Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
72 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. szemösszetételéről, ami jól hasznosítható a vándorló hordalék forrásának meghatározásához, de segítheti pl. a hordaléklerakódási folyamatok megértését és elkeveredési vizsgálatokhoz is jó eszközként használható. Kitértünk arra is, hogy a tanulmányunkhoz kapcsolódó első cikkben ismertetett hordalékmonitoring rendszer kialakításához és kalibrálásához szükséges part menti és szelvény-átlagolt hordaléktöménység kapcsolatok a vizsgált mintaterületen hogyan állíthatók fel és miként kapcsolható össze a part mentén rögzített hordaléktöménység a szelvényen átáramló hordalékhozammal. Vizsgálataink olyan eredményeket tartalmaznak, ami a hordalékvizsgálatokkal foglalkozó gyakorló mérnökök munkáját nagyban megsegíthetik, mert a módszertani alapokon túl, konkrét, nagyszámú mérési adatra alapozva mutattuk be a teljesen eltérő mérési elven működő eljárások eredményeit. Az elemzéseinkből levonható következtetések megkönnyíthetik az adott mérnöki feladatokhoz megfelelő mérési módszer kiválasztását, jóllehet vizsgálatainkkal azt is igyekeztünk illusztrálni, hogy mindegyik eljárásnak megvan a maga előnye és hátránya. Az eredmények a hordalékmozgás kutatásával foglalkozó szakemberek vizsgálataihoz is hozzájárulnak azzal, hogy számos eddig nyitott kérdést megválaszolnak a hordalékelemző műszerek operatív használatával kapcsolatban és az eredmények alapján további vizsgálati területek is kijelölhetők, pl. az ADCP kalibrálásmentes hordalékmérési alkalmazására, amire vannak már törekvések. A cikkben bemutatott mérési eljárások alkalmazásával, a hordalékmozgás térbeli és időbeli változékonyságának pontosabb feltárásával, a különböző léptékű szimulációs eszközök paraméterezése és igazolása is a korábbiakhoz képest pontosabban végrehajtható lesz, amivel pedig mérnöki tervezési feladatok támogatását tudjuk megtenni. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A cikkben bemutatott kutatás kapcsolódik a SEDDON II elnevezésű Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési programban megvalósított projekthez és a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott 2018-1.2. l-NKP-2018-00011 számú, „Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig” projekthez. A második szerző köszönetét fejezi ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium UNKP-19-4 Kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásáért és az MTA Bolyai János ösztöndíjért. A tanulmány kapcsolódik továbbá az NKFIH támogatásával megvalósuló FK128429 számú kutatási projekthez és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott FIKP-VÍZ Programhoz. IRODALOMJEGYZÉK Agrawal, Y.C., Slade, W., Pottsmith, H.C., Dana, D. (2016). Technologies and experience with monitoring sediments for protecting turbines from abrasion. IOP Conf. Ser.: Earth Environ. Sei., 49 122005. Agrawal, Y.C., Planes, DM. (2015). The implications of laser-diffraction measurements of sediment size distributions in a river to the potential use of acoustic backscatter for sediment measurements. Water Resour. Res., 51, 8854-8867. Agrawal, Y.C., Whitmire, A., Mikkelsen, O.A., Pottsmith, H.C. (2008). Light scattering by random shaped particles and consequences on measuring suspended sediments by laser diffraction./. Geophys. Res, 113. Baranya S., Csiti B., Fleit G., Kutai R.D., Lükő G., Rüther, N., Szabó-Mészáros M., Tímár G., Tóth T, Török G.T. (2017). Plidromorfológiai mérések. Folyami hidromorfológiai mérőgyakorlat vízmérnök és geofizikus MSc hallgatók számára. Egyetemi jegyzet, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Budapesti Műszaki s Gazdaságtudományi Egyetem. Baranya S.. Józsa J. (2010) ADCP alkalmazása lebegtetett hordalék-koncentráció becslésére. Hidrógiai Közlöny 90. évf. 3. szám, pp. 17-22. BMFLUW (2017). Schwebstoffe im Fließgewässer - Leitfaden zur Erfassung des Schwebstofftransports. Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft, 2. Auflage, Vienna, Austria. Boss, E., Sherwood, C.R., Hill, P., Milligan, T. (2018). Advantages and Limitations to the Use of Optical Measurements to Study Sediment Properties. Appl. Sei., 8(12), 2692. Conevski, .S'., Guerrero, M., Rüther, N., Baranya, S. (2016). Testing the LISST-ABS capabilities and verifying its usage for measuring suspended sediment concentration in large rivers. In Proceedings of the Particle in Europe (PiE) Conference, Budapest, Hungary, 3-5 Nov. 2016. Csiti B. (2017). A Duna múltbeli lebegtetett hordalékadatainak módszertani elemzése. BSc diplomamunka, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Czuba, J.A., Straub, T.D., Curran, C.A., Landers, M.N., Domanski, M.M. (2015). Comparison of fluvial suspended-sediment concentrations and particle-size distributions measured with in-stream laser diffraction and in physical samples. Water Resour. Res., 51, 320-340. Downing, J. (2006). Twenty-five years with OBS sensors: The good, the bad, and the ugly. Cont. Shelf Res., 26, 2299-2318. Éles D. (2019). Lebegtetett hordalékmérési eljárások összehasonlító elemzése. BSc diplomamunka, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Gartner, J. W. (2004). Estimating suspended solids concentrations from backscatter intensity measured by acoustic Doppler current profiler in San Francisco Bay, California. Mar. Geol., 211(3-4)169-187. Gray, J.R., Gartner, J.W. (2009). Technological advances in suspended-sediment surrogate monitoring. Water Resour. Res., 45(4). Guerrero, M., Di Federico, V. (2018). Suspended sediment assessment by combining sound attenuation and backscatter measurements-analytical method and experimental validation. Adv. Water Resour., 113, 167-179. Guerrero, M., Rüther, N., Szupiany, R., Haun, S., Baranya, S., Latosinski, F. (2016). The acoustic properties of suspended sediment in large rivers: consequences on ADCP methods applicability. Water, 8, 13.
