Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
69 Fekete Árpád és Keve Gábor: A csapadékösszegek és az aszályos időszakok vizsgálata Markov-láncokkal Fekete A., Keve G. (2019) A Magyarszéki tározó esetleges vízhasznosítási célú üzemeléséhez szükséges optimális térfogat meghatározása Moran modellel. Hidrológiai Közlöny 99 : 2 pp. 39-46., 8 p. Gabriel, K.R. and Neumann, J. (1962). A Markov Chain Model for Daily Rainfall Occurrence at Tel Aviv. Quarterly Journal of the Royal Meteorological Society, 88, 90-95. Gálái A. (2011). Bolyongás a szikes tavak körül, Szivattyús kisegítő vízutánpótlás tervezése sztochasztikus eszközökkel, Hidrológiai Közlöny 91. évf. 1. szám, p35-39. Good Water Management (2019). The heart of Europe’s drought response, https://d2ouvy59p0dg6k.cloudifont.net/ downloads/good_water_management_the_heart_of_europes_ drought_response.pdf Haan, C.T., Allen, D.M. & Street, JO. (1976). A Markov chain model for daily rainfall. Wat. Resour. Res. 12 (3), 443-449. Kis A., Pongrácz R.. Bartholy J., Szabó J. A. (2017). A Felső-Tisza vízgyűjtő vizsgálata éghajlati és hidrológiai szimulációk alkalmazásával, Légkör 62. évfolyam 179-182 Kontur I., Kőris K, Winter J. (1993). Hidrológiai számítások. Budapest, Akadémiai Kiadó Központi Statisztikai Hivatal, Szegedi főosztály (2014). Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben: Bács-Kiskun megye. Agronapló, (4), 41-43. https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2014/04/gazdasa g/mezogazdasag-es-agrartarsadalom-magyarorszag-megyeiben-bacs-kiskun-megye Központi Statisztikai Hivatal (2019). Statisztikai Tükör. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/fobbnoveny/20 19/index.html Láng I.-Jolánkai M.-Csete L. (2007). A globális klíma változás-hazai hatások és válaszok - A VAHAVA jelentés. Szaktudás Kiadó Ház Rt. Bp. Magyarország Nemzeti Atlasza (2018). Forrás: http://www.nemzetiatlasz.hu/MNA/MNA_2_5.pdf (A letöltés dátuma: 2020.02.28.) MahmutR., Hurem D., Zeynep K. (2017). Determining Future Precipitation Probability for Kahramanmaras City Using Markov Chain Approach. Turkish Journal of Forest Science (online), https://dergipark.org.tr/download/articlefile/283502 McKee TB, Doesken NJ, Kleist J. (1993). The relationship of drought frequency and duration to time scales. Proceedings of the IX Conference on Applied Climatology. American Meteorological Society: Boston, MA; 179—184. Nemzeti Vízstratégia (2017). Kvassay Jenő Terv, https://www.vizugy.hu/vizstrategia/documents/997966D E-9F6F-4624-91C5-3336153778D9/Nemzeti- Vizstrategia.pdf OMSZ (2010): Magyarország éghajlata. https://www. met.hu/eghaj lat/magyarorszag_eghaj lata/altalanos_eghaj 1 atijellemzes/csapadek/ OMSZ (2005): Magyarország éghajlatának néhány jellemzője 1901-től napjainkig. http://www.met.hu/ downloads.php?l=egh_doc&f=Magyarorszag_eghajlatana k_nehanyJellemzoje_l 901 -tol.pdf OMSZ (2018): Megfigyelt változások - Magyarország. https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyeltvaltozasok/Magyarorszag Origo.hu (2012) https://www.origo.hu/idojaras/20120106- szarazsagrekord-idojaras-2011 -szaztiz-eve-nem-volt-ilyenszaraz-ev.html Padányi József, Halász László (2012). A klímaváltozás hatásai. https://www.uni-nke.hu/document/uni-nkehu/padanyi_klimavaltoz_tanulm.pdf Pálfai I. (2004). Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok, VITUK1, Budapest, p. 492 Palmer, W. C. (1965). Meteorological Drought. US Weather Bureau, Washington, DC, Research Paper, no. 45, 58p Péczely György (1979). Éghajlattan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Samuel Karlin, Howard Taylor (1985). Sztochasztikus folyamatok. Gondolat Kiadó, Budapest Selvi S. I, & Selvaraj R. S. (2011). Stochastic Modelling of Annual Rainfall at Tamil Nadu. Universal Journal of Environmental Research and Technology, Volume 1, Issue 4: 566-570. Yusuf A. U., Adamu L., & Abdullahi M. (2014). Markov chain model and its application to annual rainfall distribution for crop production. American Journal of Theoretical and Applied Statistics, 3(2): 39-43. A SZERZŐK FEKETE ÁRPÁD matematika-földrajz szakos tanár (Szegedi Tudományegyetem, 2000). 2006-ban szerzett PhD fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen matematika - és számítástudományból. 2003 óta a felsőoktatásban dolgozik, jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán főiskolai docens, matematika tárgyakat oktat mérnök szakos hallgatóknak. Kutatási területe a matematikai analízis és a sztochasztikus folyamatok, valamint ezek alkalmazásai mérnöki-műszaki tudományokban. KEVE GÁBOR okleveles építőmérnök (Budapesti Műszaki Egyetem, 1998), 2018-ban szerzett PhD fokozatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen műszaki tudományterületen, építőmérnöki tudományágból. 2014 óta főállású oktató, jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán docens, hidrológia és hidraulika tárgyakat oktat. Főbb kutatási területe a hidrometria, azon belül a folyami jégmegfigyelés.
