Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
102 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. A csatornák feltöltődése jellemzően a torkolat környékén a legintenzívebb. Az itt kialakuló hordalékkúpok esetenként a közlekedést is akadályozzák, ezért a csatornák és műtárgyak, valamint művi jellegéből adódóan a teljes tározó rendszeres karbantartása szükséges. Erre költségvetési források hiányában a szükségesnél ritkábban adódik lehetőség, ezért az elmaradó beavatkozásokat, halmozódó problémákat egy-egy nagyobb volumenű beruházás keretében orvosolják. Az első komolyabb beavatkozásra 2011-2014 évek során került sor, 2008-2010 években készült tervek alapján, európai uniós források felhasználásával. A több mint 100 ha-ra kiterjedő tározótéri lepelkotrás, a partbiztosítások helyreállítása, a Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornák torkolati műtárgyainak rekonstrukciója, valamint egy, a A fent említett, rekonstrukciós beavatkozással érintett VI., VIII., X. jelű, és az Aponyháti-csatomák esetében az első felmérés évében nem jelentkezett kotrási igény. A felméréseket összehasonlítva megállapítható, hogy a 2013-as felvételezéshez képest 2015-re a VIII. és IX. öblítő csatorna kivételével minden csatornában nőtt a feliszapolódás. Történt ez annak ellenére, hogy a második felmérés idején a tervezett mederfenék szintje az I., IV., V., VI. csatornák esetében megemelésre került, így az eltávolítani tervezett iszap mennyisége számszerűen csökkent. A tervezett mederfenék szintjének változtatása nélkül a feliszapolódás mértéke még nagyobb mennyiségeket mutatna. A hidromechanizációs módon kikotort iszap a tározó területén lévő szárazulatokon került elhelyezésre. Ezen feltétel mellett az iszap minőségét nem volt szükséges vizsgálni, mivel a kotrással érintett ingatlan területéről nem került ki a kotort anyag. Ellenkező esetben az veszélyes hulladéknak minősülne, és ennek megfelelő kezelést igényelne, mely kezelés költségei ilyen anyagmennyiségek mellett a beruházási költségek többszörösébe is kerülhetnek, amely ellehetetlenítené a beruházásokat. A szabályozó műtárgyak fontos szerephez jutottak a Tisza folyón történt 2000. évi cianid és nehézfém szennyezés során. 2000. január 30-án katasztrófa történt a romániai Nagybánya település térségében, ahol egy aranybányászattal foglalkozó vállalat ipari zagy tárolására szolgáló tározójának gátja átszakadt, ezzel mintegy 100 000 m3 cianidot (CN) és nehézfémeket tartalmazó zagy ömlött a közeli Zazar patakba, onnan a Lápos folyóba, majd a Szamoson keresztül a Tiszába. A Szamos cianid tartalma 20-30 mg/1 között, míg a Tisza Szamos torkolat alatti szakaszán 10-15 mg/1 között volt. A cianid kimutatási határértéke 0,001 mg/1, az akkor érvényes MSZ-12749:1993 Magyar Szabvány szerint a szennyezett felszíni víz határértéke 0,1 mg/1, Kiskörei duzzasztóművet megkerülő hallépcső építése mellett megtörtént a VI., IX, X. jelű szabályozó műtárgyak rekonstrukciója, valamint a mesterséges és természetes csatornarendszerek fenntartó kotrása. Ennek keretében a VI., VIII., X. jelű, és az Aponyháti-csatornák, valamint a természetes kisvízfolyások közül a Kis-Tisza és az Eger-patak és további, tározótéri holtágak kotrására, illetve az Aponyháti-csatornának egy új ága került kialakítására. Nagy mennyiségű szerves anyag és iszap került eltávolításra mind a csatornák szabályozó műtárgyainak térségéből, mind a csatornák torkolattól távolabbi szakaszairól, ami az egyes csatornák eltérő mértékű, de összességében jelentős feliszapolódására utal. Az öblítő csatornák feliszapolódásának mértékét a tervezett kotrási mennyiségek szemléltetik (6. táblázat). mely érték szerepel az ivóvíz szabványban még megengedhető koncentrációként is. Tehát a szennyezés a határérték 150-200-szorosát is elérte. A nemzetközi normákban egészségügyi határérték 0,01-0,05 mg/1, a természetes öntisztulást gátló küszöbérték 0,1 mg/1. Az erősen mérgező hullám 2000. február 1. és 12. között vonult keresztül Magyarországon. A szennyezőhullámot folyamatos monitoring kísérte, valamint terv készült a Tisza-tó rendkívüli üzemmódban történő működtetésére, mellyel sikerült felgyorsítani a szennyezés áthaladását, valamint hígító víz hozzáadásával csökkenteni a szennyezés koncentrációját. A szennyezés a Tisza-tavat a tiszafüredi szelvényben 2000. február 7- én 2 órakor érte el, a mért maximális cianid koncentráció itt 4,9 mg/1 volt. Ezt az értéket szükséges volt csökkenteni annak érdekében, hogy folyó alsóbb szakaszán található szolnoki felszíni vízkivételi mű üzeme biztosítható legyen, illetve az esetleges üzemszünet minél rövidebb időre korlátozódjon, továbbá az alsóbb folyószakaszokon található hullámtéri holtágakban és természeti értékekben minél kisebb kár keletkezzen. Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) engedélyével a Kiskörei Vízlépcső rendkívüli üzemmódban hajtotta végre azokat a vízkormányzási manővereket, melyek lehetővé tették a gyors és hatékony beavatkozásokat. A Kiskörei tározóban ebben az időszakban téli vízszintet (Kisköre felső vízmércén mért 610 cm-es vízállás) tartott a vízügyi igazgatóság, a szabályozó műtárgyak zárt állapotban voltak. A beavatkozások megkezdésekor a duzzasztómű szegmenstábláinak zárásával és a szabályozó műtárgyak nyitásával a tározó 10-30 cm/nap ütemben feltöltésre került jó minőségű vízzel. Február 3-6 között 55 millió m3 víz került betározásra, a Kisköre felső vízmércén mért vízállás 700 cm-re emelkedett. A szennyező hullám megérkezése előtt a műtárgyak ismét zárásra kerültek. Az elzáró szerkezettel nem rendelkező vízfolyások (pl. Bulátifok) vízkapcsolatának megszüntetésére is megoldást kellett találni, melyre a 3. képen látható módon került sor. 6. táblázat. Az öblítő csatornákban lévő feliszapolódás mértéke 2013-ban és 2015-ben (A Szerző szerkesztése KÖT1VTZ1G adatok alapján) Table 6. The extent of sludge in the flushing canals in 2013 and 2015 (Edited by the Author based on KÖTIVIZIG data) I öblítő IV öblítő V öblítő VI öblítő VIII öblítő IX öblítő X öblítő Aponyháti csatorna Kisfiircdi - fok Eredetileg tervezett mederfenék (m.B.f.) 85,00 85,00 85,20 85,50 85,80 85,50 85,80 85,80 85,50 2013. évi felméréskor tervezett mederfenék (m.B.f) 85,00 85,50 85,80--85,80--85,80 Feliszapolódás a tervezett mederfenékhez képest (m3) torkolat ~ 80- 100 m 712 672 1350--3745--1244 2015. évi felméréskor tervezett mederfenék (m.B.f.) 85,50 85,80 85,80 85,80-85,80 85,80 85,80 85,80 Feliszapolódás a tervezett mederfenékhez képest (m3) torkolat ~ 80- 100 m 1123 2951 2192 620-2382 54 949 2560
