Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 2. szám

12 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám Március 4-én 22 órakor, az újabb előrejelzések jelentős vízszintemelkedést jeleztek, ezért a FETIVÍZIG védelem­vezetése elrendelte a védelmi szervezetbe beosztott teljes személyi állomány azonnali mozgósítást és segítséget kért más vízügyi igazgatóságoktól is. Március 5-én éjjel 2 óra­kor nagy védekező erők indultak az ország egész területé­ről a különösen veszélyesnek minősített 210 km hosszú felső-tiszai töltés-szakaszokra. Tiszabecsnél a III. fokú készültséget március 5-én 0 órakor rendelték el (9. ábra). A szakaszvédelem-vezetők a Tiszabecsre és Vásárosnaményra előrejelzett vízszintek kivédéséhez szükséges feladatok elvégzéséhez megadták a szükséges létszám-, anyag- és eszközigényüket és meg is kezdték a tényleges védelmi beavatkozásokat. A március 5-én 6 órakor kiadott előrejelzés már az ad­digi legnagyobb vízszintet megközelítő szintű árhullámot valószínűsített (5. ábra). A FETIVIZIG védelemvezetése az Országos Mű­szaki Irányító Törzstől (OMIT) műszakiakat, védelmi osztagokat, szakcsoportokat kért kirendelni, s megtör­tént a gátfeltáró és lokalizációs szakcsoport mozgósí­tása is (Bodnár 2003). A Megyei Védelmi Bizottság március 5-én 9 órakor tartotta első ülését, és március 5-én 16 órától elrendelte az ügyeleti szolgálatot, a fehérgyarmati és vásárosnaményi helyi védelmi bizottságok működésének megkezdését. A polgármestereket utasította a mozgósítási és kitelepítési tervek egyeztetésére, pontosítására, elrendelte a védeke­zéshez szükséges közerő biztosítását, a Polgári Védelem 9 árvízvédelmi komplex csoportjának készenlétbe helyezé­sét, a szállítóeszközök, a határátlépés, a védelmi osztagok felvonulásának biztosítását, a Honvédség megkeresését. A március 5-én a délelőtti órákban ismertté vált újabb kárpátaljai csapadék adatok és a külföldi vízállások alap­ján a FETIVIZIG hidrológusai által 12 órakor kiadott elő­rejelzés szerint (8. ábra) bizonyossá vált, hogy a Tiszán Záhony felett mindenütt az addigi LNV feletti vízállások­kal kell számolni (pl. Tiszabecsnél 720 ± 15 cm-es, Tiva­darnál 980 ± 20 cm-es értékekkel). Ezek alapján a FETIVIZIG - a Megyei Védelmi Bizottság elnökének egyidejű tájékoztatása mellett - kezdeményezte az OMIT- nál rendkívüli készültség elrendelését a Tisza Tiszabecs- Záhony közötti szakaszára, valamint a Szamos és a Kraszna torkolati szakaszának védvonalaira. Az előrejelzés ismeretében az OMIT elrendelte az általános készültséget a telj es vízügyi szolgálatban, ösz­­szehívta a tárcaösszekötőket és javaslatot tett a Kor­mánynak a veszélyhelyzet kihirdetésére és az annak so­rán teendő intézkedésekre. A Katasztrófa törvény alap­ján létrejött Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Munkabi­zottság március 5-én, 15 órára összehívott tárcaössze­kötői értekezletén már döntés is született a rendkívüli készültség szerinti működés megkezdéséről, így hon­védségi erők azonnali igénybevételének kezdeményezé­séről (Váradi és társai 2003). A Kormány a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény szerinti árvízvédekezési veszélyhelyzet létrejöttét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére 2001. már­cius 6-án 12 órától megállapította, és elrendelte a rendkí­vüli készültséget a Tisza Tiszabecs-Záhony közötti szaka­szára, a Tisza visszaduzzasztása által érintett Szamos, Kraszna folyók torkolati szakaszaira, valamint később visszamenőlegesen a Túr folyóra. A rendkívüli készültség összesen 280,55 km hosszú töltésszakaszt érintett. A honvédelemről szóló 1993. éviCX. törvény alapján a Kor­mány elrendelte az ilyen esetekben szükséges rendelkezések be­vezetését. A Kormány döntése kimondta, hogy a veszélyhelyzet elhárításába - a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szer­vezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján - a Magyar Honvédség, a Határőrség és a rendvédelmi szervek be­vonhatók. A Kormány rendeletét a Magyar Közlönyben történő közzétételen kívül - miután halasztást nem tűrő eset állt fenn, a közszolgálati műsorszórók útján is kihirdette. A rendkívüli árvíz­­védelmi készültséget a Kormány 2001. március 21-én 12 órakor szüntette meg. Március 5-én az OMIT folyamatosan újabb intézkedé­sek történtek a megfelelő létszámú műszaki irányítói állo­mány, a védekezéshez szükséges létszám (PV komplex bri­gádok, közerő, honvédség, határőrség stb.) igénybevételére, a védekezéshez szükséges anyagok (zsák, fáklya, terül, ho­mok, kő stb.) biztosítására, az újabb védelmi osztagok kive­zénylésére (Váradi és társai. 2003, Horkai és Szlávik 2003). Március 5-én hajnaltól kezdve a Tisza Tiszabecs-Vá­­sárosnamény közötti szakaszán, ahol a töltések kiépítése a leggyengébb, a magassági hiányok a legnagyobbak voltak és ahol a várható és később bekövetkezett vízszintek leg­nagyobb mértékben meghaladták az addigi LNV-t és a mértékadó vízszintet is, rendkívüli intenzitású és nagy erő­feszítést követelő védekezési munkák folytak. A védeke­zés első erőfeszítése a magassági hiányok megszűntetésére irányult. A nyúlgátak építési ütemének több mint 30 km hosszon sikerült lépést tartania a vízszint emelkedésével és megakadályozni azt, hogy a víz a töltésen, illetve a 40-50 cm magas nyúlgátakon átömöljön (1. kép). Jelentős hosz­­szon volt szükség a mentett oldali rézsű bordás megtá­masztására is (Bodnár 2003). 1. kép. Vizet tartó nyúlgát a Felső-Tiszán, Tivadar térségében (2001. március 6.) (Fotó: Magyari György) Picture 1. Emergency dike holding high water in the Tivadar area of the Upper Tisza (6th March 2001) (Photo: György Magyari)

Next

/
Thumbnails
Contents