazdaság elvei mentén a víz újrahasznosítása nagyobb arányú lesz, itt meg kell akadályozni a szennyezőanyagokból adódó kockázat „újrahasznosulását”. 7. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe a jövőbeni regionális fejlesztések különbözőforgatókönyveit bele kell foglalni. A városiasodás és a klímaváltozás a földhasználat megváltozását eredményezi. A városi és vidéki szennyezőanyag kibocsátások jelentősen eltérnek, a jövőbeni szennyezőanya
