Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
66 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 4. sz. 2019) aszályos időszakaiból számítjuk ki hosszú távra a már bemutatott Markov-modellel az aszályos időszakba eső napok valószínűségeit. Ehhez minden egyes évhez kiszámítjuk az aszályos időszakba eső napok határvalószínűségeit, majd ezek átlagát vesszük. Fontos kérdés mindenekelőtt, hogy mit is tekintsünk aszályos időszaknak. Az aszályra vonatkozó meghatározásoknak az a fő jellemzője, hogy azt egy kritikus értéknél nagyobb vízhiánynyal definiálhatjuk. Az aszály fellépését Dunay és Tölgyesi (Dunay és Tölgyesi 1992) a talaj relatív nedvességének határértékéhez köti, vagyis amennyiben a talaj vízkészlete nem süllyed a szántóföld hasznos vízkapacitásának 40%-a alá, azt az évet kedvező vízellátottságúnak nevezik. Aszályosak azok az évek, melyekben 20% alá csökkent a talajnedvesség, de nem érte el a súlyos aszály fokozatát, melyet 10% alatti érték jellemez. A 7. ábrán az 1951 és 1992 közötti aszály gyakori ságok láthatók. 7. ábra. Az aszályok gyakorisága hazánkban 1951 és 1992 között (Dunay és Tölgyesi 1992) Figure 7. The frequency of droughts in Hungary between 1951 and 1992 (Dunay and Tölgyesi 1992) A határeloszlások számítása Először kiszámítjuk a 2010-es évet alapul véve az aszályos időszakba eső napok valószínűségeit hosszú távra a Markov-láncok segítségével. A 0-állapot legyen a nem aszályos időszakba tartozó nap, míg az 1-es állapot az aszályos időszak napja. Az átmenet-gyakorisági mátrix: (9 oo 5oi\ _ (154 2^ \9io 9iJ ~ V 2 55 7 A térképről leolvasható, hogy a vizsgált 42 év alapján Magyarország nyugati részén az aszály rendkívül ritka jelenség. Az északnyugati országrészben a Kisalföld területén súlyos aszály csupán kétszer, míg enyhébb öt esetben fordult elő. Ezzel párhuzamosan a megfelelő vízellátottságú időszakok nagy számban (26 év) jelentkeztek. Hazánk keleti része felé haladva az aszály gyakorisága számottevően nő, így az Alföldön súlyos vízhiány átlagosan tízévente, míg aszályos év átlagosan megközelítőleg háromévente következik be (Dunay és Tölgyesi 1992). Az agrometeorológiában a Palmer féle definíció terjedt el, amely szerint az aszály tartós és jelentős vízhiány (Palmer 1965). E meghatározás egyszerű és rugalmas, tehát nem tartalmaz semmi megkötést arra vonatkozóan, hogy mit értünk vízhiányon, sem arra vonatkozóan, hogy mikor tekintjük jelentősnek és tartósnak. így egy adott vizsgálat során maga a kutató határozhatja meg a jelentős vízhiányt jelentő küszöbértéket, s azt is, hogy ezt milyen hosszú időszakra vonatkozóan elemzi. Emiatt az adott definíció rugalmasan alkalmazható különböző vizsgálatok esetén. Az állami kárenyhítési szabályok szerint aszálynak minősül az a kedvezőtlen időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a 10 millimétert nem éri el vagy a lehullott csapadék összes mennyisége a 25 millimétert nem éri el, de ennél a feltételnél a napi maximum hőmérsékletnek a harminc napból legalább tizenöt napon meg kell haladnia a 31 °C-ot. Kutatásunkban ez utóbbi definíciót vettük alapul annyi módosítással, hogy a harminc egymást követő napot huszonötre csökkentettük, ami a szabálytól szigorúbb. Az alábbi 4. táblázat tartalmazza az aszályos időszakokat 2010-től 2019-ig Bajánál. Az értelmezéshez vegyük például a g01 elemet. Mivel 2 aszályos periódus fordult elő, így kétszer fordult elő, hogy nem aszályos periódusú napból tértünk át aszályos időszakba eső napra és fordítva a g10 elemet tekintve. A gtl elemet nézve megállapíthatjuk, hogy összesen 57 aszályos időszakba eső napunk volt, így 55 átmenet volt az ebbe az állapotba tartozó napok között (az időszakok első napjaitól indulnak az átmenetek, tehát mivel 2 aszályos 4. táblázat. A tenyészidőszakra vonatkozó aszályos időszakok Baja térségében (2010-2019) Table 4. Drought periods during the vegetation period in the Baja area (2010-2019) Év 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Időszakok száma 2 5 3 3 1 3 1 2 3 1 Időszakba eső napok száma 57 158 102 110 27 90 27 55 99 25 Dátumok 07.02.-07.29., 08.01.-08.29. 04.01. -04.29., 05.01. -05.31., 06.20.- 07.17. 08.09.- 09.18.(1) 09.21.- 10.19. 04.08.-05.02., 06.13.-07.10., 07.25.- 09.12.(1) 04.06.-05.09., 07.11.-08.24.(1), 10.01.-10.31. 05.17.-06.12. 04.01.-04.27., 06.10.-07.22.(1), 07.28.-08.16. 04.01.-04.27. 06.02.-06.24., 09.20. -10.21. 04.01. -05.09., 08.02. -08.24., 09.25.-10.31. 08.15.-09.08.
