Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
75 Rátky István: Egydimenziós nempermanens számításhoz szükséges minimális folyóhossz közelítő meghatározása. 1. rész színű pontokkal) jelöltük az (1) egyenletnek megfelelő Wtx = h’t/h’x-bői, tvp-val (piros pontokkal) a Qnp = Qpr(l +h ’X/S0),/2-bői és wy^-el (zöld pontokkal) jelöltük a (2000. évi) tanulmányunkban az 1D nempermanens dinamikai egyenletből a legkevesebb közelítéssel levezetett, nempermanens hurokgörbe egyenletéből számított Qnp 1 dh WoVsJ dt Qpr d2h 2Bw0Ss dx2 (9) összefüggésből meghatározott levonulási sebességet. Az eddig még nem értelmezett jelölések: wo = dQpr/dh - a permanens vízhozam görbe érintőjének reciprokával arányos, sebesség jellegű mennyiség, Ss = So dZ/dx - a vízfelszín és a fenékvonal relatív esésének szorzata. Mind a három közelítésnél h \= 0-nál (sötétvörös vonal) a függvénynek szakadása van. Az eredményekkel egy gyakorlati példán keresztül is bizonyítottuk, hogy a tetőpont levonulási sebessége nem számítható egyszerű analitikus módon, legalábbis az itt megadott módon h, h h Qpr, vtu S0, Ss paraméter-kombinációkkal nem. „ Összegezve: a változó sebességeloszlás miatt a jelenség térbeli áramlási probléma, melyet síkbeliként megoldani, tehát a hullámsebességet a középsebességből számolni ...nem lehet. ” (Kozák 1958). Tehát az ID, a síkbeli feltételezés okozza a legnagyobb hibát és nem csak a nemprizmatikusság (vagy más általában figyelembe nem vett hatás). Tudjuk, hogy már egy prizmatikus (hossz mentén nem változó) szabályos alakú keresztszelvényben a pontbeli közepes sebességek keresztszelvénybeli eloszlását kifejező sebesség diszperziós tényező mindig nagyobb, mint 1,0 (Ven Te Chow 1959). Természetes medrekben a sebességeloszlás egyenetlenségét kifejező tényező legalább 1,10-1,15, de előfordulhat - partmentén örvényes, limányos - keresztszelvényeknél 1,35-1,65 érték is (Starosolszky 1970). Ezért nem kaphattunk mi sem szabályos, prizmatikus medrek felvétele mellett sem elfogadható eredményt a közelítő képletekből. Pedig a hivatkozott számításoknál „Egyszerű” (nem összetett) medrű keresztszelvény esetén semmilyen zavaró körülmény: hullámtér „lefaragási” hatás, mellékág hozzáfolyás, talajvíz hozzáfolyás-elszivárgás, duzzasztás-leszívás, alulról befolyásoltság nincs hatással az eredményekre. : ■* 4 JZ 12 22 19 idő, d 5. ábra. Egy árhullám lényegesebb hidraulikai jellemzőinek időbeli változása egy választott szelvényben Figure 5. The temporal change of the most important hydraulic characteristics of a food wave in a selected section A Tisza polgári és taksonyi szelvény geometriai adatainak ismeretében meghatározott elméleti számítások és a vízmérce adatokból számitott tényleges tetőponti hullámsebesség összehasonlítása alapján Kozák Miklós megállapította, „nem találtunk olyan paramétert, amelynek bevezetésével a sebességek szóródó pontjai rendeződnének (bár végleges következtetést levonni csak azután lesz célszerű, ha az adatfeldolgozás rajzolómércék segítségével történik)” (Kozák 1958). E cikk folytatásaként megjelenő „A feladat közelítő gyakorlati megoldása” alcímű tanulmányunkban látni fogjuk, hogy található olyan paraméter kombináció (legalábbis prizmatikus medrek esetén), mely a számított sebességpontok szóródását lényegesen lecsökkenti. Gyakorlatilag csak az 1D teljes alapegyenlet-pár megoldása adhatja meg az elfogadható pontosságú Vét és veti értékeket. De a számítás, ha pontatlan az alsó határfeltétel az ebből adódó hibát is tartalmazó visszafelé terjedés és a fentről érkező vízszintváltozás együttes hatását adja meg, amiből nehéz leválasztani csak az alsó határfeltételi hiba okozta változásokat. Mi sem vállalkoztunk arra, hogy a visszafele terjedő hiba nagyságára vagy a terjedési sebességre pontos (analitikus) számítási összefüggést adjunk.
