Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
88 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám kus üzemeltetési optimalizálással, akár víztároló objektumok építésével, vagy a fogyasztási szokások módosításával. Arra mindenesetre fel kell készülnie a világnak, hogy ezekre az okos megoldásokra egyre nagyobb szükség lesz. A következő lépés a vízkivétel, ami történhet felszíni vízből, kútból, forrásból egyaránt, de egy biztos, hogy mérni mindenhol lehet. A vízkivételi pontoknál már a vízminőség mellett a termelt víz mennyisége is fontos jellemzővé válik, hiszen ez az adat egy újabb egyéni paraméter a víz elosztásának folyamatában, ami jellemzi a komplex rendszert. Egy kút esetében fontos adat a termelt víz mennyisége, a kút üzemi és nyugalmi vízszintje, a szivattyú által elfogyasztott villamos áram mennyisége, frekvenciája, üzemideje és végül, de nem utoljára a hálózati nyomás szintje. Az ezekkel az adatokkal jellemzett kút szolgáltatja a hálózat felé a vizet (4. ábra). Mindezek mellett az üzemeltetők számára fontos adat az összes aktuális státusz, ami azt mutatja, hogy a kútban jelenleg nincs üzemi hiba, megfelelően működik, nincs bent senki, nem nyitották ki, nem öntötte el a víz. 1 sz, üzem Státusz: Rendben Riasztások: Nincsen riasztás O 4. ábra. Kútgépház sémarajz SCAD A rendszerhez (Forrás: saját info grafika) Figure 4. Well housing diagram for SCADA system (Source: own infographics) A gépházakban mindenhol a legfontosabb paraméter az egyes gépek üzemideje, villamos paraméterei, szállítási és nyomásadatai, a teljes gépház beérkező és szállított vízmennyisége, és itt már több lehetőség nyílik arra, hogy még vízminőségi paraméterek ellenőrzése is megtörténhessen. A kitermelést követő vízkezelési folyamatlépések esetén van mérhető és mérendő fizikai, kémiai, illetve biológiai paraméter, mely jellemzi a vízminőséget, a vízmenynyiséget, a tisztításhoz kapcsolódó energiaigényt, az egyes elemek, eszközök működését, megfelelőségét. Mérhetők a folyadékszintek, vegyszerek koncentrációja, adagoló eszközök működése és a gépház hőmérséklete. Az összes adat, ami egy ilyen helyen mérhető, számítható, mindmind közelebb viszi a felhasználókat a megfelelőbb, ajobb és hatékonyabb működéshez. Ahogy erről már szó volt a vízbázisok adatainak elemzése kapcsán, megfigyelhetők, trendek, folyamatok mintái, csökkenő és emelkedő értékek analizálhatók az üzleti intelligenciák és a mesterséges intelligencia segítségével. A jelentős különbség a vízbázisok és a technológia más fázisai között, hogy itt mesterséges műtárgyak, berendezések működését kell megvizsgálni és ebben az esetben egzakt következtetések is jól levonhatók, a mérések elemzése alapján meghozott döntések eredménye könnyen és gyorsan visszamérhető, a folyamat szabályzása emberi kézben van, a ciklusidő töredéke a vízbázisok méréseivel megfigyelhető léptékeknek. Ez olyan módon segíti a szakemberek munkáját, hogy hozhatnak meg gyors döntéseket, módosíthatnak paramétereken és órákon, napokon, vagy esetleg heteken belül látható, mérhető a változás és meghozható egy újabb döntés a módosításokat illetően. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az adatok struktúrájának kidolgozása, a megfelelő elemzések elvégzése nem igényel nagy szakértelmet, inkább csak azt érdemes észrevenni, ezekben a folyamatokban az embernek sokkal nagyobb befolyása van, sokkal erősebb ráhatást tud gyakorolni az egyes elemekre. A digitalizációban rejlő lehetőségeket ki kell használni, hiszen a hatékonyság növelése, a rendszerekben elbújó tartalékok megtalálása, az újabb finomítások tekintélyes potenciállal bírhatnak. A vízre jellemző nagy mennyiségek esetében, már egész kis százalékos javulás is óriási eredményt hozhat. Miben érhető el hatékonyságjavulás? A pontos folyamat és trendismeret összeköthető a fogyasztói szokásokkal, így átalakítható a vízkezelés időtartama, változtatható a technológia energiafelhasználási igénye, azaz csökkenthető a villamos fogyasztás, vegyszer felhasználás, csökkenhet a technológiában felhasznált technológiai víz mennyiség és mindez úgy történhet meg, hogy a minőséget nem csak fenntarthatja az üzemeltető, hanem jobb minőségű vizet szolgáltat. A kezelt vizet el kell juttatni a fogyasztókhoz, jó minőségben, a lehető legkisebb veszteséggel, minden nap 24 órán keresztül, ezért fontos a meglévő csőhálózat állapotának folyamatos monitoringja, az optimális víznyomás beállítása, a csőtörések elkerülése vagy mielőbbi észlelése. Az elmúlt évek során több különböző módon is elvégezték ezeket a feladatokat a szakemberek, de az utóbbi időben segítségükre sietett a modern technológia, az IoT eszközökkel. Ezek az eszközök olyan kihívásokra kell, hogy megoldást adjanak, amelyek hosszú ideje foglalkoztatják a szakértőket. A hálózat monitoring kihívásai: • nagy területen elszórtan, helyezkednek a mérési pontok, • a mérési helyszínek energiaellátása nem könnyen megoldható a villamos hálózatról, • a kábelfektetés költséges, nem praktikus, sok területen kivitelezhetetlen, • a mért adatok begyűjtése sok nehézségbe ütközik, • könnyen telepíthető, vezeték nélküli technológiára van szükség, • a vízhálózat, a csövek a föld alatt találhatók. Amennyiben sikerül ezekre a kihívásokra megoldást találni, abban az esetben elérhető, hogy elegendő helyen lehessen vizsgálni a csőhálózatot, csökkenteni lehessen a
