Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
98 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. 1. kép. Archív felvétel a tározó elárasztása előtti időkből: kivágott erdő bennmaradt tuskókkal (Szilágyi 2006) Photo 1. Archive photo from the times before the flooding of the reservoir: felled forest with remaining logs (Szilágyi 2006) 2. kép. A hullámtéren nőtt áthatolhatatlan cserjeállomány (Szilágyi 2006) Photo 2. An impenetrable shrub grew in the floodplain (Szilágyi 2006) Erről az állapokról ad áttekintést Bancsi István a Duzzasztott Tisza szakasz 1973-1977 és a Kiskörei tározó 1978-1982 közötti vízminőségi viszonyairól készült jelentésében (I. táblázat). 1. táblázat. Jellemző vízminőségi paraméterek alakulása a Tisza és a Kiskörei tározó területén 1973-1982 között (Bancsi 1983) Table 1. Changes qf characteristic water quality parameters in the Tisza and Kisköre Reservoir areas 1973-1982 (Bancsi 1983) A vizsgálatok helye Időtartam (év) Ossz. lebegőa. mg/dm1 Vez. kép. Összes oldotta. KOI sMn oldott o2 o2 tel. ásv. N mg/dm’ ossz. N oldott POf összes. P mg/l Klorofil-a mg/dm’ OSSZ. bakter. szám Tiszafüred 1973-1977 102 363 256 6,0 9,0 84 2,43 5,11 0,06 0,31 13,6 41 1978-1982 146 389 268 7,7 9,0 82 2,37 5,13 0,05 0,32 9,4-Kisköre 1973-1977 100 359 253 6,6 8,6 81 2,76 4,48 0,05 0,27 11,3 39 1978-1982 100 381 261 7,2 8,3 78 2,11 3,96 0,06 0,30 8,6 15 Abádszalókiöböl 1973-1979 35 336 255 9,5 10,2 110 0,32-0,02-51-1981-1982 56 349 261 5,2 10,0 106 1,03 2,4 0,02 0,16 20-Sarudi-medence 1980 24 379 282 5,7 8,1 85 1,2 2,4 0,02 0,27 22-1981-1982 39 367 270 7,1 10,2 112 0,42 1,6 0,03 0,19 45-Pororszlóimedence 1982 49 354 251 7,0 10,6 116 0,4 2,1 0,02 0,20 60-Az adatokból látható, hogy a tározótérbe jutó, lelassult mozgású víz állóvíz jelleget ölt, a lebegőanyag kiülepszik, majd mineralizálódik. A lebegőanyag koncentrációjával pozitív korrelációban változó komponensek (KOI, összes N és P koncentráció) ezzel párhuzamosan csökkennek, még a negatív korrelációban változó komponensek (Klorofíl-a, oxigén háztartás mutatói) nőnek. Az új tározótérbe eresztett vizek minőségi állapotára általában jellemző, hogy az elárasztást követő első napokban-hetekben inkább csak a víztömeg fizikai viszonyaiban történnek érzékelhető változások (lebegőanyag ülepedése, átlátszóság növekedése, víz szinének megváltozása). Az első hetekben-hónapokban, a víztömegben lejátszódó folyamatok további látványos változást nem mutatnak. Ebben az időszakban - a vízhőfok emelkedésének függvényében - indul meg a könnyen bontható szerves anyagok ásványosodása, a szervetlen növényi tápanyagok beépülése, a fotoszintetikus oxigén termelődése. Tehát (ha az elárasztás ősszel történik, akkor) néhány hónapig - függetlenül a mederben maradó szerves és szervetlen tápanyagok mennyiségétől - a víz tározása során az emberi használat szempontjából nem kívánatos folyamatok még nem alakulnak ki. Ezt követően azonban a meder állapotától és a vízhőmérséklet emelkedésétől függően, különböző intenzitással indulnak be azok a biológiai folyamatok, amelyek a planktonalgák túlszaporodásához, a fonalas algák tömegprodukciójához, a mérgező anyagok (cianotoxinok) megjelenéséhez, az anaerob víztömeg kialakulásához vezethetnek. Ezek a vizek már nem vezethetők vissza a befogadóba anélkül, hogy annak korábbi használhatóságát ne rontanák (Aranyné és társai 2003). AZ ÖBLÍTŐ CSATORNÁK HATÁSA A VÍZMINŐSÉGRE ÉS A KÖRNYEZETBIZTONSÁGRA A sekély, gyorsan átmelegedő vízrétegekben rendszeresen jelentkező kedvezőtlen folyamatok elkerülése érdekében meg kellett mozditani a vizet. A vízminőséggel szemben támasztott követelmény - miszerint a tározóból kilépő, kivett, vagy benne lévő víz minősége ne legyen rosszabb az oda befolyóénál - elérése érdekében a folyó és a medencék állandó vízforgalmát, vízcseréjét és nem utolsó sorban a vízi közlekedés feltételeinek megteremtését öblítő csatornák kialakításával kívánták megoldani. A tározó tér áramlási viszonyainak javítását szolgáló beavatkozások elsősorban főmederi kapcsolatának biztosítását, illetve a belső vízterek összekapcsolását irányozta elő. Az öblítő csatornák az övzátony átvágásával készültek. Nyomvonalaik kialakítása az eredeti tervekben szereplő un. belső lecsapoló csatornahálózatnak megfelelően történt. A Tisza-tó üzemelésében természetes vízfolyások - mint az Eger-patak, Kis-Tisza - és kotrással bekötött holtágak is részt vesznek. A természetes vízfolyások a meglévő szelvényeik fejlesztésével az eredeti nyomvonalaik megőrzésével kerültek bekapcsolásra a tó áramlási rendszerébe. A jelenlegi duz-
