Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 3. szám

29

Szlávik Lajos: Tíz évvel „Zsófia” és „Angéla” után - Rendkívüli hidrometeorológiai és vízkárelhárítási események 2010-ben

1. ábra. A május-június havi magyarországi átlagos csapadékösszegek idősora (1900-2010)

Figure 1. Time series of average precipitation amounts in Hungary in May-June (1900-2010)

A „Zsófia" ciklon

2010. május 15. és 18. között rendkívül erős és hosszantartó vihar pusztított Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében. A májusi vihart alapvetően szinoptikus skálájú (több napig fennmaradó és több száz kilométer kiterjedésű) folyamatok váltották ki. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az alkalmazott modelljével nagy pontossággal jelezte előre a ciklon fejlődését és áthelyeződését (Ujváry 2010).

A május 15.06 UTC - 18.06 UTC között lehullott csapadék mennyisége jelentős volt, a Dunántúlon nagy területen a 100 mm-t is meghaladta. (2. ábra). (UTC-a koordinált világidő: az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítják. Az UTC a greenwichi középidőt (GMT) váltotta 1961-ben. Európa nagy része - így hazánk is — a nyári időszámítás idején az UTC+1 időzónában van.) Májusban az átlagos országos csapadékösszeg 62 mm volt, így egyes területeken a havi csapadékhozam kétszeresét, háromszorosát is mérték. A háromnapos csapadékhozam rekordot hozott, a 200 mm-t is meghaladta (Bakonyszücs Kőrishegy 241,2 mm, Bakonybél 223,8 mm). Májusban az eddigi legnagyobb háromnapos csapadéköszszeg 154 mm volt (1991. május 17-19., Sopron).

2. ábra. A „Zsófia” ciklon csapadéktérképe (A 15.05.2010. 06 UTC és 18.05. 06 UTC között lehullott csapadék összege, mm) (Ujváry 2010)

Figure 2. Precipitation map of cyclone “Zsófia " (Sum ofprecipitation between 15.05.2010 UTC and 05.18.06 UTC, mm) (Ujváry 2010)

A vihar egy mediterrán ciklogenezis következménye volt, amelynek során rendkívül gyorsan, kb. 12 óra alatt

jött létre egy markáns struktúrával rendelkező alacsonynyomású képződmény, amelynek középpontja Itália déli része felett helyezkedett el május 15-én 00 UTC-kor. A gyorsan mélyülő ciklon centruma 12 órával később már az Adriai-tenger partjai fölé került. Május 15-ről 16-ra a ciklon centruma Magyarország fölé helyeződött át, tovább mélyült, azonban az áthelyeződés lelassult. A ciklon pusztító hatásának legfőbb oka az volt, hogy hosszú ideig tartózkodott a térségünk fölött (Ujváry 2010, Horváth és társai 2010a).

A május 15-18-i időjárás mind a csapadék, mind a szél szempontjából rendkívüli volt, hiszen sorra dőltek meg az ezekkel kapcsolatos különböző időjárási rekordok. Egykét, sőt egyes helyeken háromhavi csapadékmennyiség hullott a négy nap alatt, és erős szél tombolt az ország egész területén (Konkolyáé és társai 2010).

Az OMSZ május 15-én 06 UTC-kor a Duna vízgyűjtőjére kiadott 72 órás csapadék előrejelzését az 3. ábra tartalmazza.

3. ábra. 72 órás csapadék előrejelzés a Duna vízgyűjtőjére (mm). Készült: 2010.05.15. 06 UTC (Szlávik 2013)

Figure 3. 72-hour precipitation forecast for the Danube basin (mm). Created: 15.05.2010. 06 UTC (Szlávik 2013)

A 4. ábra bemutatja a Duna-medence csapadéktérképét az előrejelzett időszakra. Az 3. és a 4. ábra összevetése jól szemlélteti a csapadék-előrejelzés területi beválását.

4. ábra. A Duna-medence csapadéktérképe (2010.05.18-án 06 UTC-t megelőző 96 órában lehullott csapadék, mm-ben) (Szlávik 2013)

Figure 4. Precipitation map of the Danube basin (precipitation in the 96 hours before 06 UTC on 18.05.2010, in mm) (Szlávik 2013)

A rendkívüli készültséget okozó árhullámok kialakulásához, jelentős elöntések, belvizek megjelenéséhez hozzájárult május első felének csapadéktevékenysége, a talaj telítéshez közeli, vagy telített állapotban volt, amely miatt a kritikus három nap csapadékát a talaj, illetve a folyómedrek már csak részben tudták befogadni.