Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
36 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám 2. kép. Energetikai célú növények termesztéséhez történő felhasználás (TISZ projekt 2020) Photo 2. Use for growing energy crops (TISZ project 2020) A számos próbálkozás (nyárfás, energiaerdő) és tapasztalati eredmény mellett is hiányzik a teljes évi hasznosítás lehetősége (vegetáció, illetve fagy), ezért a tározással együttes megoldásokat is elemezni, fejleszteni kell. Az utóbbi időben további erőteljes kutatás indult a mezőgazdaságban, a használt vizek öntözéses újrahasznosítása során. A korunkban igen elterjedt és újonnan megjelenő szennyezőanyagok számos kihivás elé állítják a kutatókat, a probléma megoldása ugyanakkor sokoldalú megközelítést igényelt. A kockázatok csökkentésében egyaránt szerepet és felelősséget kell vállalnia a CEC (Contaminants of Emerging Concern - aggodalomra okot adó szennyezőanyagok) anyagokat tartalmazó termékek fejlesztőinek, a szennyvízipamak, a vízgazdálkodási szakembereknek és mezőgazdasági termelőknek és a kutató-fejlesztő szereplőknek egyaránt. A megelőzésben szintén fontos szerepe van a jogalkotóknak, akiknek olyan szabályrendszert szükséges alkotniuk, amellyel biztonságos körülmények közt felhasználhatóak a használt vizek, miközben a szabályozások nem akadályozzák, hanem elősegítik a használt vizek hozzáférhetőségét és felhasználását. Fontos feladat a CEC anyagokra vonatkozó határértékek megállapítása (öntözővízben, talajban, élelmiszemövényben, élelmiszerekben és késztermékekben egyaránt), de a talajból történő felvehetőség csökkentése és az élelmiszerekre vonatkozó határértékek megállapítása mellett azonban a legfontosabb jövőbeli feladat a szennyezőanyagok környezetbe, termőföldbe kerülésének megelőzése (Kun 2019). Az EU vízpolitika fejlődése a körforgásosság jegyében Az Európai Unió vízpolitikai fejlesztéseit átszövi a vizek újra hasznosításának támogatása: • Települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv (91/271/EGK) 12.cikk: ,pi kezelt szennyvizet, ha csak lehet, ismét fel kell használni. ... az a lehető legkisebb mértékben terhelje a környezetet. ” (Európai Parlament és Tanács,1991). • Vízkeret Irányelv (2000/60/EK) a vízgazdálkodást már integrált megközelítéssel kezeli, vagyis a VI. mellékletének B része szerint egy lehetséges kiegészítő intézkedés a víz újrafelhasználása (water reuse) (Európai Parlament és Tanács, 2000). • Blueprint jelentés (2012). Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv,.....alacsony környezeti hatással járó alternatív vízellátási megoldásokra kell támaszkodni" (European Commission, 2012). • ,Az anyagkörforgás megvalósítása - a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” (2015): az ún. visszanyert víz iránti igény potenciális fő forrása a mezőgazdasági öntözés. - legtöbb lehetőség a nagyobb arányú felhasználásra, a vízhiány enyhítésére, és a legnagyobb uniós jelentőség! (European Commission, 2015). • Európai Parlament és a Tanács (EU) rendelettervezet a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről (2018): tisztított kommunális szennyvíz, mint alternatív vízforrás felhasználását kezdeményezi: a visszanyert tisztított víz minőségére és ellenőrzésére vonatkozó harmonizált minimumkövetelmények. Cél: Egyenlő versenyfeltételek, a visszanyert vízzel öntözött mezőgazdasági termékek szabad mozgása, egészség és a környezet védelme / EU, (Európai Parlament és Tanács, 2018). • 2020. 05. 26-án az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/741 rendelete kihirdetésre került (European Parliament & Council of the European Union, 2020), mely mérföldkő a használt vizek újrahasznosítása területén. A rendelet célja elősegíteni a víz újrafelhasználásának elterjedését minden olyan esetben, amikor ez megfelelő és költséghatékony, és ennélfogva támogató keretet létrehozni azon tagállamok számára, amelyek élni kívánnak vagy élni kénytelenek a víz-újrafelhasználás gyakorlatával. A rendelet: • a visszanyert (megfelelően kezelt, például települési szennyvíztisztító telepekről származó) víz felhasználási módjaként a mezőgazdasági öntözést javasolja, • meghatározza a visszanyert víz minőségi osztályait (A, B, C, D) és a kapcsolódó mezőgazdasági felhasználási módokat, • a tisztított szennyvíz mezőgazdasági felhasználását négy terménykategóriára osztja (A, B, C, D):