Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
Pomázi F. és Baranya S.: Nagy folyók lebegtetett hordalékvándorlásának új vizsgálati módszerei 2. 71 menti és szelvényátlagolt hordaléktöménység közötti kapcsolat is, ami kulcsjelentőségű a folyamatos hordalékhozam meghatározáshoz. Jelen vizsgálathoz a part közeli akusztikus (LISST-ABS) mérési adatokat használtuk fel a kapcsolat felállítására úgy, hogy a mozgóhajós LISSTABS mérések kalibrált értékeiből kiválasztásra kerültek a part közeli értékek. A ráckevei szakasz alsó (1604 fkm) szelvényének jobb parti értékeit a szelvényben mért átlag hordaléktöménységgel összekapcsolva a 11. ábrán bemutatott kapcsolatot kaptuk. Sőt, az is látható, hogy a szelvény menti hordalékhozammal összekapcsolva a parti értékeket, több kapcsolatot lenne érdemes felállítani a hordaléktöménység (közvetve a vízhozam) alapján. Ez összhangban áll Haimann és társai (2014) állításával, miszerint a vízhozam változásának hatására változik az ún. szelvény menti korrekciós tényező is, amely alapján a part menti hordaléktöménység érték kiterjeszthető a teljes szelvényre. 11. ábra. Kalibrált part menti zavarosságmérő által mért hordaléktöménység értékek kiterjesztése a teljes szelvényre. Kapcsolat a) a szelvény menti átlagos hordaléktöménységgel és b) a teljes szelvény menti lebegtetett hordalékhozammal Figure 11. Extending the concentration data of the calibrated near-bank backscatter sensor to the total cross section. Relationship between the near-bank concentration and a) the mean cross-sectional concentration and b) the total cross-sectional suspended sediment load ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK Jelen cikk a második része egy, a folyók lebegtetett hordalékmonitoring módszertani fejlesztéséhez kapcsolódó tanulmánynak. A cikkben bemutattuk azokat a korszerű hordalékelemzési eljárásokat, amelyek folyóink hordalékjárásának pontosabb megismerését szolgálhatják. Összehasonlító elemzést végeztünk különböző hordaléktöménység mérési módszerre, amelyben szerepet kaptak fizikai úton vett vízminták szűrőpapír alapú laboratóriumi elemzése, infravörös és lézerdiffrakciós optikai eljárások és akusztikus módszerek is. Az értékelést nagyszámú, mintegy 500 mintán keresztül végeztük el, amelyek a Duna Sződliget és Ráckeve környéki szakaszáról származtak eltérő vízjárási állapotokból, a mérési keresztszelvények különböző pontjaiból. A fizikai laborelemzési módszert referenciaként tekintve állítottunk fel kapcsolatot a különböző eljárások által szolgáltatott hordaléktöménység adatok között, majd értékeltük a kapcsolatok erősségét. Tapasztalataink alapján bemutattuk az egyes mérési eljárások előnyeit és hátrányait, ami alapján azok alkalmazhatósága is jellemzésre került. A hordaléktöménység meghatározáshoz kapcsolódó öszszehasonlító elemzés alapján levonható legfontosabb következtetések az alábbiak: • A szűrőpapíros hordaléktöménység meghatározás idő- és költségigényes, de tekintettel annak fizikai tartalmára, szükségesnek tartjuk referenciaként való használatát. • A lézerdiffrakciós eljárás megalapozott (kellően nagyszámú minta és lefedett hordaléktöménység tartomány mellett) kalibrálás után alkalmas a hordaléktöménység meghatározására, de kalibrálás általánosíthatósága (pl. a kalibrálási mintaterülethez képest más folyókra való alkalmazhatóság) a jövőben vizsgálandó. • A lézerdiffrakciós eljárás másik nagy előnye, hogy a szemösszetételről is szolgáltat információt, a hátránya viszont az eszköz magas költsége. • Az infravörös elven működő zavarosságmérés elméletileg érzékeny a hordalék szemcseméretének megváltozására (és további fizikai paraméterekre, mint pl. a víz színe, szervesanyag tartalma stb.), de vizsgálatainknál ez a jelenség nem volt megfigyelhető, erős kapcsolatot találtunk a zavarosság és hordaléktöménység között. • Az akusztikus eljárások esetén szintén szerepet játszik a szemcseméret megváltozása, sőt további fizikaijellemzők, mint pl. a hangfrekvencia, a víz hőmérséklete szintén megjelennek az ún. szonáregyenletben. Tapasztalataink szerint az eljárás alkalmazhatóságát, különös tekintettel az ADCP esetén, helyspecifikus kalibrációval szükséges megalapozni. Bemutattuk, hogy a lézerdiffrakciós eljárás a hagyományos módszerekhez képest jelentősen egyszerűbben tud számszerű információt szolgáltatni a finom hordalék
