Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 2. szám

Csondor K. és társai: Parti szűrésű vízbázisok természetes radioaktivitása nuklidspecifikus mérések tapasztalatai alapján

51

van a felszínalatti vizek áramlási viszonyainak is, a magyarázat nem csupán a terület földtani felépítésében keresendő. Hidrogeológiai módszerek segítségével feltárható az áramlási rendszerek és a magas urán koncentrációk közötti kapcsolat, így ezek együttes alkalmazása megoldást kínálhat a vízműveknek az ivóvíz fogyasztásból származó indikativ dózis csökkentéséhez. A tanulmány eredményei segíthetik a vízművek vízminőség-ellenőrzési gyakorlatának fejlesztését/javítását, ami fontos a fenntartható és biztonságos ivóvíz szolgáltatási stratégia kialakításánál. A parti szűrésű rendszerek tranziens viselkedésének figyelembevétele a monitoring stratégia kialakításánál fontos szerepet játszathat a biztonságos ivóvízellátás biztosításának érdekében. Összességében a nuklidspecifikus mérések hidrogeológiai szempontú feldolgozása segíti a felszínalatti vizek radioaktivitásának jobb megértését.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönet illeti Fehér Fannit a terepen nyújtott segítségéért, illetve az illetékes vízmüvet a terepi mintázások lebonyolításában.

A kutatás az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával és az ENeRAG projekt keretein belül készült, amelyet az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja támogatott a 810980 azonosító számú támogatási megállapodás alapján.

IRODALOMJEGYZÉK

Albu M., Banks D., Nash H. (1997). Mineral and Thermal Groundwater Resources. 1st edn, Chapman and Hall, London, UK.

Ames L. L, McGarrah J. E., Walker B. A., Salter P. F. (1983). Uranium and radium sorption on amorphous ferric oxyhydroxide. Chem. Geol., 40, 135-148.

Arndt M. F., West L.E. (2004). A study of the factors affecting the gross alpha measurement, and a radiochemical analysis of some groundwater samples from the state of Wisconsin exhibiting an elevated gross alpha activity. In: Proceedings 51st Annual Radiobioassay and Radiochemical Measurements Conference. Cincinnati, 30 Oct— 4 Nov.

Baják P. (2019). Felszínalatti vizek természetes radioaktivitásának hidrogeológiai szempontú vizsgálata a Velencei-hegység tágabb környezetében. Diplomamunka, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Bourdon B., Turner S., Henderson G. M., Lundstrom C. C. (2003). Introduction to U-series geochemistry. Rev. Mineral. Geochem., 52, 1-21.

Chabaux F., RiotteJ., Dequincey O. (2003). U-Th-Ra fractionation during weathering and river transport. Rev. Mineral. Geochem., 52(1), 533-576.

Cumberland, S. A., Douglas, G., Grice, K., & Moreau,

J. W. (2016). Uranium mobility in organic matter-rich sediments: A review of geological and geochemical processes. Earth-Science Reviews, 159, 160-185.

Dickson B. L. (1990). Radium in groundwater. In: The Environmental Behaviour of Radium. International

Atomic Energy Agency, Technical Reports Series No. 310, Bécs, Ausztria.

Eisenlohr, L., Surbeck, H. (1995). Radon as a natural tracer to study transportprocesses in a karst system. An example in the Swiss Jura. - C.R. Acad. Sei. Paris, Sciences de la terre et des planétes. 321 (2a) pp. 761-767.

Erőss A., Mádl-Szőnyi J., Surbeck H., Horváth A., Goldscheider N., Csorna A. E. (2012). Radionuclides as natural tracers for the characterization of fluids in regional discharge areas, Buda Thermal Karst, Hungary. J. Hydrol., 426^127, 124-137.

Erőss Anita, Csondor Katalin, Heinz Surbeck, Mádlné Szönyi Judit, Horváth Ákos, Lénárt László (2014). Karsztvizek geokémiai jellemzése különös tekintettel a radionuklidókra a Bükk környezetében, XIX. Karsztfejlődés kötet, 77-89.

Erőss A., Surbeck H., Csondor K., Horváth A., Mádl- Szőnyi J., Lénárt L. (2015). Radionuclides in the waters of the Bükk region, Hungary. J. Rádiónál. Nucl. Chem., 303, 2529-2533.

Erőss A., Csondor K, Izsák B., Vargha M., Horváth A., Pándics T. (2019). Uranium in groundwater - the importance of hydraulic regime and groundwater flow system’s understanding. J. Environ. Radioact., 195, 90-96.

Erőss A. (2020). Natürliche Radioaktivität im Grundwasser — neue Parameter und Herausforderungen für die Trinkwasserversorgung, GRUNDWASSER 25, 111-112

European Commission (2008). Groundwater protection in Europe. ISBN: 978-92-79-09817-8.

Gainon F. (2008). Les isotopes radioactifs de la série de l’uranium-238 (222Rn, 226Ra, 234U et 238U) dans les eaux thermales de Suisse: sites d’Yverdon-les-Bains, Moiry, Loéche-les-Bains, Saxon, Val d’Hliez, Bad Ragaz, Delémont, Lavey-les-Bains, Brigerbad et Combioula, Thése, CHYN.

Goldscheider N., Drew D. (2014). Methods in karst hydrogeology. International contribution to hydrogeology, IAH. Taylor and Francis/Balkema, London, 264 p. ISBN: 9780367388980

Hoehn E. (1998). Radionuclides in groundwaters: contaminants and tracers. In: Herbert M., Kovar K. (eds.): Groundwater Quality: Remediation and Protection, IAHS Publication No. 250, IAHS Press.

Jobbágy V., KávásiN., Somlai J., Dombóvári P., Kardos R., Kovács T. (2010). Radioanalytical investigations of uranium concentrations in natural spring, mineral, spa and drinking waters in Hungary. J. Radioanal. Nucl. Chem., 286(2), 417—422.

Jobbágy V, Meresová J., Wätjen U. (2014). Critical remarks on gross alpha/beta activity analysis in drinking waters: conclusions from a European interlaboratory comparison. Appl. Radiat. Isot., 87, 429^-34.

Jobbágy, V., Meresová, J., Dupuis, E., Kwakman, P., Altzitzoglou, T, Rozkov, A., Hűlt, M, Emteborg, H., Wätjen, U. (2015). Results of a European interlaboratory comparison on gross alplWbeta activity determination in drinking water, Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry, 306(1): 325-331