Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
70 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. elvégezhető. Az időigénye ebből kifolyólag nagyobb, mint a többi eljárásé, azonban az eredményeként kapható szelvény menti hordaléktöménység-eloszlás információtartalma kétségtelenül a legmagasabb. Ezzel az eljárással akár komplex jelenségek (pl. elkeveredés két folyó találkozásánál) is vizsgálhatóvá válnak, vagy a mezőszerű megjelenítéssel például egyértelműen tetten érhető a mederanyagból történő felkeveredés. Ahogy arról az előzőekben már szó volt, a kalibrálás ennél az eljárásnál jelentős mértékben függhet a lokális viszonyoktól, hordalékjellemzőktől. így például felmerül a kérdés, hogy két - a lebegtetett hordalék minőségét (pl. ásványos összetétel vagy a szerves hordalék mennyisége) illetően jelentősen különböző - folyó találkozásakor (pl. Duna és Mosoni-Duna) a torkolat alatti szakaszon hogyan vehető figyelembe az inhomogén hordalék. Szemösszetételi vizsgálatok A hordalékjárás vizsgálatánál a szemösszetételi adatokból is jól hasznosítható következtetések vonhatók le, továbbá a korábbiakban leírtak szerint az indirekt módszerek egy része érzékenynek bizonyult a szemösszetételre, ezért fontosnak tartottuk ennek vizsgálatát. Míg a LISSTPortable|XR beállításai közt (optikai modell, jellemző ásvány kiválasztása), illetve az ADCP visszavert jelerősség kalibrálásakor a szonár-egyenlet paramétereiben figyelembe vehető a lebegtetett hordalék szemösszetétele, addig a LISST-ABS és a VELP TB 1 kézi zavarosságmérő esetén nincs erre lehetőség. A vizsgált direkt és indirekt eljárások közül egyedül a LISST-Portable|XR alkalmas szemösszetételi vizsgálatra is. Ez nagyon kedvező előny, ugyanis csak jóval körülményesebb, idő- és költségigényes alternatívák állnak a rendelkezésre, de ezekre jelen cikk nem terjed ki. A lézerdiffrakciós eszköz segítségével a lebegtetett hordalék jellemző szemcseméreti tartomány feltárható és a szemösszetételi információk térbeli és időbeli változékonysága is vizsgálhatóvá válik, a rendelkezésre álló vízminták függvényében. Mintaként (9. ábra) bemutatunk két szemcseméret-sűrűségfüggvényt a ráckevei mintaterületről, amelyeket nagyvízi állapot mellett vettünk és annak ellenére, hogy a két minta ugyanabból a függélyből és időpontból származik, az átlagoshoz képest jelentős eltérés figyelhető meg a vízfelszín és mederfenék közeli minták összetételében. Szemben a vízfelszín közeli mintával, a mederfenéknél megjelennek a 0,20-0,50 mm közötti frakciók is, amely a mederfenékből felkevert hordalékot jelzi. Ehhez hasonló értékelésekkel, becslés tehető a szállított hordalék forrására, ami pl. folyók találkozásánál még inkább felértékelődhet. HORDALÉKHOZAM SZÁMÍTÁSA A MÉRT HORDALÉKTÖMÉNYSÉG ADATOK ALAPJÁN A hivatkozott projektben a hordalékjárás parti szűrésű vízbázisra kifejtett hatásának egyik lehetséges elemzését a mindenkori hordalékhozammal kapcsolhatjuk össze (megjegyzés: a multidiszciplináris kutatásban részt véve mi csak a folyami hordalékvándorlás mennyiségi vizsgálatát végeztük, vízminőségi hatásokat nem vizsgáltunk). Mivel a jelen tanulmányhoz kapcsolódó első cikkben a hordalékmonitoring rendszer fejlesztésére tettünk javaslatot, fontosnak tartottuk, hogy mérési adatokkal is bemutassuk az expedíciós mérések eredményeképpen meghatározható lebegtetett hordalékhozamot. A hordalékhozam meghatározását az integrál-módszer (BMFLUW2017) alapján végeztük, mely során az összetartozó pontbeli áramlási sebesség és hordaléktöménység értékek szorzatának a teljes szelvényre vett integrálásával számítható a hordalékhozam (kg/s). A referenciának vett és bemutatott hordalékhozam értékeket a filtrációs módszerből származó hordaléktöménység értékek alapján számítottuk. A 10. ábrán látható, hogy a Duna vizsgált szakaszain (Sződliget és Ráckeve térségében) elfogadható erősségű hatványkapcsolat állítható fel a vízhozam és a szelvény menti hordalékhozam között, s hogy a két szakaszt külön vizsgálva kis eltérés tapasztalható a kapcsolatot illetően. 10° 101 102 103 Szemátmérő (/im) 9. ábra. Vízfelszínközeli és mederfenék közeli pontból, nagyvizes időszakban vett minták szemösszetételének vizsgálata a ráckevei szakasz alsó szelvényében (Duna 1604 fkm) Figure 9. Investigation of PSD of near-surface and near-bottom sediment in the southern cross section near Ráckeve (Danube 1604 rkm) during high water regime Vízhozam (m3/s) 10. ábra. A vízhozam és a lebegtetett hordalékhozam közti kapcsolat sződligeti és ráckevei mintaterületen Figure 10. Relationship between water discharge and suspended sediment load at the case study areas A lebegtetett hordalékmonitoring javasolt fejlesztésének tekintetében azonban még lényegesebb, hogy vizsgálhatóvá vált az előzmény cikkben bemutatásra került part
