Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
30 Az „Angéla” ciklon „Zsófia” már sokfelé kritikus helyzetet teremtett, főként az északkeleti vízgyűjtőkön. A május 18-29-ig tartó időszak során sekély ciklonális mezőben magas kihullható vízmenynyiséggel rendelkező, labilis légállapotú levegő alakította időjárásunkat, heves záporok, zivatarok fordultak elő. Ezek folyamatosan magasan tartották a talajvízszintet, és egyes körzetekben heves villámáradásokhoz is vezettek. 2010. május 31-én, közel két héttel a Zsófia ciklon után egy újabb, jelentős csapadékot okozó ciklon, Angéla” érte hazánkat. A ciklon június 5-én hagyta el térségünket, lassú mozgása során főként a Dél-Dunántúlon és a Kárpát-medence északkeleti részén hullott néhány nap alatt 80-140 mm eső (Ujváry 2010, Horváth és társai 2010b). Az Angéla" ciklon ugyan már nem hozott olyan kiugró csapadékmennyiségeket, mint,,Zsófia”, de ekkor már nem csak a folyók vízszintje volt kritikusan magas, hanem a talajok telítettsége is. Angéla" pusztítása tehát az előzmények miatt lett jelentős. Az 5. ábra bemutatja a Duna-medencében a június 4-én 06 UTC-t megelőző 144 órában lehullott csapadékot. 5. ábra. A Duna-medence csapadéktérképe (2010. június 4-én 06 UTC-t megelőző 144 órában lehullott csapadék, mm-ben) (Szlávik 2013) Figure 5. Precipitation map of the Danube basin (precipitation in 144 hours before 06 UTC on 4 June 2010, in mm) (Szlávik 2013) 2009-ben az aszályos nyarat követően októbertől a sokéves átlagnál jóval több csapadék érte Magyarország területét. A 6. ábra szemlélteti a 2009. októbere és 2010. decembere közötti időszakban lehullott országos havi csapadékösszegeket, a sokéves átlagértékekhez viszonyítva. A 15 hónapból 13-ban a vizsgált időszak havi országos átlagcsapadéka meghaladta a sokéves átlagot. A teljes 15 hónapos időszakban lehullott csapadék összege (1149 mm) a sokéves átlagot 433 mm-rel (60%-kal) haladta meg. KW _______ D 2009-2010 □ sokévi át lat 6. ábra. Havonkénti csapadékösszegek Magyarországon (2009.X.-2010.X1I.) (Szlávik 2013) Figure 6. Monthly precipitation amounts in Hungary (2009.X.' 2010.Xll.) (Szlávik 2013) Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. HIDROLÓGIAI HELYZET A „Zsófia” ciklon hatására kialakult csapadékok május második dekádjában hazánkban a Mecsek, a Bakony és az Északi Középhegység területén, továbbá Szlovákia keleti vízgyűjtőin az addig alacsony mederteltségü kis- és közepes vízfolyásokon heves árhullámokat indítottak el. A Tisza mellékvizei közül szinte egyszerre kezdett intenzíven áradni a Kraszna, a Szamos, a Bodrog, a Sajó, a Hernád, a Bódva, a Takta, valamint a Zagyva és a Tárná. Kisebb mértékben, de megindult a vízszintemelkedés a Körösökön és a Maroson is. A Duna hazai mellékvizei közül a Bakony északi patakjai áradtak meg hirtelen, az Ipolyon annak mellékvizei okoztak árhullámot. A Kapóson és több, Mecsek-környéki kisvízfolyáson előfordult, hogy egy nap alatt mintegy 3 m-t emelkedett a vízszint. A folyók, vízfolyások nagyvizeinek egyik fontos mutatója a vízmércén a vizsgált évig bezárólag előfordult legmagasabb vízállás, az „LNV”. Az árhullámok nagyságára jellemző volt, hogy az országos hidrológiai észlelőhálózatba bevont 10 vízfolyásunk 14 mérőállomásán mértek „rekordot” (LNV), és a vízállások még több állomáson közelítették meg az ott érvényes korábbi maximumot (7. táblázat). Ezek az árhullámok a befogadó nagy folyókon (Duna, Tisza) még nem okoztak jelentősebb vízszintemelkedést. Ezt követően mintegy két héttel érkezett az ,jlngéla” ciklon, melynek csapadéktevékenysége (nagyjából ugyanazokon a területeken) újabb árhullámokat okozott. Mivel a medrek sok helyen még nem ürültek ki, a második árhullám hatására 8 vízfolyáson most már 17 állomáson mértek LNV-t meghaladó vízállást (9 állomáson éppen a két héttel korábbi LNV dőlt meg újra). A Hemádon például három napon belül kétszer is a korábbi LNV-t meghaladó vízállások alakultak ki. Összesítve 2010-ben 7 folyó és 5 kisebb vízfolyás összesen 23 szelvényében születtek új vízállás „csúcsok”. 12 szelvényben „dupláztak” a folyók: néhány hét, esetleg csak néhány nap elmúltával újabb LNV-k alakultak ki. Az új vízszintek helyenként ugyan csak néhány centiméterrel haladták meg a korábbi maximumokat, de több helyen 30-50, sőt 115 cm-rel is felülmúlták azokat. Az LNV-t meghaladó legnagyobb vízállásokat az 1. táblázat tartalmazza. Ezeken túlmenően Észak-Magyarországon, a Bakonyban és a Mecsekben a kisvízfolyások százai döntöttek meg korábbi hidrológiai (vízszint és vízhozam) maximumokat. A hazai folyók árvizeinek történetében szinte példátlan, hogy egy-egy évben ilyen sok helyen és ilyen mértékben dőljenek meg a korábbi vízállás „rekordok” és azok ráadásul elsősorban csak kisebb folyókat, vízfolyásokat érintsenek. Az Angéla" ciklon következményeként már a mellékvizekből érkező árhullámok a Dunán is és a Tiszán (elsősorban annak középső szakaszán) is jelentős vízszintemelkedést okoztak. A Dunán egy rövid lefolyású árhullám vonult le, amely azonban a fontosabb hazai szelvényekben az addigi észlelési adatsor 3-4. legnagyobb tetőzési szintjét eredményezte (2. táblázat).
