Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
Miklós R. és társai: A Bükk hegység karsztvízkészleteinek feltárása és hasznosítása 43 Schmieder A. (1975) in Martos F. (szerk.). Vízveszély és vízgazdálkodás a bányászatban. Schréter Z. (1954). A Bükk hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny 34 (7-8), 287-294. Segura, M. (2019). Investigation of tidal effects on the karst water level in the Bükk Mountains, Hungary. Diplomamunka, Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Miskolc. Seymour, G. (2012). A meredek dőlésű mészkőkarszt felszínalatti vízrendszere. Consulting Exploration and Economic Geologist, Hydrogeologist, kézirat. Szegediné Darabos E., Tóth M.. Lénárt L. (2014). Karsztvízkészlet-meghatározás módszertani fejlesztése a Bükk példáján. XVI. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia, Székelyudvarhely, Románia, 248-252. Szegediné Darabos E., Lénárt L., Tóth M., Miklós R., Hernádi B., Czesznak L. (2015). A Bükk karsztvizei. Mérnökújság 22 (7-8), 7-19. Szilágyi G., Böcker T, Schmieder A. (1980). A Bükk hegység regionális hidrodinamikai képe és karsztvízforgalma. Hidrológiai Közlöny 60. évf. 2. szám, pp. 50-55. Szlabóczky P. (1988). Miskolc térsége karsztvízkészletének háttér hidrogeológiai vizsgálata a térségi vízműkapacitások növelése céljából. Mélyépítési tervező vállalat. Jelentés kézirat, 1988. Teslér J., Piukovics J. (1963). A Miskolci Vízművek és Fürdők 50 éves története, 1913-1963, p. 68 Miskolci Vízművek és Fürdők Vállalat. A SZERZŐK MIKLÓS RITA 2016-ban a Miskolci Egyetemen szerzett kitüntetéses hidrogeológus mérnöki diplomát. Jelenleg a Miskolci Egyetem Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola PhD hallgatója. Kutatási területe a bükki termálkarszt. LÉNÁRT LÁSZLÓ 1974-ben geológus mérnöki, 1990-ben környezetmérnöki diplomát szerzett. 3 év szén-geológiai, ill. talajmechanikai-hidrogeológiai ipari munkák után került a Miskolci Egyetemre, innen 2016-ban ment nyugdíjba. Címzetes egyetemi tanárként ma is ott oktat, ipari munkákat végez, publikál, szerteágazó szakmai-társadalmi munkát végez. Publikációi száma meghaladja a 300-at, kéziratos jelentései száma hasonló nagyságú. A diplomatervei, a doktori és a PhD értekezése a karszt-és barlangkutatás, főleg a karszthidrogeológia témakörében születtek. Kutatási területei a radonkutatás barlangokban, forrásokban, lakóépületekben, barlangi denevérvédelem, barlangklimatológia- és terápia, karszthidrogeológia- és hidrológia, víz- és vízbázisvédelem, vízkutatás, vízbeszerzés (termálkarsztkút tervezés). Fő szakmai tevékenységének az 1992-ben indított Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR) létrehozását, mai napig tartó folyamatos működtetését, a több, mint 100 mérőhelyen megszerzett mintegy 17.000.000 karsztvízszint/nyomásszint, vízhőmérséklet és vízvezetőképesség adat gyűjtését, rendszerezését, felhasználását, szakmai közkinccsé tételét tartja. DARABOS ENIKŐ A Miskolci Egyetemen szerzett környezetmérnöki diplomát 2009-ben. Oktatói, kutatói pályája során a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Tanszékén dolgozik. 2017-ben PhD doktori címet szerzett, kutatási területe a Bükk hegység hidegkarszt rendszere. KOVÁCS ATTILA nemzetközileg elismert és idézett geológus és hidrogeológus, aki mind az alapkutatásban, mind pedig az iparban kiterjedt tapasztalatokkal rendelkezik. Több tucat nemzetközi publikáció szerzője, egyetemi óraadó. Fő kutatási területe a karszthidrogeológia és numerikus modellezés, valamint geotermia és a klímaváltozás vizsgálata. Emellett széleskörű tapasztalatokat szerzett a hidraulikai és transzportmodellezés, ivóvízbázis védelem, kármentesítés, bányászati hidrogeológia, geotechnika, radioaktív és kommunális hulladéklerakók hidrogeológiai vizsgálata terén. 1998-ban végzett az ELTE geológus szakán, majd 2003-ban doktorált aNeuchateli Egyetemen, Svájcban. Több országban dolgozott (Magyarország, USA, Svájc, Uj-Zéland, Ausztrália), és mint fohidrogeológus mintegy félszáz ipari és kutatási projektben vett részt. CZESZNAK LÁSZLÓ 1987-ben bányamémöki diplomát, 1991-ben okleveles mélyfúrási geofizikus szakmérnöki, 2001-ben környezetvédelmi szakmérnöki képesítést szerzett. 1987-1997 között az Észak-magyarországi Regionális Vízműveknél, majd 2003 végéig az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon dolgozott. 2004-től az Észak-magyarországi Vízügyi Felügyelet osztályvezetője, 2005-től különböző szervezeti formációkban vezető-főtanácsosként vízügyi hatósági feladatokat látott el. 2018-tól a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási referense. A vízgazdálkodás szinte valamennyi területén szerzett tapasztalatokat, fő szakterülete a felszín alatti vizekkel történő gazdálkodás, illetve a felszín alatti vizek, vízbázisok védelme. PELCZÉDER ÁGNES 2000-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett kémiai mérnök diplomát. 2011 óta a PannErgy Nyrt-nél dolgozik vízbiztonsági és környezetbiztonsági menedzserként. Részt vesz a geotermikus rendszerek üzemeltetési folyamataiban, vízkezelésben, termálkutak tesztelésében és üzemeltetésében. SZŰCS PÉTER a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamémöki Karán szerzett kitüntetéses geofizikus-mérnöki oklevelet 1988- ban. Oktatói és kutatói pályájának elején először a Geofizikai Tanszéken, majd az MTA Bányászati Kémiai Kutatólaboratóriumában dolgozott. 1993-ban Dr. Univ. címet, majd 1996-ban PhD doktori oklevelet szerzett. 2009-ben megszerzi az MTA doktora tudományos címet, illetve sikeresen habilitált a Miskolci Egyetemen. 1998 óta a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Tanszékén dolgozik. 2010-től a tanszék vezetője. 2010-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Az MTA-ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport vezetője 2012-től. Publikációinak száma több mint 500. 1998-tól a Magyar Hidrológiai Társaság tagja.
