Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
13 MÉRHETŐ A KÖRFORGÁSOS VÍZGAZDÁLKODÁS? Az optimális körforgásos átmenet létfontosságú az ágazat, de különösen a kritikus infrastruktúra számára. Ha egy vállulat/orszáf; fejlettségének jellemzésére egy mérőszámot lehet rendelni, akkor nyomon követhető a fejlődés, és mérhetővé válik a projektek hatékonysága. A jól megalapozott körforgásossági fejlettséget mutató mérőszám sajátosságai: • Referenciaértékként szolgál az ipar számára a körforgásosság fejlődésének nyomonkövetésére • Támpontot nyújt a vállalatoknak a körforgásosság fejlesztésének tervezése során • Mérhetővé teszi a projektek körforgásosságának hatékonyságát • Üzenetet fogalmaz meg a politikai döntéshozóknak, felügyeleti szerveknek, (környezetvédelmi) szövetségeknek és hatóságoknak, arról, hogy az ágazat a körforgásosságban rejlő lehetőségeket hogyan használja fel. Az Ellen MacArthur Foundation által kifejlesztett körforgásossági mutató, a Material Circularity Indicator (Ellen MacArthur Foundation 2016) figyelembe veszi a felhasznált nyersanyagok eredetét és a késztermék sorsát, és az anyagáramok ismeretében számítja a körforgásosság értékét. Ez az indikátor előzetes felmérésre alkalmas, a víz szállító közeg tulajdonságait, és a vízben található szennyeződések körforgásosságát is figyelembe veszi. A vízszolgáltatás nyújtási és energia közvetítési szerepének figyelembevételéhez azonban ezt az indexet még tovább kell fejleszteni. A Pannon Egyetem Fenntarthatósági Megoldások Kutatólaboratóriuma (Harasztiné Hargitai R. és társa 2021) olyan számítási módszert dolgozott ki, amely követi a körforgásos gazdaság szempontjait, ötvözve a vízkör mérésével. A módosított indikátorok lehetővé teszik, hogy a válMajor Veronika: A körforgásos gazdaság és a víz kapcsolata lalatok a víz újrahasználati stratégiájukat átgondoltan tudják kezelni, ezzel támogatva a körforgást és a vízkészletek megóvását. (Bővebben a Kötet „Körkörösség mértékének számítási lehetősége/nehézsége az élelmiszeriparban” című cikkében található információ). A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGOT TÁMOGATÓ / SZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK Bár a körforgásos gazdaságot az innováció és a digitalizáció hajtja, ám megfelelő közigazgatási eszközök (pl. engedélyezés, szabályozási tilalmak, szabványok, stratégiák), gazdasági eszközök (pl. adók, díjak, tarifák, támogatások) és termékpolitikai eszközök (pl. címkék, tanúsítványok, tájékoztató kampányok) nélkül az átállás megvalósíthatatlan. Közigazgatási eszközök - szabályozások, szabványok, stratégiák Már 1991-ben, a 91/271 a települési szennyvíz kezeléséről rendelkező irányelvben megfogalmazódik a szennyvízhasznosítási cél: ,yl kezelt szennyvizet, ha csak lehet, ismét fel kell használni. A felhasználás módjának olyannak lennie, hogy az a lehető legkisebb mértékben terhelje a környezetet” (EUR-Lex 1991). A 2000-ben megfogalmazott VKI (2000/60/EK irányelv - a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteiről) is a körkörös gazdasági elveire támaszkodik (EUR-Lex 2000). 2015-ben a Európai Bizottság egy jogalkotási csomagot fogadott el, az Első körforgásos gazdaság cselekvési tervet, amelynek a célja a körforgásos gazdasági rendszerre történő áttérés támogatása volt. 2020 márciusában jelent meg az új körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv (CEAP). Ennek keretében elindult a hulladékszállításra, textiliparra, környezettudatos tervezésre, a hulladékban tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok koncentrációs határértékére, a csomagolási hulladékra és az ipari kibocsátásokra vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálata. A vízről... 2020. május 25-én jelent meg az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/741 rendelete a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről, mely új szabályokat javasolt a víz mezőgazdasági öntözési célú újrahasználatának ösztönzése és megkönnyítése érdekében. Az új szabályok segítenek a gazdálkodóknak a lehető legjobban felhasználni a kezelt szennyvizet, enyhíteni a vízhiányt, és közben védeni a környezetet és a fogyasztókat. A rendelet • Minimumkövetelményeket határoz meg tisztított települési szennyvíz újrahasználatára vonatkozóan • Kockázatkezelést ír elő a víz biztonságos újra használata érdekében. • Továbbá fokozott átláthatóságot javasol. Gazdasági eszközök (Adók, tarifák, támogatások) Adók, szolgáltatási díjak, támogatások, termékdíjak (pl. műtrágya, peszticid adó), visszaváltási rendszerek és kvóták, betétdíjak fontos gazdasági eszközök, melyek jelentős hatással lehetnek a piacra. Konkrétan a vízgazdálkodást, illetve a vízhasználókat illető, Magyarországon eddig alkalmazott gazdasági szabályozási eszközök: • víz- és csatornadíjak, • vízkészletjárulék, • vízterhelési díj, • talajterhelési díj, • vízszennyezési bírság, csatornabírság, vízvédelmi bírság, • a bányajáradék, mint speciális eszköz. A gazdasági eszközök alkalmazásával a környezeti és erőforrás költségek és hasznok beépíthetőek a termék vagy szolgáltatás árába, és ösztönzik a körkörös gazdaságra való átállást. Fontos a VGT-ben megfogalmazott gazdaságszabályozási eszköz, az önkéntes megállapodások rendszere
