Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
50 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám #13. Egyes kutak esetében az összesalfa értékek elmaradnak a nuklidspecifikus eredmények várható értékeihez képest (#11 -#13). Ugyanez észlelhető a „B” terület „a” jelű kútjánál is, ahol az alacsony vízállásnál mért összesalfa eredmények alacsonyabb értéket mutattak, mint a magasabb vízállásnál mért nuklidspecifikus eredmények. Több esetben (#1, #3, #7) pedig a közepes vízállásnál mért összesalfa értékek (78 és 158 mBq/1) jóval meghaladják az alacsony vízállásnál mért urán értékeket (22-46 mBq/1), ahol a magasabb urán koncentrációk a jellemzőek. 3 § "+ p o* 02 E ;© ’3-*-» e z> ZJ Mintavételi pontok azonosítói n Összesalfa aktivitás m Összesalfa aktivitás D B'1U+“SU aktivitás ■ 2MU+:3*U aktivitás közepes vízállás alacsony vízállás alacsony vízállás magas vízállás 6. ábra. A vízmű által rendelkezésre bocsájtott összesalfa-aktivitás értékek összevetése a nuklidspecifikus mérések eredményeivel Figure 6. Archival gross alpha activity measurements provided by the waterwork compared with nuclide-specific measurements KÖVETKEZTETÉSEK Az eredményekből arra következtethetünk, hogy alacsony vízállás esetén a termelő parti szűrésű kutakban a háttérből érkező felszínalatti víz van túlsúlyban, aminek feltételezhetően magasabb az urán tartalma, amit a felszíni víz a folyó alacsony vízállása miatt nem tud hígítani. Magas vízállás esetén azonban nagyobb arányban kerül a kutakba a folyó vize, ami ebből kifolyólag hígítani képes a felszínalatti víz magasabb urán tartalmát, így csökken a kutakban a mért aktivitás (3. ábra). A folyó vízállásától függő változások mellett fontos megjegyezni, hogy nem csak az urán forrásának a közelsége a fontos, hanem a felszínalatti víz mobilizáló, szállító szerepe. Ez pedig a felszíni és a felszínalatti vizek kapcsolatának függvényében, különböző vízállásoknál különböző mértékben jelenik meg a területen. A nuklidspecifikus mérések elvégzése és értékelése mellett a tanulmány hangsúlyt fektetett a kapott nuklidspecifikus mérések és a rendelkezésre álló összesalfa és összesbéta eredmények összevetésére. Ezek az eredmények megerősítik az összesalfa és összesbéta módszerek bizonytalanságát, amiről az Európai Unió Közös Kutatóközpontja által szervezett körmérés eredményei is beszámolnak (Jobbágy és társai 2015). A körmérés eredményei feltárták, hogy több esetben nagyságrendekkel eltérő eredmények születtek a referencia értékekhez képest a különböző laboratóriumokban (Jobbágy és társai 2015). Ezen eredményekkel összhangban a jelen kutatás, valamint Erőss és munkatársainak (2019) tanulmánya is azt hangsúlyozza, hogy csak a nuklidspecfikus mérések eredményei nyújtanak megfelelő alapot - a geológiai háttér, az áramlási rendszerek vizsgálatával együtt - a felszínalatti vizek természetes radioaktivitásának megértéséhez és a rendeletben szabályozott értékeknek való megfelelés megítéléséhez. Az eredmények alapján a parti szűrésű rendszereknél az összesalfa- és összesbéta-aktivitás monitoringozásánál fontos figyelembe venni a rendszer tranziens viselkedését és ehhez igazítani a mintázásokat, mivel egy adott időpillanat nem reprezentatív a rendszer egészét illetően. Érdemes figyelni azokra a kutakra, melyek alacsony folyóvízállás esetén magasabb aktivitás értékeket mutatnak, hiszen ezek időszakos kikapcsolása jelentősen javíthat a vízminőségen. ÖSSZEFOGLALÁS Jelen kutatás az ivóvizek természetes radioaktivitását a felszínalatti vízáramlások tükrében értékeli, amely új szemléletet képvisel hazánkban. Mind a felszínalatti vizek, mind pedig a felszíni és felszínalatti víz keveredésével jellemezhető parti szűrésű rendszerek radionuklid tartalmának hidrogeológiai szempontú vizsgálata újszerű megközelítést képvisel, mely segítséget nyújthat az ezekből a vízkészletekből származó ivóvizek természetes radioaktivitásának megértéséhez, oly módon, hogy az adott vízbázis hidrogeológiai viszonyainak megértésével azonosíthatók az emelkedett radionuklid koncentrációknak kedvező környezetek. A leggyakrabban előforduló radioaktív izotópokat célzó nuklidspecifikus mérések (234U+238U, 226Ra, 222Rn) szükségessége abban rejlik, hogy ez az egyetlen mód arra, hogy megértsük az összefüggéseket a geológiai háttér, a felszínalatti vízáramlási rendszer és a természetes radioaktivitás jelensége között. Az eredmények alapján elmondható, hogy mindkét vizsgálati területen az urán jelenléte felelős a megemelkedett összesalfa-aktivitásért és a mért értékek több kút esetében meghaladták a 0,1 Bq/1 összesalfa parametrikus értéket, azonban nem érik el a 0,1 mSv éves dózis terhelés eléréséhez szükséges származtatott koncentrációt. Emellett mindkét esetben fontos konklúzió, hogy a megemelkedett aktivitásban nagy szerepe
