Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
68 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám fajlagos elektromos vezetőképességet nézve nagyon árulkodó, hogy a befogadókhoz képest a drénvizek kétszer - háromszor nagyobb értékeket mutatnak, amely igazolja a drének szerepét a kilúgzás folyamatában. A befogadó csatorna vizéhez képest többletként jelentkezett a drénvízben a nitrátion, az összes nitrogén, az összes lebegőanyag, a szulfát, a kalcium, a magnézium és a nátrium (7. táblázat). 1. táblázat. A többletet mutató elemek átlagértékei a vízmintákban Table 1. Mean values of the examined elements of the water samples (drainage and recipient water) EC Nitrátion Összes nitrogén Összes lebegőanyag Szulfát Ca Mg Na uS/cm mg/I mg/1 mg/I mg/1 mg/l mg/1 mg/I 2018 február drénvíz 2 300 130,5 34,5 14,2 1 207,0 144,0 87,2 296,7 befogadó 780 18,4 6,0 38,0 189,0 54,3 21,8 80,0 2018 március drénvíz 3 300 46,1 12,3 88,6 2 074,0 233,2 155,3 442,0 befogadó 1 630 6,7 2,8 37,2 569,0 133,5 52,7 178,5 A talajvizsgálati eredmények A bolygatatlan talajmintákból meghatározott szivárgási tényező értékek igen árulkodók a vizsgált dréncső feletti talaj szelvényben. A k tényező a vizsgált talaj szelvény egyes szintjeiben annyira alacsony, hogy cm/nap érték helyett mm/nap-ban kerültek meghatározásra. A legmagasabb szivárgási tényezővel rendelkező talaj szint közvetlenül a dréncső feletti és alatti szintekből került ki, de értékekben kifejezve ez is csupán 1,3-3 mm/nap. A dréncső feletti talaj szelvény több rétege vízzárónak tekinthető, néhány minta esetében a 15 napos vizsgálati idő alatt a mintavételi patronban található talajmintán egyáltalán nem szivárgott át a víz. Ennek fényében a terület periodikus mélyművelése rendkívül indokolt, annak érdekében, hogy a talaj levegő- és vízháztartása javuljon. Felvetődik továbbá a kérdés, hogy a működő drének esetében, amelyek mintázhatóak voltak, hogyan és milyen csőszakaszokban jut be a többlet víz. A fúrt talajmintákból (97 db) meghatározott Arany-féle kötöttségi szám szerint a mintaterület talaja 88%-ban nehéz agyag, 12%-ban agyag fizikai féleségű. A talajmintákban az összes oldható sótartalom értékelése alapján mind a drének feletti, mind a drének közötti és a kontroll területeken a közepesen sós és sós talaj szintek (összes vízben oldható sótartalom 0,3-0,74 m/m%) az 50 cm alatti mélységben jelennek meg. Ez a legtöbb termesztett növénykultúra gyökerének növekedését korlátozza, így terméscsökkentő hatással bír. Az eredmények szerint az 50 centiméternél sekélyebb talajrétegek nem tartalmaznak káros mennyiségben sókat. A magasabb sótartalmú talajszintek megjelenése nagy szórást mutatott a három vizsgált kategóriában, nincs egyértelműen kimutatható különbség a drénezett és nem drénezett táblarészletben, de a mélyben sósság jellemző. A távérzékeléses adatgyűjtés eredményei A mintaterület felszíni (csupasz, növényzettel borított) nedvességviszonyainak vizsgálatára több időpontban végeztünk drónos légifelvételezést. Általánosan elmondható, hogy csapadékeseményt követően a csupasz talajfelszínen igen jól látszik a terület beázási képe. Megfigyelhető volt, hogy hol vannak olyan területek, amelyek jobban átáztak és olyanok, amelyek kevésbé (vagy már száradnak), de a drénekre utaló vonalvezetést nem tapasztaltuk. Éppen ezért növényzetborítás idején is felvételeztük (NDVI térképeket készítve) a területet a fejlődésbeli különbségek kimutatásában bízva. 2018 áprilisában a dréncsövek talajnedvesség módosító hatását nem tudtuk meggyőzően bizonyítani. Valószínűsíthető, hogy a búza sekély gyökérzetének köszönhetően a dréncsövek közvetlenül nem befolyásolták a felszínközeli gyökérzóna nedvességviszonyait. Ugyanakkor a területen kialakult belvízelöntések, vagy a tartós kétfázisú talajállapotok nyomai igen jól megfigyelhetők voltak, amely a foltszerűen jelentkező alacsonyabb fotoszintetikus aktivitásában jelentek meg. Meg kell jegyezni, hogy a belvízelöntések megjelenése alapvetően teszi kérdésessé a drének működésének hatékonyságát, vagy éppen a talaj megfelelő levegő-víz arányát biztosító helyes agrotechnika alkalmazását. Látható, hogy a sekély gyöke - rezési mélységű kultúrák esetén nem jártunk sikerrel, éppen ezért 2018. augusztusában a mintaterület mellett található lucematábla légi felvételezését végeztük el. Tapasztalatunk alapján a kaszálást követően a tarlóhoz képest gyorsabb növekedésű vegetatív sávok jelentek meg a feltételezett talajcső nyomvonalak mentén. A „hamis színes” 5. ábra)ó\ szemlélteti a talajcsövek nyomvonalát, ahol a növényzetmentes felszín kék, a növényzettel borított pedig vöröses árnyalattal jelenik meg. 5. ábra. A lucernatábla hamis színes kompozit képén vörössel kirajzolódó talajcső nyomvonalak Figure 5. Drain pipe paths outlined in red in a false coloured composite image of an alfalfa field
