Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
100 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. Az 1980-as évekre, a kialakított öblítő csatornáknak köszönhetően, a tározótérben lévő víz minősége javult. Ezt alátámasztja Waijandt János és Végvári Péter 1987- ben készült jelentése is, melyet a Kiskörei tározó vízminőségének vízhasználatok szerinti értékeléséről és a vízminőség-szabályozásának lehetőségeiről készítettek. Az öntözés és a halgazdálkodás szempontjából vizsgált vízminőség a jelentés készítésekor érvényes MI-10-172/3- 85 műszaki irányelv alapján a komponensek 53-73%-ban I. osztályú, 13-33%-ban II. osztályú, egyes egyéb komponensek esetében (ásványi olaj, nitrit-ion) pedig III. osztályú volt. A vizsgált vízterek közül a duzzasztott Tisza szakasz rendelkezett a legrosszabb minőséggel. 1980-ban a víz minősége a nitrit-ion (NO2"), az ásványolajok, a fenolok és az összes vas (Fe) tekintetében III. osztályú minősítést kapott. A további években is jellemzően a nitrit-ion, az ásványolajok és az összes vas mutatott kiugróan rossz értékeket, amely eredmények a kor jellemző ipari szennyezéseinek jelei voltak. A Kiskörei tározó egyes víztereinek vízminőségi osztályait ivóvízellátás, öntözővíz és halászati hasznosítás céljából az 2., 3. és 4. táblázat szemlélteti, ahol az I. osztály a tiszta, a II. osztály a kissé szennyezett, még a 111. osztály a szennyezett víz minőségi állapotot jelenti (Waijandt és Végvári 1987). 2. táblázat. A Kiskörei tározó egyes víztereinek vízminőségi osztálya az ivóvízellátás szempontjából Table 2. Classification of different water bodies of Kisköre Reservoir in terms of drinking water between 1980-1984 3. táblázat. A Kiskörei tározó egyes víztereinek vízminőségi osztálya az öntözés szempontjából Table 3. Classification of different water bodies of Kisköre Reservoir in terms of irrigation water between 1980-1984 Komponens Duzzasztott Tisza-szakasz Abádszalóki-medence Sarudi-medence Poros zlói-medence Tiszavalki -medence 1980 1981 1982 1983 1984 1980 1981 1982 1983 1984 1980 1981 1982 1984 1982 1984 1983 1984 Vez.kép. Old.anyag pH Össz. kém. Li^osság Mg^-ion Cf -ion S042'-ion Na% 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1 II II II II II 1 III II III II II II II 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 II II II 1 1 II II 1 1 1 II II II II II II 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 ! 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Minősítés____ 1 II II II 1! II II II II II 1 III III II II II II 4. táblázat. A Kiskörei tározó egyes víztereinek vízminőségi osztálya halászati felhasználás szempontjából Table 4. Classification of different water bodies of Kisköre Reservoir in terms of aquaculture water between 1980-1984 Komponens Duzzasztott Tisza-szakasz Abádszalóki-medence Sarudi-medence Poros zlói-medence Tiszavalki -medence 1980 1981 1982 1983 1984 1980 1981 1982 1983 1984 1980 1981 1982 1984 1982 1984 1983 1984 Vízhőfók 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Vez.kép. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 pH 1 II 1 1 1 II II II II II 1 III II III II II II II oldott 02 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 1 Na/-ion II II 1 II II 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 ■“N_______________ II II 1 1 II 1 1 1 1 1 1 II 1 II II II II II N02-ion III III II III III II II II II II II II II II 1 II II III NOj -ion 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Cl -ion 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0-P04*-ion 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Lugosság 1 1 II II II 1 1 II II 1 1 1 II II II II II II Fenolok III 1 1 1 II II 1 1 1 II III 1 1 1 1 II 1 II Mosószerek 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Össz. Mn 1 1 1 1 1 III 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Össz. Fe III II III II II II II II II II II III II II 1 II II II Ásványolajok (UV) III II III III III III III II III III III III III III III II Minősítés____ III III III III III III III III II III III III III III III III Az öblítő csatornák kialakítása a megfelelő vízminőség szavatolásával hozzájárult a tározó hatásterületén a termelésbiztonság növeléséhez. Bár manapság a tervezéskori állapothoz képest lényegesen kevesebb öntözött terület vízellátása valósul meg, a kitermelt víz mennyisége az elmúlt évtizedekben mintegy 20%-al nőtt, és napjainkban is növekedés tapasztalható. A növekvő igényeket egyre nehezebb kiszolgálni, de ennek oka inkább az alsóbbrendű öntözőcsatomák leromlott állapota, kiépítettlensége, és nem a rendelkezésre álló vízbázis hiánya. Az öntözés ugyan
