Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
Túri Norbert: Egy tiszántúli talajcsövezett mintaterület állapotfelmérési lehetőségeinek, valamint működési hatékonyságának... 69 Jól látható, hogy a csőnyomvonalak "markere" kizárólag a vegetáció, ugyanis a lucerna táblától ENy irányba haladva a csövek benyúlnak a más művelésű terület alá is, de ott már nincs látható nyomuk a felszínen. Ennek oka visszavezethető arra, hogy a lucerna gyökérzete a mélyebb talajrétegekbe is képes lehatolni, és így jelezni tudja a vízellátottságbeli különbségeket a drének közvetlen környezetében. Mindez tapasztalható tarlóterületeken is, ahol különféle gyomnövények, árvakelések jelzik a dréncsövek helyét. KÖVETKEZTETÉSEK A tanulmányom célja annak értékelése, hogy az alkalmazott terepi vizsgálatok alapján megállapítható-e az egykor telepített talajcsőhálózatok helye, értékelhető-e a működési hatékonyságuk, illetve van-e szerepük a tábla szintű vízelvezetésben vagy éppen a vízpótlásban. Az értékelést nagyban elősegítették a hazai tapasztalatokat és kutatási eredményeket bemutató szakanyagok - jellemzően a rendszerváltás előtti időszakból -, amelyek kiemelten foglalkoztak a talaj csőhálózatok fenntartási és üzemeltetési kérdéseikkel. Vizsgálataim alapján egyértelművé vált, hogy az irányelvekkel ellentétben, napjainkra, a felszín alatti vízrendezési művek elhanyagoltsága általánosnak tekinthető. Mindezek alapján azt feltételezzük, hogy a drénhálózatok funkciójukat vesztették. Ez részben igaz is, ugyanis a drénkifolyók és a gyűjtőcsatornák állapota erre enged következtetni, azonban a terepi vizsgálataim eredményei mégis biztatónak mondhatók. Véleményem szerint a drénhálózatok újbóli aktiválásának létjogosultsága nehezen kérdőjelezhető meg, azonban ez a kijelentés nem általánosítható. Számos termőhelyi adottságot kell figyelembe vennünk, mely alapján megítélhető egy-egy meliorációs mű újbóli üzembe helyezése. Belvíz-gazdálkodási szempontból kiemelt szerepe van a talajok kedvezőtlen szivárgási viszonyainak javításának, mely szorosan összefügg a kedvezőtlen sóösszetételű talajvizek gyökérzónáig történő emelkedésével (kritikus talajvízszint). Ezzel összefüggésben a KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetemet fejezem ki Prof. Dr. Rakonczai János doktori témavezetőmnek (SZTE Földtudományok Doktori Iskola); Dr. Gombos Béla témavezetőmnek (SZIE AGK, Szarvas; Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnök többletvizek talajba szivárogtatását elősegítő agrotechnika alkalmazása válik szükségszerűvé, amelynek hiányában lehetetlenné válik a drénhálózattal való kapcsolat megteremtése. További kritikus pont a drének hosszirányú átjárhatóságának biztosítása, amely jellemzően a kifolyók megsemmisüléséből, eltömődéséből adódik, ami viszonylag könnyen orvosolható. Természetesen a nyílt árkos vízelvezető rendszerek karbantartási munkálatai sem maradhatnak el. Ezen tényezők figyelembevételével az általunk vizsgált mintaterület drénjeinek és a befogadó csatorna együttesének hatékonyságát 20-30%-ra becsülhetjük, miközben maga a drénhálózat működőképesnek tekinthető. A mintaterületen szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy a nagy kötöttségű talajok miatt kialakuló kedvezőtlen szivárgási viszonyok javítása komplex szemléletet követel (agrotechnikai beavatkozások, kémiai talajjavítás stb.). Ezen beavatkozások elmaradása esetén a talajvízháztartás szabályozása még a drénkifolyók és befogadók helyreállítása után sem realizálható. A mintaterület tipikus példája annak, amikor egy gazdálkodó szántóföldi növénytermesztést folytat a területe alatt húzódó drének figyelembevétele nélkül. Öszszegzésként elmondható, hogy az általunk vizsgált talajcsövezett terület állapotfelmérésre irányuló módszereink adaptálhatók további talajcsövezett területek komplex értékelésére. Ez alapján kategorizálható, hogy milyen beavatkozások elvégzése lenne alapvető az évtizedekkel ezelőtt telepített és sokszor magára hagyott drének funkcióképessé tételéhez. A múlt tapasztalatai és az állapotfelmérési eredményeinkből leszűrhető tanulság alapján elmondható, hogy a drénezett területek bármi nemű használatba vételének, rekonstrukciójának, új drénrendszerek kiépítésének csak megfelelő karbantartás és üzemeltetés mellett van létjogosultsága. Ebben segít a 6. ábrán bemutatott feltételrendszer, amely támpont lehet a különböző állapotú drénhálózatok kezelési koncepcióinak kidolgozásához (6. ábra). képzés), Dr. Barta Károlynak a bolygatatlan talajmintákkal kapcsolatos szakmai támogatásért (SZTE-TTIK-TFGT), a NAIK ÖVKI munkatársainak (Dr. Bozán Csaba, Dr. Kun Ágnes, Kerezsi György, Kajári Balázs, Körösparti János), a NAIK ÖVKI KAK Laboratóriumnak. A feladat végre6. ábra. A dréncsövezett területek használatának és üzemeltetésének jelenlegi feltételrendszere Figure 6. Flow chart of the current system of conditions for the usage and operation of tile drained areas
