Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
60 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. Azokon a területeken, ahol fedetlen felszíneket azonosítunk a beszivárgási százalék értékeiként elfogadható a fizikai talaj féleség alapján meghatározott beszivárgási hányad, a beépített területeken a beszivárgás 0 %, a részben fedett területeken pedig a meghatározott fedetlen felszínek arányával meg kell szorozni a szabad felszínre meghatározott értéket (3. egyenlet). I = p-c■ PREC (3) ahol I = az adott rasztemégyzetre jellemző beszivárgás, c = beszivárgási hányad [%], p = vegetációs indexből fedettségi érték, PREC = az adott raszternégyzetre jellemző csapadék. Jelmagyarázat februári NDV1 (2018) szerint I I fedett I I részben fedett I fedetlen májusi-februári NDVI (2018) □ 0,3 -0,5 □ 0,5-O.Ű I—i—i—r t'i i i i 0 0,15 0,3 0,0 km 4. ábra. A fedett, részben fedett és fedetlen városi területek meghatározása 2018 februári NDVI értékek alapján, valamint a májusi és februári NDVI értékek különbség-térképe Debrecen belvárosának ÉNY-i részén (Megjegyzés: Az alaptérkép az ESRI World Topographie Map rétege) Figure 4. The covered, party covered and uncovered (green) areas are defined by using NDVI map of February 2018 and a map showing the difference between the NDVI values of February and May 2018 on NW part of Debrecen city centre (Note: The base map is the ESRI World Topographic Map layer) Emberi tevékenységek, hatások Különböző emberi tevékenységek közvetlen és/vagy közvetett módon befolyásolják a városi térségek vízmérlegét. Bizonyos földhasználattípushoz kapcsolódó emberi tevékenységek során számottevő mennyiségű vízfelesleggel számolhatunk, például kertes területeken, ahol öntözés/locsolás zajlik az év egy részében, vagy öntözött szántóföldi területeken, ahol az öntözés a felszín alatti víztestből történik, vagy olyan, a városban fellelhető egységeknél, ahol termálvíz kitermelése és hasznosítása folyik, de kezelése a város más részén történik. Ezeket az elemeket nem lehet térben és időben folyamatosan pontosan meghatározni, de a legtöbbjük becsülhető azoknak a területeknek a meghatározásával, ahol ezek a tevékenységek előfordulnak, például a külvárosokban a víz felhasználásával, amelyet kisebb szivattyúk használnak fel a sekélymélységű felszín alatti vízadó rétegekből. Ezzel a tevékenységgel módosítunk a vegetáción, a párolgási mértéken, a talaj nedvességtartalmán, a talaj fizikai és kémiai tulajdonságain és az első vízzáró réteg feletti térrész hidrológiai tulajdonságain. A városi vízhálózati infrastruktúra hagyományosan magába foglalja az ivóvízrendszert, a szennyvízhálózatot, az esővíz-elvezető rendszert és a szennyvízkezelést. Ezen részeknek a felépítése és állapota, valamint az alkalmazott technológiák is befolyásolják a városi vízháztartási mérleget. A mesterséges gyűjtési módszerek, mint például lakossági esővízgyűjtés vagy záportározók alkalmazása az esővíz-elvezető rendszerrel együtt csökkentik a lefolyás mértékét, ezért a modellben ezeken a területeken a lefolyás becsült értékét a szabad felszín arányának megfelelően csökkentettük. Fontos megjegyezni, hogy egyre több veszteség lép fel a városi vízhálózati infrastruktúrákban az idő múlásával, hiszen a csövek elöregedése miatt kisebb-nagyobb elszivárgások vagy törés esetén akár intenzívebb vízvesztés is előfordulhat (Hajnal 2002). Amellett, hogy ez a vízmenynyiség további károkat okozhat a városi infrastruktúrában, az érintett területeken növelheti a lefolyást azáltal, hogy növeli a felszín alatti sekély térrész víztelítettségét, így mérsékli a beszivárgást. Vízfogyasztásról és az elszivárgó vizek becsült értékéről a vízszolgáltató cégektől lehet adatot kérni. Ezek közül az elszivárgó vizek a vízmérlegben nem kerülnek számszerűsítésre, amennyiben felszín alatti vízről van szó, és az a felszín alatt szivárog el. Ezzel szemben a használati vizek központosítottan vagy egyénileg felszíni befogadók kerülnek. Előbbiről a víztisztításért felelős cégek, utóbbi esetében a kormányhivatalok, ill. az érintett fogyasztók tudnak tájékoztatást adni. EREDMÉNY - A MODELL A fent bemutatott városi hidrológiai modellkoncepció alapján elkészített GIS modellt az 5. ábra szemlélteti. A cél az volt, hogy több városra is alkalmazható módon állítsuk össze a GIS alapú modellt, így az a megfelelő bemenő adatokkal más városra is lefuttatható legyen vagy ugyan
