Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 3. szám

89 Ilcsik Cs., Major V.: Az integrált digitális vízgazdálkodás és a körkörös gazdaság kapcsolata hálózati veszteségeket, a szivárgások számát és mértékét, be lehessen állítani a megfelelő víznyomást, felderíthetők legyenek a jogosulatlan fogyasztási pontok. A hálózati nyomás csökkentése, illetve optimalizálása sok előnnyel jár, hiszen kisebb nyomás előállítása keve­sebb energiát igényel, a meglévő szivárgásokon kevesebb víz kerül ki a hálózatból, csökkenhet a csőtörések száma, növekszik a csövek élettartama. Milyen előnyökkel járhat még a hálózati nyomás figyelése? Fontos a hálózati nyo­más csökkentése, de nem szabad megfeledkezni az olyan plusz előnyökről sem, mint az, hogy sokkal gyorsabban fel lehet ismerni a csőtöréseket, már azelőtt értesülhet egy-egy csőtörésről a szolgáltató, hogy az első bejelentések megér­keznek a lakosságtól. De hasznos lehet az is, amikor a sze­relőcsapat elzárja az utcán a vizet és pontosan tudják, hogy melyik utca érintett, hogy melyik utcában nem lesz víz és melyik utcában zavartalan a vízszolgáltatás. Ezek olyan előnyök, amik egyszerűsége és hasznossága csak akkor fog láthatóvá válni, ha már elterjednek az ilyen rendszerek. A legújabb technológiák lehetőséget nyújtanak arra, hogy a vízvezeték hálózatról gyűjtött adatokból adatbá­nyászattal meghatározhatók előre a csőtörések, eldönthető, hogy melyik csőszakaszt kell kicserélni, mert nagy a ve­szélye annak, hogy eltörik. Ha ezeket pontosan lehet meg­határozni, akkor a vízmű cégek optimálisan költhetik fel­újításra szánt pénzüket, így ugyanannyi pénzből sokkal jobb hálózat építhető. Eddig csak a nyomáscsökkentésről volt szó, de háló­zatmenedzsment ennél sokkal többről szól, sokkal többről szólhat. Jelenleg éjszakánként szakemberek csoportjai jár­nak ki a városokba mérni, mert éjjel tudják a legkönnyeb­ben meghatározni, hogy hol szivárognak a csövek, hol kel­lene ásni és javítani, hogy a termelt víz ne folyjon el. Ha akár éjjel, akár nappal mérhető az egyes területekre beadott víz mennyisége, folyásának iránya, nyomása, akkor a szakemberek, akik eddig éjjel dolgoztak, most már elvé­gezhetik az elemzéseket nappal, normális munkaidőben, megtervezhető a javítás, figyelembe véve a csőtörés mé­rete, a forgalom, a környező ingatlanok veszélyeztetett­sége és a legalkalmasabb időpont és technológia választ­ható ki a javításra. Ismerve a fent említett adatokat, meg­határozhatók a fogyasztói szokások, intézkedéseket lehet tenni a vízhiányok elkerülésére, előre lehet gondolkozni a jobb szolgáltatás érdekében. Gondoljunk bele, hogy mek­kora terhelést jelent, mikor egy lakóparkos, kertesházas te­rületen minden öntözőrendszer egyszerre indul el, mek­kora mennyiségű vízre van szükség egyidőben! Ha ezeket a szokásokat meg lehetne változtatni és elérhető lenne, hogy ezt a sok locsolót ne egyszerre, hanem elosztva indít­sák el a fogyasztók, akkor senkinél nem csökken a kritikus alá nyomás, nem ürülnek ki feleslegesen a víztározó me­dencék, optimálisan tölthetők a rendszerek, kevesebb ener­giával, költséghatékonyan. A következő állomás a fogyasztó, ahol mérhető a napi fogyasztás, a heti-, havi éves fogyasztás, illetve okosan tervezhetők az utcai vezetékek. Ezek az adatok mind ab­ban segítik a szolgáltatókat, hogy jobban, olcsóbban, megfelelő minőségben szolgáltassák a vizet, mindenki megelégedésére. Az ügyfélszokások sok hasznos adatot rejtenek, de a vízfogyasztás másik oldala, a szennyvíz termelése is ko­moly kihívásokat jelent a szolgáltatók számára. A szenny­vízhálózatból egyre több és több érdekes információt tud­nak kimérni a szakemberek, például a pandémiás időszak alatt meghatározható volt mely városok, városrészek van­nak nagyobb veszélynek kitéve COVID fertőzés tekinteté­ben, hol csökken a fertőzöttek száma, mennyire hatásosak az oltások a lakosság adott csoportjaiban. Persze a szenny­víz minősége sok mindent elárulhat még a fogyasztókról, de érdemes arra gondolni, hogy a kibocsátott szennyvíz egyben a szennyvíztelep bemenő terhelése, ami rosszabb esetekben problémát is okozhat a szennyvíztelep mikrobi­ológiájában, működésében, ami nem csak a tisztítás minő­ségére, de költségére is nagy hatással lehet. Egy szennyviztelepen folyamatos feladat a finomhan­golás, hiszen a víz minősége a nap különböző szakaszai­ban, a különféle évszakokban, a különböző időjárási viszo­nyoknak megfelelően változik. Ahhoz, hogy a kibocsátott szennyvíz minősége megfelelő legyen, hogy a technoló­giát pontosan be lehessen állítani, mindig más és más sza­bályozásokra van szükség, mely beállításokat mérések alapján lehet pontosítani. Ez a pontosítás nem csak a kibo­csátott szennyvíz minőségét befolyásolja, de az energiaha­tékonyságot, a vegyszerek mennyiségének a felhasználását is javítják. A tisztítás egyes lépéseit az alapján kell beállí­tani, hogy milyen minőségű és mennyiségű szennyvíz ér­kezik a telepre. így majdnem elér oda a víz körforgása, ahonnan indult, hiszen a tisztított szennyvíz visszakerül a természetbe, a befogadó felszíni vizekbe, tavakba, folyókba, de most már a lakosság, az ipar, a fogyasztók által megváltoztatva. INTEGRÁLT DIGITÁLIS VÍZGAZDÁLKODÁS Bár a magyarországi vízgazdálkodási infrastruktúra jól ki­épített, azonban a kellő fenntartás hiánya az elmúlt évtize­dekben mára azt a helyzetet idézte elő, hogy az előttünk álló 2021 - 2027 finanszírozási ciklusban több ezer milli­árd nagyságrendű, beruházást szükséges a vizes infrastruk­túra felújításra szánni. Csak a vízi közmüvek (vízellátás, csatornázás, szennyvízkezelés) felújítására 1500 milliárd forint szükséges konzervatív becslések szerint. A területi vízgazdálkodás (árvíz-, belvíz-, aszálykár-megelőzés, tározás, lefolyás-szabályozás, klímaadaptáció) a becslések szerint 750 milliárd forint beruházást igényel. Itt tehát kulcskérdés a beruházások gazdasági optimalizálása és a rendszerek megbízható valós idejű üzemeltetése. Minden egyes elemnél négy dolog integrációját kell megvalósítani: • Valós idejű adatgyűjtés valós idejű (real-time) szenzorokkal, ill. távérzékeléssel, • nagy adatmennyiségek elemzése és feldolgozása, gyors elérésű integrált vízgazdálkodási adatbázisba való szervezése és folyamatos fenntartása, • valós idejű üzemirányítási modellek kidolgozása, • a különböző tér-idő skálán működő tervezési és irá­nyítási modellek integrálása koherens rend­­szer(ek)be.

Next

/
Thumbnails
Contents