Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
12 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám Március 4-én 22 órakor, az újabb előrejelzések jelentős vízszintemelkedést jeleztek, ezért a FETIVÍZIG védelemvezetése elrendelte a védelmi szervezetbe beosztott teljes személyi állomány azonnali mozgósítást és segítséget kért más vízügyi igazgatóságoktól is. Március 5-én éjjel 2 órakor nagy védekező erők indultak az ország egész területéről a különösen veszélyesnek minősített 210 km hosszú felső-tiszai töltés-szakaszokra. Tiszabecsnél a III. fokú készültséget március 5-én 0 órakor rendelték el (9. ábra). A szakaszvédelem-vezetők a Tiszabecsre és Vásárosnaményra előrejelzett vízszintek kivédéséhez szükséges feladatok elvégzéséhez megadták a szükséges létszám-, anyag- és eszközigényüket és meg is kezdték a tényleges védelmi beavatkozásokat. A március 5-én 6 órakor kiadott előrejelzés már az addigi legnagyobb vízszintet megközelítő szintű árhullámot valószínűsített (5. ábra). A FETIVIZIG védelemvezetése az Országos Műszaki Irányító Törzstől (OMIT) műszakiakat, védelmi osztagokat, szakcsoportokat kért kirendelni, s megtörtént a gátfeltáró és lokalizációs szakcsoport mozgósítása is (Bodnár 2003). A Megyei Védelmi Bizottság március 5-én 9 órakor tartotta első ülését, és március 5-én 16 órától elrendelte az ügyeleti szolgálatot, a fehérgyarmati és vásárosnaményi helyi védelmi bizottságok működésének megkezdését. A polgármestereket utasította a mozgósítási és kitelepítési tervek egyeztetésére, pontosítására, elrendelte a védekezéshez szükséges közerő biztosítását, a Polgári Védelem 9 árvízvédelmi komplex csoportjának készenlétbe helyezését, a szállítóeszközök, a határátlépés, a védelmi osztagok felvonulásának biztosítását, a Honvédség megkeresését. A március 5-én a délelőtti órákban ismertté vált újabb kárpátaljai csapadék adatok és a külföldi vízállások alapján a FETIVIZIG hidrológusai által 12 órakor kiadott előrejelzés szerint (8. ábra) bizonyossá vált, hogy a Tiszán Záhony felett mindenütt az addigi LNV feletti vízállásokkal kell számolni (pl. Tiszabecsnél 720 ± 15 cm-es, Tivadarnál 980 ± 20 cm-es értékekkel). Ezek alapján a FETIVIZIG - a Megyei Védelmi Bizottság elnökének egyidejű tájékoztatása mellett - kezdeményezte az OMIT- nál rendkívüli készültség elrendelését a Tisza Tiszabecs- Záhony közötti szakaszára, valamint a Szamos és a Kraszna torkolati szakaszának védvonalaira. Az előrejelzés ismeretében az OMIT elrendelte az általános készültséget a telj es vízügyi szolgálatban, öszszehívta a tárcaösszekötőket és javaslatot tett a Kormánynak a veszélyhelyzet kihirdetésére és az annak során teendő intézkedésekre. A Katasztrófa törvény alapján létrejött Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Munkabizottság március 5-én, 15 órára összehívott tárcaösszekötői értekezletén már döntés is született a rendkívüli készültség szerinti működés megkezdéséről, így honvédségi erők azonnali igénybevételének kezdeményezéséről (Váradi és társai 2003). A Kormány a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény szerinti árvízvédekezési veszélyhelyzet létrejöttét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére 2001. március 6-án 12 órától megállapította, és elrendelte a rendkívüli készültséget a Tisza Tiszabecs-Záhony közötti szakaszára, a Tisza visszaduzzasztása által érintett Szamos, Kraszna folyók torkolati szakaszaira, valamint később visszamenőlegesen a Túr folyóra. A rendkívüli készültség összesen 280,55 km hosszú töltésszakaszt érintett. A honvédelemről szóló 1993. éviCX. törvény alapján a Kormány elrendelte az ilyen esetekben szükséges rendelkezések bevezetését. A Kormány döntése kimondta, hogy a veszélyhelyzet elhárításába - a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján - a Magyar Honvédség, a Határőrség és a rendvédelmi szervek bevonhatók. A Kormány rendeletét a Magyar Közlönyben történő közzétételen kívül - miután halasztást nem tűrő eset állt fenn, a közszolgálati műsorszórók útján is kihirdette. A rendkívüli árvízvédelmi készültséget a Kormány 2001. március 21-én 12 órakor szüntette meg. Március 5-én az OMIT folyamatosan újabb intézkedések történtek a megfelelő létszámú műszaki irányítói állomány, a védekezéshez szükséges létszám (PV komplex brigádok, közerő, honvédség, határőrség stb.) igénybevételére, a védekezéshez szükséges anyagok (zsák, fáklya, terül, homok, kő stb.) biztosítására, az újabb védelmi osztagok kivezénylésére (Váradi és társai. 2003, Horkai és Szlávik 2003). Március 5-én hajnaltól kezdve a Tisza Tiszabecs-Vásárosnamény közötti szakaszán, ahol a töltések kiépítése a leggyengébb, a magassági hiányok a legnagyobbak voltak és ahol a várható és később bekövetkezett vízszintek legnagyobb mértékben meghaladták az addigi LNV-t és a mértékadó vízszintet is, rendkívüli intenzitású és nagy erőfeszítést követelő védekezési munkák folytak. A védekezés első erőfeszítése a magassági hiányok megszűntetésére irányult. A nyúlgátak építési ütemének több mint 30 km hosszon sikerült lépést tartania a vízszint emelkedésével és megakadályozni azt, hogy a víz a töltésen, illetve a 40-50 cm magas nyúlgátakon átömöljön (1. kép). Jelentős hoszszon volt szükség a mentett oldali rézsű bordás megtámasztására is (Bodnár 2003). 1. kép. Vizet tartó nyúlgát a Felső-Tiszán, Tivadar térségében (2001. március 6.) (Fotó: Magyari György) Picture 1. Emergency dike holding high water in the Tivadar area of the Upper Tisza (6th March 2001) (Photo: György Magyari)
