Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 1. szám
30 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 1. sz. Visszatekintés a szennyvízelvezetés fejlődésére Juhász Endre címzetes egyetemi tanár Kivonat E cikk a Magyar Hidrológiai Társaság tudományos lapjának, a Hidrológiai Közlöny megjelenésének 100. éves évfordulója alkalmából történt felkérés alapján került megírásra. A célja a cikknek, hogy az olvasó számára képet alkosson az elmúlt száz esztendő viharos történelmi időszakaiban megvalósult csatornázási-, szennyvíztisztítási-, iszapkezelési tudományos és gyakorlati fejlődési lépcsőkről, és arról a több ezer Mrd Ft értékű, javarészt földalatti mérnöki alkotásokról, melyek speciális részei társadalmunk egyik életminőségnövelést szolgáló műszaki, gazdasági tevékenységének. A cikk végén felvázolja azokat a fontosabbnak ítélt feladatokat, amelyek a következő évtizedekben elkerülhetetlenül megoldásra várnak az utánunk jövő generációk számára. Rámutat arra, hogy a jövőbeli fejlesztések végrehajtásának része kell legyen az, hogy illeszkedjen a tudatos és tudományos fenntartható fejlesztéshez, az egységes települési vízgazdálkodás által megfogalmazott tézisekhez, ill. vele párhuzamosan elégítse ki - lehetőség szerint minél magasabb szinten - mind a technikai fejlődés, mind a lakosság e területen megjelenő újabb elvárásait. Kulcsszavak Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás, iszap hasznosítás, közmű olló, jövőbeni fejlesztési igények. Review of the development of sewerage systems Abstract This article was written on the occasion of the 100th anniversary of the publication of the Hungarian Journal of Hydrological of the Hungarian Hydrological Society. The purpose of this article is to provide the reader with an insight into the scientific and practical development stages of sewerage, wastewater treatment, sludge management over the turbulent historical periods of the last hundred year, and the thousands of billions HUF worth of engineering works - one of our technical and economic activities aimed at improving the quality of life. At the end of this article, we outline the most important tasks that will inevitably be solved by the future generations m the coming decades. It points out that the implementation of future developments should be part of the process of integrating conscious and scientific sustainable development into the theses and principles of integrated urban water management in parallel, meet, as far as possible, the highest level of technical development and the new expectations of the public in this area. Keywords Sewerage, sewage treatment, sludge recovery, utility scissors, future development needs. BEVEZETÉS Az elmúlt száz esztendő viharos történelmi időszakainak csatornázási-, szennyvíztisztítási-, iszapkezelési tudományos és gyakorlati fejlődési lépcsőit szándékozik ez a cikk bemutatni, hogy az Olvasó képet alkothasson arról a több ezer Mrd forint értékű, javarészt földalatti mérnöki alkotásokról, amely része társadalmunk életminőség növelését szolgáló egyik speciális műszaki, gazdasági tevékenységének. A múlt ismerete alap az előretekintéshez! A korábbi hibák vagy hiányosságok kiküszöbölése mellett fontos kérdés a „hogyan tovább...” A cikk felvázolja azokat a fontosabbnak ítélt feladatokat, amelyek a következő évtizedben elkerülhetetlenül megoldásra várnak az utánunkjövő generációk számára. A jövő feladatainak végrehajtásának része kell legyen, hogy illeszkedjen a tudatos és tudományosan fenntartható fejlesztés, az egységes települési vízgazdálkodás által megfogalmazott tézisekhez, vele párhuzamosan elégítse ki - lehetőség szerint minél magasabb szinten - mind a technikai fejlődés, mind a lakosság e területen megjelenő újabb és újabb elvárásait. A cikk négy történelmi időszakra bontva mutatja be szennyvízelvezetés hazai fejlődését. Az első rész az 1. világháború előtti, a szennyvízcsatornázás kezdeti időszakáról számol be, amikor csupán a nagyobb városok egyesített rendszerű csatorna hálózatainak építése kezdődött. A két háború közötti második szakaszra egyrészt rányomta bélyegét a Trianon okozta sokk és megtorpanás, majd az újabb háborúra történő felkészülés. Ennek ellenére elsősorban a Főváros környékén és a Balaton térségében tovább épültek csatornák. Lassan került felismerésre, hogy az élővizek védelme érdekében elkerülhetetlen a cselekvési kényszer. A külföldi eredmények figyelembevételével a mechanikai tisztítás (kétszintes ülepítő), majd a „csepegtetőtestes” biológiai tisztítás csírái jelentették az előre lépést. A II. világháború utáni harmadik szakaszban, az 1950- es évek végétől indult meg a korszerű eleveniszapos tisztítás. A VITUKI és a nagyobb tervező vállalatok (VIZ1TERV, MÉLYÉPTERV) megjelenésével igen aktív kutatás- fejlesztés indult meg, melyek elsősorban középvárosok korszerűbb szennyvíztisztítóinak megvalósításához adtak segítséget. A nagyvárosok jelentősebb állami támogatásra várva nem szorgalmazták a komplex tisztítóművek megépítését. Ezekre csak az 1980-as évek második felében és meglehetősen lassú ütemmel került sor a politikai rendszerváltás során megváltozott tulajdonviszonyok és támogatási feltételek miatt, jelentős külföldi támogatással, mintegy tíz-tizenöt éves késedelemmel.
