Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 2. szám

Miklós R. és társai: A Bükk hegység karsztvízkészleteinek feltárása és hasznosítása

37

35

1993 1996 1999 2002 2005 2008 2011 2014 2017 2020

■ Hideg (cold) <10 °C ■ Hideg-iangyos (cold-tepid) 10-16 °C Meleg-langyos (warm-tepid) 16-25 °C

■ Meleg (warm) 25-37 ”C ■ Forró (hot) >37 "C

4. ábra. A bükki és Bükk-térségi karsztvíz-termelés, az energetikai célú kitermelt-visszasajtolt mennyiség nélkül

(2020-as évre nem teljes az adatsor)

Figure 4. Amount of exploited karst water in the Bükk Mountains and its surrounding, without the geothermal exploitation-reinjection rates (dataset is not complete for the year of2020)

Az 5. ábrán Miskolc város karsztvíztermelését, a saját és vásárolt nem karsztos vízmennyiséget mutatjuk be hőmérséklet szerint csoportosítva, melyen már szerepeltetjük a Mályi-Kistokaji kiemelt-visszasajtolt forró karsztvízmennyiséget. Ennek a vízmennyiségnek a kiszámlázási díjtételeket figyelembe véve a pénzbeli értéke kb. 9,5-10 milliárd Ft évente (szennyvíz díj nélkül).

5. ábra. Miskolc város víztermelésének megoszlása 2019-ben (a forró víz teljes mértékben visszasajtolásra kerül) Figure 5. Water production rates in the city of Miskolc in 2019 (amount of exploited hot water is fully re-injected)

A miskolci vízműforrások első védőidomát a vízügyi hatóság 1987-ben jelölte ki a Böcker-Vecsernyés szerzőpáros 1983-as munkájában foglaltakra épülően. Ebben a védőidomban a termálkarsztra vonatkozó óvó-védő szabályok voltak, de a 2012-ben elkészült új védőidom határozat csak a hidegkarsztra vonatkozóan rendelkezik, termálkarsztra az még folyamatban van.

Miskolc közvetlen környezetében 2013 óta egy igen jelentős termál karsztvíz hasznosító is megjelent. A várostól légvonalban 5 km-re található Mályi-Kistokaj településeken került kivitelezésre a PannErgy Nyrt. és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködésében egy fűtési célú geotermikus rendszer. A projekt fő célja a városi fűtőművek károsanyag-kibocsájtásának csökkentése,