Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
12 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám Néhány mintaprojekt a körkörös gazdaságra: Cellulóz visszanyerés szennyvízből Körkörös gazdasági előny: • Optimalizálja a vízrendszerek üzemeltetéséhez felhasznált energia, anyagok és vegyszerek mennyiségét • Megőrzi és gazdagítja a természeti tőkét Csapadékvíz újrahasznosítás Körkörös gazdasági előny: • Optimalizálja a vízhasználatot • Megőrzi és gazdagítja a természeti tőkét Térségi energiaközpontok kialakítása Körkörös gazdasági előny: • Optimalizálja a vízrendszerek üzemeltetéséhez felhasznált energia, anyagok és vegyszerek mennyiségét • Optimalizálja az energia vagy az erőforrások vízrendszerből történő kinyerését és maximalizálja azok újrafelhasználását. • Megőrzési és gazdagítja a természeti tőkét Feltárás nélküli technológiák alkalmazása hálózatok felújítására Körkörös gazdasági előny: • Optimalizálja a vízrendszerek üzemeltetéséhez felhasznált energia, anyagok és vegyszerek mennyiségét. Újszerű megoldások a körforgásos területi vízgazdálkodásban A területi vízgazdálkodás számos eszköze, mint pl. aszály kezel és, vízvisszatartás, vízkészleti adottságokhoz illeszkedő táj használat, művelési mód és művelési ág váltás, vízfelhasználás hatékonyságának javítása szolgálhatja a körforgásos gazdaság céljait. (Bővebben a Kötet „A körkörös gazdasági modell használata (vagy előnyeinek kiaknázása, kihasználása) a területi vízgazdálkodásban” című cikkében található információ.) A települési szennyvíztelepek tisztított szennyvizének újrahasználata Körkörös gazdasági előny: • Optimalizálja a vízrendszerek üzemeltetéséhez felhasznált energia és anyagok mennyiségét. • Optimalizálja a vízhasználatot a vízgyűjtőn belül. • Vízszegény megoldásokat alkalmaz. • Optimalizálja az energia vagy az erőforrások vízrendszerből történő kinyerésé és maximalizálja azok újra felhasználását. A kezelt szennyvíz újrahasználata összhangban áll a körforgásos gazdaság elveivel, mivel növeli a felhasználható vízkészletet, és ösztönzi a hatékony vízfelhasználást. A városi szennyvíztisztító telepek által kezelt szennyvíz újrahasználatát meghatározó minimumkövetelmények betartása, és a folyamat átláthatóságának biztosítása számos lehetőséget nyújt a tisztított szennyvíz újrahasznosításához. 2. táblázat. Tisztított szennyvíz újrahasznosítási lehetőségei _________Table 2. Reuse of treated wastewater__________ Újrafelhasználás Példa a felhasználásra Települési felhasználás Locsolás (parkok, játszóterek, iskolaudvarok), tűzvédelem, építkezés, szökőkutak, városi tavak, épületen belüli felhasználás (pl. WC öblítés) Korlátozott igénybevételű területek öntözése (golfpályák, temetők) Mezőgazdasági öntözés Emberi fogyasztásra szolgáló, főzés nélkül fogyasztott növények Takarmány, rostnövények, legelők, faiskolák, gyep, vízinövények Pihenési, üdülési célokra történő felhasználás Fürdés a tavakban, ha az megengedhető, hó készítése a tárolt vízből Horgászat, csónakázás és más, közvetlen érintkezéssel nem járó tevékenységek Környezeti avító felhasználás Mesterséges vizes élőhelyek vízpótlása, természetes vizes területeken a víz utánpótlása, patakok táplálása A talajvíz dúsítás Talajvíz pótlása Ipari újra felhasználás Hűtőrendszerek vízpótlása, kazánvíz, technológiai víz, építkezések vízellátása A kezelt szennyvíz újrahasználatának egyik legnagyobb gátja a bizalom hiánya, mely a társadalom és az érintettek intenzív bevonásával feloldható. Természetközeli árvízvédelmi megoldások - a fokgazdálkodás Körkörös gazdasági előny: • Optimalizálja a vízrendszerek üzemeltetéséhez felhasznált energia és anyagok mennyiségét. • Optimalizálja a vízhasználatot a vízgyűjtőn belül a szomszédos vízgyűjtő védelme érdekében. • Vízszegény megoldásokat alkalmaz. • Megőrzi és gazdagítja a természeti tőkét (pl. folyók helyreállítása, a szennyezés megelőzése). A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás új szemléletet kíván a hagyományos területi vízgazdálkodásban. A hagyományos árvízvédelmi megoldások ugyanis megszakították a kapcsolatot az ártér, és a főmeder között és így szükségessé tették a védművek folyamatos magasítását. A természetközeli árvízvédelmi megoldások növelhetik az árvizekkel szembeni ellenálló képességet, növelhetik a vízvisszatartást, egyenletessé tehetik a folyók vízjárását, és ellensúlyozhatják az éghajlati szélsőségeket. A folyók levágott kanyarulatainak, a holtágaknak vagy a „használaton kívüli” mélyártereknek a bevonásával meg lehet nyitni az utat a víz előtt az ártér szélesebb és alacsonyabb részei felé, ahogyan korábban az árteret a vízbő időszakokban vízzel töltötték fel, halászat (természetes ívóhelyek, halbölcsök kialakítása) és más haszonvételek (pl. legelő, ártéri gyümölcsös stb. öntözése) érdekében. A stagnáló vizeket apadáskor visszavezették a folyó medrébe, és így az árteret ismét más haszonvételre felszabadították. Az így kialakított vízrendszer leglényegesebb sajátsága, hogy egységes rendszerbe kapcsolta az ártér valamennyi álló- és folyó vizét. A rendszer leglényegesebb eleme emellett az "alulról töltés" volt (Halasi Kovács 2010).
