Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
61 Tamás János és társai: Integrált városi hidrológiai modell módszertani alapjai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés támogatásához arra a városra más-más időszakra. Az így kapott eredménytérképek pedig összehasonlíthatókká, idősoros elemzésre alkalmassá válnak. Az összehasonlíthatóságot a modell nem csupán térben, de akár időben is biztosítani tudja. A hidrológiai GIS modell öt fő modellelemből áll: a) a csapadék és az evapotranszspiráció különbségének térképéből, b) a lefolyási irányok (FLOWDIR művelet) és vízgyűjtő alegység lehatárolását (SINK művelet) bemutató térképből, c) a városi területhasználati/területtípusból származtatott térképből, d) a talajtípus és borítottság alapján elkészített beszivárgási térképekből, valamint e) a felszíni víztestek térképéből (álló- és folyóvizek), a felszín alatti vízkitermelésre vonatkozó becslésből és a városi infrastruktúra térképből. A módszertani részben bemutatott elvek alapján számértékekkel paraméterezhetők a városi területek (Reclass), melyekkel térképi műveletek végezhetők, úgymint kivágás (Clip) és raszterenkénti algebrai műveletek. Úgynevezett idősoros elemzésre is lehetőség van, erre vonatkozik a TSA (Time Series Analysis) rész. A modellezés fókuszában a lefolyás meghatározás áll, minden paramétert annak megfelelően állítottunk be, hogy az adott terület adott jellemzője azt csökkenti vagy növeli. Ilyen módon minden modellelem felparaméterezett térkép, amelyekkel térképi algebrai műveletsorozatot végezve megkapjuk az adott város, adott idősíkban jellemző vízmérlegét. A kapott térképek segítségével meghatározhatók a vízhiányos területek, a város egyes pontjain jelentkező felszíni víz többletek, a tárolásra potenciálisan alkalmas területek, így a bemutatott modell alkalmazásával az extrém lefolyás és a vízhiány okozta károk tervezett vízkormányzással csökkenthetők. KÖVETKEZTETÉSEK Az elkészített modell adatigénye nagy, de sok esetben a már meglévő uniós, országos vagy regionális adatbázisok Ugyanarra a területre, több éves időszakra lefuttatott eredménytérképekkel, az idősíkról idősíkra történő változások egyszerű térképi kivonási művelettel generálhatók és kiértékelhetők. elérhetőek és alkalmazhatóak, melyek megkönnyítik az adatösszeállítási munkafolyamatot. A makro- és mezoskála adatbázisok térbeli felbontása általában alacsony, ezek felhasználása a térbeli tényezők meghatározására regionális modellek esetén és az összehasonlíthatóság szempontjából előnyös lehet. Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazott modell megbízhatóságát erősen befolyásolja az adatminőség és az adatharmonizáció sikere. A Tisza-vízgyűjtőn levő Debrecen városra elvégzett mérési és adatgyűjtési munka jellemzőit tekintve is heterogén képet kapunk, mert vannak olyan régiók, ahol adathiány van vagy a meglévő adatkészletek nem megfelelő minőségűek. A vízkörfogás egyes elemeinek térbeli és időbeli vizsgálatával a területen aktuálisan jelenlévő és emberi célra felhasználható vízmennyiségről is képet kapunk, így a megfelelően átgondolt modellek rendkívüli fontosságúak a fenntartható vízgazdálkodásban. Figyelembe véve az elmúlt évtizedek és a jövő változó környezeti feltételeit és társadalmi igényeit ezek az információk várhatóan még nagyobb jelentőséggel fognak bírni (EC 2015). A bemutatott modell alkalmazásával megbecsülhető a városi területek vízmérlege akár teljes városokra vagy csupán kisebb léptékekben, mint például városi kerületek, biztosítva ezzel a fent említett változásokhoz való alkalmazkodást. Ezen becslések alapján olyan tanulmányok és fejlesztési tervek készíthetők, amelyek a vízgazdálkodás szempontjából integráltabb és tudatosabb erőforrás- és hulladékgazdálkodást segíthetnek elő, támogatva ezzel a városi közigazgatási szakemberek, fejlesztők munkáját. 5. ábra. Az elkészített városi hidrológiai GIS modell Figure 5. The vrevared urban hvdrological GIS model
