Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
38 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám ezzel együtt a zöld, tiszta energia beintegrálása a város energiamérlegébe, és megújuló hőenergia biztosítása. A geotermikus energia a város egy jelentős részén távhő célú felhasználásként jelenik meg. Az első termelőkút mélyítése és kivitelezése 2010-ben kezdődött meg, és a vártnál is ígéretesebb eredményeket hozott. Mivel a kitermelt víz hőmérséklete (105 °C) geotermikus célokra való felhasználáshoz tökéletes, így a területen termelő-visszasajtoló rendszerben 2 darab termelő, és 3 darab visszasajtoló kút létesült és került üzembe helyezésre. A kutak fő paramétereit a II. táblázat tartalmazza. A bükki termálkarszt vízbázisán alapuló rendszer teljes hőkapacitása 60 MWt, mely jelenleg Magyarország legnagyobb geotermikus fűtőműve. 2. táblázat. A Mályi-Kistokaj geotermikus rendszer termelő és visszasajtoló kútjainak főbb paraméterei Table 2. Main parameters of exploitation and injection wells in __________ the Mályi-Kistokaj geothermal system____________ Kút jele Mélység (m) Kitermelt vízhőfok (°C) Hozam (1/perc) Nyelőkapacitás (I/perc) MAL-PE 01 2305 102,2 6600-9000-MAL-PE 02 1514 87,2 8000-KIS-PE 01 1737--1600 KIS-PE 01B 1093--5600 KIS-PE 02 1058--7000 Mivel a geotermikus energiafelhasználás célja Miskolc város távhő szolgáltatásában a gázüzemű motorok egy részének kiváltása, ezért szigetelt szállítóvezetéken jut el a kitermelt termálkarsztvíz az Avason és a Tatár utcában, valamint a Belvárosban található hőközpontokba. A rendszerrel így körülbelül 27 000 lakás fűtése és használati melegvíz igénye biztosított geotermikus energiával. A hőközpontokból visszatérő vezetékágakra szekunder fogyasztók csatlakoztak, melyek különböző mezőgazdasági és ipari létesítmények. Ennek segítségével 7 000 m2 alapterületen megoldott számtalan fóliasátor fűtése is, valamint két gyárüzem teljes hőenergia-igénye geotermikus forrásból van fedezve. A szekunder felhasználási pontok után a maradványhő hőcserélőn leválasztásra kerül, mely további lakossági és ipari felhasználásra kerül. A kétlépcsős hőhasznosítás után a víz visszasajtolásra kerül a karsztrendszerbe, fenntartva ezzel a vízmérleget. EREDMÉNYEK A BKÉR mért adatok felhasználási módjai A Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer működése következtében rendelkezésünkre álló hosszú távú (akár több mint 28 év hosszúságú, részletes felbontású) adatsorok egyrészt egyedülállóak, másrészt sokcélúan felhasználhatóak. Jelen cikk célja nem az, hogy az elmúlt évek fő kutatási eredményei bemutatásra kerüljenek, hanem az, hogy a BKER adatai milyen széles körben, sok területen kerülnek, kerültek felhasználásra. Az adatok mind tudományos kutatási célokra, vízgazdálkodási döntéstámogatási vizsgálatokra, vagy akár új vizsgálati módszertan kidolgozására is lehetőséget biztosítanak. Az elmúlt több mint 28 évben számtalan módon kerültek felhasználásra. A vízgazdálkodási ágazati szektorban a karsztvíz készletek mennyiségi becslése folyamatosan történik a Miskolci Egyetem részéről. Ez a bükki karsztvizeket termelő vízmű vállalatok, és a Vízügyi Igazgatóság számára havi jelentések formájában megtörténik, támogatva ezzel a vízgazdálkodási ágazat igények szerinti döntéshozatali folyamatait (Lénárt 2020). A 2010-es bükki karsztárvíz óta - kérésükre - a miskolci Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldésre kerülnek a havi jelentések. Azon vízmű vállalatok, melyek részt vesznek a monitoring rendszer üzemeltetésében, éves jelentést is kapnak, mely segít a hatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésében. Továbbá két kút adatsorait felhasználja a Vízügyi Igazgatóság az EU Vízkeretirányelv keretében kijelölt víztestekben történő vízszintváltozások nyomon követésére is. A hosszú hidrogeológiai jellegű adatsorokra számos kutatás alapult, melyek szerteágazó irányokban igen sok értékes eredményt szültek, folyamatosan bővítve ezzel a karsztrendszerről rendelkezésünkre álló tudásanyagot. Az adatsorok interpretálása, és más adatokkal való együttes vizsgálata (pl. csapadékadatok) alkalmas a csökkenő, ill. növekvő karsztvízszintek előrejelzésére (Lénárt 2005, Darabos 2012); felszín alatti árhullámok vizsgálatára, árvízvédelmi célokra (Hernádi és társai 2014); luniszoláris hatások karsztvízszintekre gyakorolt hatásainak vizsgálatára (Lénárt 2005, Segura 2019); a vertikális karsztosodottsági vizsgálatok elvégzésére és ezen zóna vastagságának meghatározására (Hernádi és társai 2012); karsztvíz-domborzati térkép pontosítására (Miklós 2016); a klímaváltozás hosszú távú lehetséges hatásainak karsztvízszintekre gyakorolt hatásainak vizsgálatára (Szegediné Darabos és társai 2015) vagy a hideg és termál karsztrendszer kapcsolatrendszerének kutatására is (Lénárt és társai 2014). A karsztvízszint észlelő rendszer folyamatos működése és adatszolgáltatása kitűnő alapot nyújtott számos kutatás projekt számára is (Lénárt és Lénárt 2008, Kovács és társai 2015, Madarász és társai 2015, Gondárné Sőregi és Gondár 2017). A 2006-ban történt karsztárvíz adatainak elemzési eredményeit sikerrel alkalmazzák azóta a hegység és környezetében árvíz-előrejelzési célokra, támogatva ezzel a vízügyi hatóságokat az időben történő védekezési intézkedések kivitelezésére. Ennek következtében a 2010- es karsztárvíz és a 2013-as extrém karsztvízszintek idejében a monitoring rendszer jelentős szerepet játszott a rövid távú előrejelzésben és árvízvédekezésben is. Továbbá, napjainkban a karsztvízszint észlelő rendszer adatai, valamint a hegység előterében működő, fűtési célú geotermikus rendszer adatainak együttes vizsgálatával nyomon követhetőek és vizsgálhatóak a termálvíz kitermelés esetleges karsztrendszerre gyakorolt hatásai. A geotermikus rendszer üzemelésének kezdete előtt elmúlt 10-15 év adatsorai alapján a karsztrendszernek egy alapállapota került meghatározásra, mely viszonyítási alapként szolgál. A monitoring rendszer bizonyos pontjain történő mérési adatok (karsztvízszint, vízhőmérséklet), valamint az üzemeltető által szolgáltatott adatok (vízhőmérséklet, nyomás, termelési adatok) felhasználásával félévente komplex értelmezés és értékelés készül a Miskolci Egyetemen. A folyamatos monitoring tevékenységgel és vizsgálatokkal nyomon követhetőek a karsztrendszerben a termelés okozta hatások és változások. Ez különösen hangsúlyos, mivel Miskolcon
