Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 1. szám
Juhász Endre: Visszatekintés a szennyvízelvezetés fejlődésére 35 7. ábra. Európai vízminőségi problémák és kezelésük (Förstner 1993) Figure 7. European water quality problems and their management (Förstner 1993) Juhász Endre által kiegészítve a korábban Meybeck és Heimer által összefoglalt korábbi kutatási periódusokat — magyar nyelvű forrás Förster 1993 - megismerhető, hogy e korszaktól kezdve napjainkig valójában mik voltak kontinensünk vízzel kapcsolatos problémái. Az utóbbi, mintegy harminc évben a szennyvízbe jutó - kockázati tényezőként kezelt - antropogén anyagok (kozmetikumok, gyógyszerek, hormon készítmények), majd azok csökkentésére, ill. eltávolítására szolgáló technológiai eljárások kidolgozása kerültek a figyelem középpontjába. Jelenleg a klímaviszonyok alakulásával kapcsolatban a szennyvizek hasznosítása, valamint a szennyvíziszap termőföldi elhelyezésének kérdése szerepel a kutatás fő témái között. A hazai kutatóknak alapkutatásra alig akadt gazdasági lehetősége, ám valamennyi témához kapcsolódóan az alkalmazott kutatásban igen tevékenyen vettek részt. Az ágazat háttérintézményeként létrehozott Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) munkatársai természetesen bekapcsolódtak az ábrán jelzett témákba, s amíg léteztek a VITUKI, igen eredményes munkát végeztek, és kifejezetten komoly nemzetközi hírnevet szereztek Magyarország számára. A vízminőség-védelem régóta fontos alaptémája a vízzel kapcsolatos kutatómunkának. Az egyre-másra megjelenő legkülönfélébb szennyeződések ugyan olyan részesei a napjainkban súllyal terítékre került víz világválságnak, mint a klíma okozta problémák. A nyugati országok a XX. század elejétől kezdve jelentős ráfordítást fektettek a szennyvizek befogadóba történő bevezetése előtti tisztítására. A megnövekedett vegyipari és gépipari szennyvizek egyes vízfolyásokat oly annyira elszennyezték, hogy közegészségügyi szempontból veszélyesnek minősítették azokat. A szennyvíztisztítás, mint világ probléma ma is állandóan napirenden lévő téma. Egyrészt a technológiai eljárások, berendezések fejlődése, másrészt a szennyező anyagok mennyisége és minősége miatti kibocsátási határértékek folyamatos szigorodása kényszerítőén hat az érintett hatóságokra, intézményekre. A Hahn és Hartmann német professzorok által készített tisztítási folyamatok időbeni és hatékonyságuk szerinti fejlődését, egyben azok egymásra épülését mutatja be a 8. ábra (Förstner 1993). Amint az a táblázatból látható, az ezredforduló előtti időtől kezdődően az ipari előtisztítás szerepe lép előtérbe, különösen azon anyagokra „kihegyezve”, melyek a települési szennyvíztisztítás során - a felhígulás hatására is - már alig vagy egyáltalán nem vonhatók ki. Ezek közé lehet sorolni számos egyéb mellett jelenleg pl. az antropogén anyagokat. intézkedés a keletkezés helyén (azoknál az anyagoknál, amelyek másképpen nem távolíthatók el) további (utó) tisztítási lépcső (olyan anyagok visszatartása, amelyek feldúsúlása okoz gondot) biológiai tsz ti tás (csepegtetótestek. eleveniszapos berendezések amelyek az oxigénfogyasztó anyagokat tartják vissza) mechanikai tsztitás (rácsok, sziták, amelyek a durva szennyeződéseket fogják fel) 1850 1900 1950 2000 IOO ---------»-8. ábra. A víz- és szennyvíz technológiák történet fejlődése (Förstner 1993) Figure 8. History of water and wastewater technology (Förstner 1993) Az MHT Szennyvíz Szakosztálya megalakulása óta feladatának tekinti és mindenkor együtt élt és él a társadalmat terhelő kérdések feltárásával, közvetítésével és megoldás keresésével. Az előadó üléseken mindig napirenden voltak az adott időszak műszaki-gazdasági kérdései, tech nológiák, berendezések ismertetései, élettartam és üzemeltetési - hosszú éveken át beszerzési - hazai feltételek mel letti alkalmazásának lehetőségei.
