Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 3. szám

Kolossváry Gábor: Körforgásos gazdaság - a mezőgazdaságban, a vízzel összefüggésben 35 árokrendszer megléte, erdősáv), valamint területhaszná­lat-váltással. A védekezés jövőbeni sikerességének záloga a mai vízelvezetési kényszerek megszüntetése, és a rend­szerein víz visszatartási képességének növelése, vagyis a vízvisszatartási üzemrend alkalmazása. A belvízgazdálkodás alapja a mennyiségi rendelke­zésre álláson túl a víz minősége is. A helyben visszatar­tott víz alkalmassága az egyes használati módokra (ön­tözés, ökológiai célok stb.) különböző lehet, ezért meg kell találni a víz minőségi paramétereinek megfelelő alkalmazásokat. Elgondolkodtató, hogy a mezőgazdasá­gi területekről lefolyó víz mezőgazdasági hasznosításá­ról beszélünk, és amint a csatornába jut, olyan vízminő­ségi kifogásokat keresünk az újabb hasznosításra, ami addig fel sem merült. Csak érdekességként megjegyez­zük, hogy sokszor hallhatók pl. azok a felvetések, hogy a halastavakból tisztább vizet juttatnak a befogadókba, mint amit kapnak. Nagy hatósági adósság, hogy a me­zőgazdasági vízhasznosításhoz kapcsolódó határértéke­ket tartalmazó jogszabályok és szabványok vízfolyások­ra és állóvizekre megállapítanak vízminőségi határérté­keket, míg a belvizekre nem. A belvizek egyik legelőnyösebb hasznosítási formája a gyepesítés, illetve a rét- és legelőgazdálkodás. Hason­lóan az erdősítéshez, itt is csak az összegyülekező vizek tápanyagtartalma lehet magasabb. A nád termesztésének alapfeltétele, hogy a víz áramoljon az állandó vízfrissítés érdekében, illetve a nádat borító víz magassága 40-100 cm közötti legyen. Tekintettel arra, hogy a nádtelepek jelentős tápanyagcsapdaként (szűrőmező) működnek, az összegyülekezett, illetve tározott vizek minősége nem jelenthet veszélyforrást. A mélyebb fekvésű legelők öv­­gátolásával igen jól hasznosíthatjuk többletvizeinket. Számos vizsgálat tanúskodik arról, hogy a belvizet ún. szűrőmezőn (nádas, sásos, gyékényes) való átvezetéssel tisztíthatjuk. A halastavak szerepe belvízvédekezés idején nyerhet jelentőséget. A halastavi gazdálkodók részére térítésmen­tesen biztosított a belvízből történő halastótöltés (a víz­minőségi kockázatok vállalása mellett) kiválthat jelentő­sebb, más gazdálkodó számára használható vízkészletet a későbbi időszakban. Ezzel a tapasztalatok szerint változó mértékben élnek a gazdálkodók, különösen a szolgáltatási díjuk egyösszegűvé és vízfelhasználástól függetlenné tétele után. A halgazdálkodás jelentős előnye más mező­­gazdasági ágazatokkal szemben, hogy olyan területek művelésbe vételét is lehetővé teszi, amelyek egyébként alkalmatlanok lennének gazdaságos mezőgazdasági ter­melésre. Hazánkban ezek főleg a szikes, illetve az erősen kötött réti talajú területek, amelyek igen rossz talajszer­kezeti és vízháztartási tulajdonságokkal rendelkeznek. A halastavi hasznosítás esetében figyelemmel kell lenni a lecsapolóvíz (tápanyag-tartalom, sótartalom), ugyanakkor a feltöltővíz minőségére is. SZENNYEZETT VIZEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA A vizek használat során szennyeződhetnek, de ez nem azt jelenti, hogy hasznosításukról le kellene mondanunk, hiszen számos esetben akár tisztítás nélkül is újrahaszno­síthatok. A lecsapolt vagy tisztítás után rendelkezésre álló vizek, amelyek az egészségügyi és környezeti kockáza­tok, illetve a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok figyelembevételével megfelelnek a felhasználási cél sze­rint meghatározott minőségi előírásoknak, mindenképpen fontos elemei a hasznosítható készleteknek. A szennyvíztisztító telepről kifolyó víz közvetlen vagy közvetett újrahasznosítása lehet, pl. ha a tisztított szennyvíz közvetlenül az elosztórendszerbe kerül, vagy egy adott tóba, tározóba stb. kerül, ahonnan később fel­használható. A megfelelően tisztított szennyvíz (1. kép) számos célra felhasználható, a hasznosítási módok a terület egye­di igényei szerint változhatnak, de mindenképpen fontos a hozzájárulás az alábbi környezeti célkitűzésekhez: • vízkészlet stabilizálás, • mezőgazdasági célú hasznosítás, • ipari célú hasznosítás, • települési/tájképi célú hasznosítás. I. kép. Nyers, tisztított és újrahasznosítható víz Photo 1. Raw sewage, plant effluent and reclaimed water Az EU tagállamaiban a teljes vízhasználat jelentős ré­szét képezi a mezőgazdasági vízhasználat. Az öntözési technológia helyes alkalmazása elősegíti a mezőgazdasá­gi termelők bevétel-maximalizálását, csökkenti a műtrá­gya iránti igényt, kétszeresen csökkentve a környezet­szennyezést (2. kép). Egészségügyi szempontból jelenleg társadalmilag elfogadottabb a kevésbé kockázatosnak ítélt energetikai célú növények termesztéséhez történő felhasználás, de a felhasználási helyek szerint számos más lehetőséget is ki kellene használni: • aszály és vízhiány által veszélyeztetett területen, • homokos, homokos-vályog típusú altalajon, • felszín alatti vízkivételek védőterületén kívül.

Next

/
Thumbnails
Contents