Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
Major Veronika: A körforgásos gazdaság és a víz kapcsolata 7 1. ábra. Az ipari forradalmak (Forrás: Ipar 4.0 Mintagyárak 2018) Figure I. The industrial revolutions (Source: Ipar 4.0 Mintagyárak 2018) A napjaikban zajló 4. ipari forradalom (Ipar 4.0) esetében az ipar már a tudomány megrendelőjeként lép fel. A digitális forradalomnak is nevezett Ipar 4.0-t az internet hajtja, és a vevői igényeknek való minél hatékonyabb megfelelés indukálja (Pálinkás 2018). A fejlődő gazdaságok a lineáris gazdaság modelljét alkalmazták, vagyis a folytonosan növekvő termelést a korlátlanul rendelkezésre álló olcsó erőforrásokra alapozták, az „ elvesz-termel-eldob ” koncepció alapján (2. ábra). Ebben a lineáris modellben a legtöbb erőforrás életciklusa a Az ezredfordulóra az erőforrások szűkülése jelentős kockázati tényezővé vált! Ezek a kockázatok, vagyis az erőforrás-piacok emelkedő és kiszámíthatatlan árai, a természeti tőke fenyegető szegényedése, valamint a fogyasztói piacok megváltozott igényei vezettek a lineáris gazdasági modell felülvizsgálatához és egy új, az erőforrásokkal hatékonyan gazdálkodó körforgásos gazdasági modell bevezetéséhez. A jelenség hátterében három irányzat van, melyek együttesen a körforgásos gazdaság mozgatórugói: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a digitális technológiák térnyerése. A körforgásos gazdaság termelési és fogyasztási modellje az erőforrások jobb kihasználására, a nyersanyaghasználat csökkentésére, a termékek élettartamának meghosszabbítására, az ellátás biztonságának növelésére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására, végül pedig a „zéró-emisszió” elérésére épül. A körforgásos gazdaság fogalmát hat tényező vázolja fel (6R modell), azaz „ csökkentés-reduce, visszanyerés-recycle, újrafefhasználás-reuse, újrahasznosílás-recover, helyreállításremanufacture és újragondolás- rethinking ”. A csökkentés (reduce) a termék életciklusának minden szakaszára összpontosít, beleértve a felhasznált erőforrások, anyagok és energia, valamint a keletkező hulladék mennyiség csökkentését is. A termékek vagy alkatrészek új anyagok helyett történő újrafelhasználása (reuse) csökbölcsőtől a sírig tart. A „szűkösséget” fel nem ismerő modell, túllépve bolygónk kínálati határain, az erőforrások túlhasználatához, a kibocsátások és terhelések növekedéséhez, a biológia értékek feléléséhez vezetett, hozzájárulva a klíma változásához. Elgondolkodtató, hogy az elmúlt 40 évben a felhasznált fémek mennyisége 200 %-kal, a fosszilis energiahordozók használata 81 %-kal. a biomassza használat 67 %-kal, a nem fémes anyagok használata pedig 116 %-kal növekedett (Ellen Mac Arthur Foundation 2013). kentheti például a termeléshez használt anyag- vagy energiamennyiséget. Az egyébként hulladéknak tekintett termékek vagy alkatrészek újra feldolgozása (recycle) tovább csökkentheti az új anyagok felhasználását. A visszanyerés (recovery) a termékek, alkatrészek kinyerése szétszereléssel, és/vagy válogatással. A termékek vagy alkatrészek újragondolása (rethinking) magában foglalja a visszanyert anyagok és erőforrások, valamint az ismeretek és információk felhasználását az új generációs termékek tervezésének ésszerűsítéséhez. A termékek vagy alkatrészek helyreállítása (remamifacture) a termékek felújítását, javítását jelenti (Bonilla Hernández 2019). Napjainkban párhuzamosan zajlik a körforgásos gazdaság térnyerése és a digitális forradalom, melyek kombinációja a digitális-körforgásos gazdasági modell, mely hozzájárul az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) megvalósításához, vagyis ahhoz a célhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges és versenyképes kontinensévé váljon (European Policy Center 2020). A körforgásos gazdaság támogatja a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) megvalósítását, különösen SDG6 (tiszta víz), az SDG7 (megfizethető és tiszta energia), az SDG8 (munka és gazdasági növekedés), az SDG 12 (felelős fogyasztás és termelés) és a SDG 15 (szárazföldi élet) területén (Hét Groene Brein 2020). 2. ábra A lineáris gazdaság „ elvesz-termel-eldob " modellje (Forrás: Csiffáry és társa 2019) Figure 2. The linear economy „make-use-waste" model (Source: Csiffáry et al. 2019)
