Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
20 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám munkákban való közreműködésre. így a Bereg 20 településéből összesen 11191 ezer embert telepítettek ki, 6 746 helyi lakos pedig a védelmi munkákra a helyszínen maradt. A települések elhagyásának kötelezettsége a védekezési feladatokba be nem osztott lakosságra vonatkozott, akik személyenként 20 kg súlyú útipoggyászt vihettek magukkal. Az állatokat szabadon kellett engedni. A kimenekítésre vonatkozó intézkedések mellett gondoskodni kellett - többek között - a gátszakadásnál szabadba került gázvezeték kiváltásáról, a 41. sz. úton a közlekedésnek a védelmi erőkre történő korlátozásáról, a fertőtlenítésre való felkészülésről, az összedőlt és sérült házakból az értékek kimentésének megkezdéséről, a szükség szerinti védőoltásokról, az állati tetemek kezeléséről. Ezeket a speciális feladatokat a vízügyi igazgatóság műszaki javaslatai alapján, a Megyei Védelmi Bizottság koordinációja mellett, a védekezésben közreműködő hatóságok és intézmények látták el (10. kép). 10. kép. Tarpai falurészlet (2001.március 7.) (Fotó: Vizy Zsigmond) Picture 10. Detail of the village of Tarpai (7th March 2001) (Photo: Zsigmond Vizy) Március 6-án és 7-én megkezdődött a védhető 9 településen a körtöltések kiépítése. Geodéziai felvétel készült a lokalizációs töltésekkel védett településekről a lokalizációs vonalak helyszínrajzi és magassági rögzítése érdekében. A lokalizációhoz szükséges anyagokat (zsákokat és homokot) a vízügyi igazgatóság biztosította a településeknek, de ezeket több esetben már csak katonai eszközökkel, kétéltűekkel, helikopterekkel lehetett beszállítani. Az elöntött területen jelentős vízkormányzási feladatok voltak. Folyamatosan modellezték a kitört víz levezetési folyamatát. A KITÖRT VÍZ LEVEZETÉSÉNEK MODELLEZÉSE A 2001. márciusi beregi árvízi elöntés bekövetkeztekor az akkor épp folyamatban lévő módszertani fejlesztések eredményeként már rendelkezésre állt egy olyan, kétdimenziós modult is tartalmazó modellrendszer, amellyel a kitört víz terepen való mozgását számítani lehetett (Bakonyi és Józsa 2003). A modell segítségével az elöntési folyamatoknak a korábbi vizsgálatokban túlzóan egyszerűsített megközelítése helyett azok kétdimenziós, hidrodinamikai alapokon való számítását végezték el. Az elöntés folyamatát a hazánkban addig bekövetkezett folyami töltésszakadások közül talán a legrészletesebben sikerült - elsősorban légi megfigyelésekkel - végig kísérni és dokumentálni. Fontos körülmény volt, hogy rendelkezésre álltak az 1947-48. évi felső-tiszai árvíz elöntés utólagosan rekonstruált elöntési térképei is (Szlávik és Fejér 1998). Még javában zajlott az elöntés, amikor a célszerű egyszerűsítések megtétele mellett gyors adatelőkészítéssel és feldolgozással adaptálták az új kétdimenziós modellt az öblözetre, elkészítették a digitális terepmodellt, majd a légifelvételek és megfigyelések alapján készített dokumentációk segítségével a modell elsődleges kalibrálását is sikerrel elvégezték. Ezzel a vizsgált területre olyan hidrodinamikai eszköz alapjait rakták le, amely a későbbiekben meghatározó mértékben járult hozzá az öblözet új lokalizációs tervének kialakításához. A beregi öblözet elöntésének numerikus vizsgálata megmutatta, hogy a folyamat kétdimenziós hidrodinamikai modellezése szükséges, és a megvalósítás szempontjából 2001 -ben egyben már lehetséges eszköze az ártéri folyamatok tér- és időbeni leírásának. A 12. ábrán bemutatjuk az elöntött terület pillanatnyi kiterjedését és a modelleredményt a töltésszakadásokat követő T=24. órában. 12. ábra. Az elöntött terület pillanatnyi kiterjedése: megfigyelés (bal oldal), modelleredmény (jobb oldal) a töltésszakadásokat követő T=24. órában Figure 12. Instantaneous extent of the jlooded area: observation (lejt side), model result (right side) after levee breaches at T = 24 hour
