Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 3. szám

Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám

3. ábra. A körforgásos gazdaság „ csökkentés, visszanyerés, újrafelhasználás, újrafeldolgozás, helyreállítás és újragondolás ” (R6)

modellje (Forrás: Bonilla Hernández 2019)

Figure 3. The "reduce, recovery, reuse, recycle, remanufacture and rethinking" (R6) model of the circular economy

(Source: Bonilla Hernández 2019)

A körforgásos gazdaság három alapelvre épül (Ellen MacArthur Foundation 2013):

I. A negatív externáliák minimalizálása, vagyis a folyamatok negatív következményeinek csökkentése: a veszélyes anyagok megszüntetése, helyettesítése vagy mérséklése, a tervezési fázisban jól megválasztott anyagokkal a hulladékok, a káros anyag kibocsátások csökkentése, a fosszilis erőforrások helyett pedig a megújuló energia használata. A körforgásos gazdaságban az anyagciklusok egy ökoszisztéma példáját követve záródnak. Nincs hulladék, energia veszteség, mivel minden anyag és energia felhasználható új termék előállítására.

II. Az erőforrás kihozatal optimalizálása: a termékek, alkatrészek, anyagok körforgása révén, megnövelve élettartamukat a technikai és biológiai ciklusban, így az anyagok hosszabb ideig a gazdasági folyamatok részei lesznek.

III. A természeti tőke megóvása és regenerálása: a kimerülő készletek szabályozott használatának és a megújuló erőforrások alkalmazásának egyensúlyán keresztül.

A körforgásos gazdasági modellt támogató üzleti modellek (Bioregional 2019):

• Körforgásos értékláncot bezáró anyag és energia hurok,

• Az anyag visszanyerése és visszagyűjtése,

• Tartósság és külön-külön javítható modulokból álló szerkezetek tervezése és alkalmazása,

• Testre szabás, megrendelésre készítés, mely minimalizálja az anyagigényeket,

• Tulajdonlás helyett bérlés (dematerializált szolgáltatás), mikor a termelő a szolgáltatáshoz biztosít hozzáférést az ügyfél számára, nem pedig magához a termékhez,

• Együttműködő / megosztó gazdaság, melyben a digitális technológiák alkalmazásával a fogyasztók, a vállalatok és a kisvállalkozók készleten levő termékeiket kikölcsönözhetik, megoszthatják, cserélhetik vagy kölcsönadhatják, így kevesebb erőforrásra van szükség a ritkán használt termékek elkészítéséhez.

Felismerve, hogy gyorsítani kell az áttérést egy olyan regeneratív növekedési modellre, amellyel kevésbé károsítjuk a Földet, 2015-ben az Európai Bizottság elfogadta az első Körforgásos Gazdaság Akciótervét, majd 2020 márciusában megjelentette a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervet (CEAP). A terv, megadva az európai fenntartható növekedés új menetrendjét, az Európai Zöld Megállapodás egyik fő építőkövévé vált. Az innováció támogatása, a társadalom bevonás ösztönzése, a zöld közbeszerzés és az új finanszírozási eszközökjelentős ösztönzést adnak a körforgásos gazdaságra való átállásra (EURÓPAI BIZOTTSÁG 2020).

A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÉS A VÍZ KAPCSOLATA - A KÖRFORGÁSOS VÍZGAZDÁLKODÁS

A siker értékmérője napjainkban már nem a gazdasági növekedés. Újraértékeljük a vízhez való kapcsolatunkat, tiszteljük a víz értékét, a szennyvíz és a szennyvíziszap kulcsfontosságú energiaforrássá válik, miközben megkíséreljük visszaállítani a természeti tőke jó állapotát. Ennek fényében újra definiáljuk a víz körforgását.

A vízspecifikus körforgásos gazdasági rendszerek diagramja egy „ Természet kezelte" és egy „Ember kezelte" félre oszlik. A „ Természet kezelte ” oldalon a vízciklus a természetes ciklusnak megfelelően a vizet optimálisan