Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 4. szám
5 A klímaváltozás hatása a szerves mikroszennyezők előfordulására Knisz Judit* és Vadkerti Edit* * Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Baja (E-mail: Knisz.Judit@uni-nke.hu; Vadkerti.Edit@uni-nke.hu) Kivonat A szennyezőanyagok a háztartásokból, közintézményekből, kórházakból, ipari létesítményekből a szennyvíztelepekre jutnak, ahonnan egy részük változatlanul jut tovább a felszíni vizekbe. A szennyvíztelepek mellett az állattartó telepek, halgazdaságok, mezőgazdasági területek, és ipari létesítmények is fontos szennyezőforrások. A kémiai szektor globális tendenciáit figyelve feltételezhető, hogy a kémiai vegyületek kibocsátása folytatódni fog és még tovább fog emelkedni. Az évtizedek óta ismert ún. hagyományos szennyezőanyagok mellett az új szennyezők is potenciálisan káros és/vagy perzisztens tulajdonságuk miatt aggodalomra adnak okot. A klímaváltozáshoz köthető intenzív esőzések, gyakori áradások növelik a felszíni vizek szennyezésének mértékét, mivel kórokozókat, szerves anyagokat, nehézfémeket, szerves mikroszennyezőket szállítanak a vizekbe. A klíma változása a patogének, illetve vektoraik megjelenését eredményezi olyan területeken, ahol korábban nem voltak jellemzőek. A hőmérséklet változása, az áradások, aszályok és a vízhiány problémája a vízben található szennyezőanyagok előfordulását, viselkedését, koncentrációját is befolyásolja. A csapadék mennyiségi változása közvetlenül hat a hígulási térfogatokra, így a koncentrációk térbeli és időbeli változásaira. A klímaváltozás a szennyezőanyagok szállítására, a különböző ökoszisztémák közötti áramlásukra, átalakulásukra is hatással van. Jelen összefoglaló tanulmányban röviden bemutatjuk a fent említett folyamatokat, valamint az Európai Unió által támogatott, SOLUTIONS projektet, összegezve annak eredményeit a jelenlegi és jövőbeni új szennyezőanyagok vízi környezetben való előfordulásáról, és azok menedzseléséről. Kulcsszavak Szerves mikroszennyezők, új szennyezők, perzisztens anyagok, vízszennyezés, klímaváltozás, SOLUTIONS projekt.______________ Impact of climate change on the occurrence of organic micropollutants Abstract Pollutants from households, public institutions, hospitals, and industrial facilities are transported to sewage treatment plants, some of which continue to flow to surface waters unaltered. In addition, farms, agricultural lands, and industrial facilities are also important sources of pollutants. Looking at the global trends of the chemical sector, it can be assumed that emissions of chemical compounds will continue to increase even further. In addition to legacy contaminants, emerging contaminants are of great concern due to their potentially harmful and/or persistent properties. Intense rainfalls and frequent floods increase surface water pollution, as they transport pathogens, organic matter, heavy metals and organic micropollutants to water bodies. Climate change results in the emergence of pathogens and their vectors in areas previously not detected. Temperature change, floods, droughts and water scarcity also affect the occurrence, behavior and concentration of water pollutants. Change in the amount of precipitation has a direct effect on dilution volumes, thus, on spatial and temporal changes of organic micropollutant concentrations. Climate change also affects the transport of pollutants, their flow between different ecosystems as well as their transformation. In this review, we shortly describe the above-mentioned processes, as well as summarize the results of and recommendations related to the EU-supported SOLUTIONS project, which deals with the occurrence and management of legacy and emerging pollutants in aquatic environments. Keywords Organic micropollutants, contaminants of emerging concerns, persistent substances, water pollution, climate change, SOLUTIONS project._________________________________________________________________________________________________________________ BEVEZETÉS A 2019-ben Budapesten megrendezésre került Víz Világtalálkozón Ader János köztársasági elnök is felhívta a figyelmet megnyitó beszédében az ENSZ magas szintű szakértői munkacsoportjának 2018-as tanulmányában megfogalmazott, „túl sok, túl kevés, és túl szennyezett víz” problémájára. Ez rávilágít arra, hogy a tiszta vízhez való hozzáférést ma már nem szabad természetesnek tekinteni (Willetts és társai 2019). Az elmúlt néhány évtizedben egyre nőtt az európai vízgyűjtőkben kimutatott szennyezőanyagok száma. A szennyezőanyagok jelenléte a környezetben veszélyt jelent az ökoszisztémára, az emberi egészségre, és komoly kihívás a Víz Keretirányelv (VKI) céljainak elérésében. A klímaváltozás vízzel kapcsolatos közvetlen hatásai közül a legfontosabbak a megnövekedett hőterhelés, áradások, aszályok, az egyre gyakoribb intenzitású viharok (Watts és társai 2015). Az áradások, a mezőgazdasági és városi területekre lezúduló csapadékok szennyezőket juttatnak a felszíni vizekbe, többek között hőt, patogéneket, szerves anyagokat, nehézfémeket, szerves mikroszennyezőket (Engloner és társai 2019, Knisz és Vadkerti 2020). Jelen összefoglaló tanulmányunkban a vizekben előforduló szerves mikroszennyezők sorsát, emberi egészségre, ökoszisztémára gyakorolt hatásait, és a szabályozásukra vonatkozó jogi környezetet mutatjuk be. Megvizsgáljuk, hogy a klímaváltozás milyen hatással lehet a szerves mikroszennyezők környezeti előfordulására, valamint összefoglaljuk a jövőbeni mikroszennyezők kezelésének lehetőségeit a vízgyűjtőkben.
