Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
Katona Gábor: A Tisza-tó öblítő csatornáinak környezetbiztonságra gyakorolt hatása 101 nem a terveknek megfelelően nőtt, viszont nem tervezett vízigények is felmerültek. A Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) keretében a Nagykunsági-főcsatornán és a Hortobágy-Berettyó folyón keresztül a Hármas-Körös folyóba történő vízpótlás a Hármas-Körös ökológiai biztonságát teremti meg a Kiskörei tározóból kivezetett vízmennyiség mintegy felének felhasználásával. A tározóból történő vízkivétel adatait a 5. táblázat tartalmazza. 5. táblázat. Főművi vízkivételek 1990-ben és 2019-ben (A Szerző szerkesztése KÖT1VIZ1G adatok alapján, 1000 m3-ben) Table 5. Main canal water abstractions in 1990 and 2019 (Edited by the Author based on KÖTIV1ZIG data, in 1000 m3) Megnevezés Tiszafüredi rendszer Jászsági rendszer Nagykunsági rendszer Cserőközi Holt-Tisza Összesen Szivattyúval és gravitációsan kitermelt víz menynyisége 1990 7 168 48 932 277 138 n.a. 333 239 Szivattyúval és gravitációsan kitermelt viz menynyisége 2019 9 674 56 854 355 471 547 422 546 ebből: öntözésre átadott 1 790 1 917 27143 9 30 859 halastó ellátásra átadott 2 526 10 617 18 231-31 374 ökológiai célra átadott-263 558-263 558 egyéb célra átadott 826 41 450 10881 538 53 695 rendszer veszteség vagy többlet 532 870 5 658 3 060 Az is bebizonyosodott, hogy az öblítő csatornák Tisza felőli kitorkolásánál műtárgyakkal szükséges szabályozni a tározó térbe vezetett vizet. A folyón érkező árhullámokkal nagy mennyiségű iszap, hordalék jutott a tározótérbe, mely rendkívüli módon gyorsította a feltöltődési. A sekély síkvidéki tározók első 15 éve alatt 35%-os, a második 15 éve alatt 10%-os feltöltődés várható. Ennél is nagyobb mértékben töltődnek az ún. hullámtéri tározók, melyek hullámtere néhány évtized alatt teljesen feltöltődik, míg a főmederben csak elhanyagolható feltöltődés tapasztalható. Összesen kilenc műtárgy épült, melyek az alábbiak: • Buláti-csatoma műtárgya, • IX. számú Valki, • Aponyháti, • X. számú Füredi, • Kisíuredi-foki, • Kis-Tisza, • VI. számú Rücskösi, • V. számú Aranyosi, • IV. számú Abádszalóki. A szabályzó műtárgyak helyzetével kapcsolatban három üzemállapotot állapítottak meg: ■ Alap üzemállapot (zárt állapot) A műtárgyak nyílásai zárt állapotban vannak, az áthajózás nem biztosított. A műtárgy zárására ideiglenes betétgerendák szolgálnak. ■ Részlegesen nyitott állapot Amennyiben a vízminőség igényei lehetővé teszik, az áthajózás feltételei egy-egy nyílásban biztosíthatóak. ■ Nyitott állapot A szabályzóműtárgyak az alsó ideiglenes betétgerenda kivételével nyitott állapotban vannak. Az üzemeltetéssel kapcsolatban az alábbi üzemrendeket határozták meg a szabályzó műtárgyak üzemállapotainak kapcsolt rendszerében: ■ Normál üzemrend A műtárgyak a vízlépcső üzemrendje alapján meghatározott időrendben működnek, ezek lehetnek: • Alap üzemállapot (zárt állapot) • Nyitott állapot. Normál üzemrendben lévő műtárgyak üzemállapotainak meghatározása, amennyiben beavatkozást igénylő hatás nem áll fenn. Normál üzemrendben valamennyi szabályzó műtárgy a fennálló hidrometeorológiai helyzetnek megfelelő üzemállapotban van. ■ Rendkívüli üzemrend Amennyiben valamelyik műtárgy a hidrometeorológiai helyzetnek megfelelő eltérő üzemállapotban van, ezek: • árvízi üzem, • vízminőségi kárelhárítási üzem, • vízminőség javítási üzem, • karbantartási üzem, • részleges nyitás az áthajózáshoz, • élővilág (elsősorban halak) vándorlási igénye. Amennyiben valamelyik (vagy több) szabályzó műtárgy az időrendi táblázattól eltérő üzemállapotban van. Rendkívüli üzemrend alapesetei: a. árhullámban történő üzemelés (árvízi üzemmód), b. vízminőségvédelmi kárelhárítás, c. vízminőség-javító beavatkozások, d. karbantartás, felújítás, e. részleges nyitás áthajózáshoz, f. a IX. sz. műtárgy tiltójának és a Kis-Tisza műtárgy nyitott állapota a téli duzzasztási szint (normál jeges) időszakában, g. halak vándorlási igényének kielégítése.
