Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 1. szám

20

Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 1. sz.

50 éve volt a Tisza-Szamos közi árvízkatasztrófa

Szlávik Lajos

Professor Emeritus, egyetemi magántanár, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke Kivonat

Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz a folyó feljegyzett árvizei közül mind a tetőző értékek, mind pedig a tartósság tekintetében az addigi legnagyobbnak bizonyult. Különösen állt ez a Felső-Tiszára, a Szamosra és a Túrra. Példátlan méretű és hevességű árvíz tört ekkor a Tisza-Szamos közére, súlyos árvízkatasztrófa következett be. A tanulmány a fél évszázada történt rendkívüli helyzet kialakulásának és lefolyásának eseményeit, valamint következményeit foglalja össze. A rendkívüli vízszintek és vízhozamok miatt a Túr és a Szamos országhatár menti térségében, május 14-15-én 38 óra alatt összesen 17 gátszakadás következett be, 4 magyar, 13 pedig román területen. Magyar területen 531 km2-t öntött el az árvíz. Több mint 35 ezer főt menekítettek ki 43 községből, közülük mintegy 13 ezer főt a honvédség kétéltű járműveivel, vízi járművekkel és helikopterekkel. Az elöntött területen közel 5 000 lakás teljesen romba dőlt, vagy a károk következtében lebontásra kellett, hogy kerüljön és mintegy 4 000 megrongálódott. Fél év alatt felépítették a romba dőlt falvakat. A helyreállítás és újjáépítés egyik fontos feltétele volt a vízellátás közüzemi megoldása: a Szamosközben az 1970. évi árvízkatasztrófát követően - alig egy év alatt - 21 községben valósult meg a közműves vízellátás. A Szamos menti újjáépítés és vízművesítés programja hozzájárult a megye, a terület nagymértékű lemaradásának csökkentéséhez, illetve irányt mutatott egy dinamikusabb fejlődés felé.

Kulcsszavak

Árvíz, Tisza-völgy, töltésszakadás, kimenekítés, kitelepítés, helyreállítás.__________________________________________________

Flood disaster at the Tisza-Szamos interval occurred 50 years ago.

Abstract

The flood of the Tisza Valley in 1970 proved to be the largest of the recorded floods in terms of both peak values and durability. This was especially true for the Upper Tisza, the Szamos and the Túr Rivers. A flood of unprecedented magnitude and intensity broke out in the Tisza-Szamos interval, a severe flood disaster occurred. The study summarizes the events and consequences of the emergence of the state of emergency occurred half a century ago. Due to the extraordinary water levels and discharges, a total of 17 dam breaks occurred on the Túr and Szamos Rivers in border area between 14 and 15 May, out of them 4 in Hungarian and 13 in Romanian territory. In Hungary, 531 km2 was flooded. More than 35,000 people were rescued from 43 villages, including about 13,000 by army amphibian vehicles, watercraft and helicopters. Nearly 5,000 homes in the flooded area were completely destroyed or had to be demolished and some 4,000 damaged. Within half a year the ruined villages were rebuilt. An important prerequisite for the rehabilitation and reconstruction was the solution of the utility water supply: in Szamosköz, after the flood disaster of 1970, in 21 villages, utility water supply was implemented. The reconstruction and water utility rehabilitation program along the Szamos region helped to reduce the significant backwardness of the county and the area, and has pointed to a more dynamic development.

Keywords

Flood, Tisza valley, levee break, escaping out, evacuation, restoration._________________________________________

ELŐZMÉNYEK

A Szamos vízgyűjtőterülete 15 881 km2, meghaladja a Tisza Szamos torkolatáig tartó vízgyűjtőterületének nagyságát és a Tisza-medence területének kereken 10%-át teszi ki. Vízgyűjtőjének mindössze 2%-a (306 km2) van Magyarországon. A Szamos főága 415,1 km hosszú, melyből 51,5 km a magyar szakasz. A Túr vízgyűjtőterülete 1262 km2, amelynek 9%-a (112 km2) van Magyarországon. A folyó teljes hossza az eredettől a torkolatig 95 km, ebből 30 km esik magyar területre. A Kraszna vízgyűjtőterülete 3142 km2, ebből 28% (887 km2) van Magyarországon. A folyó teljes hossza az eredettől a torkolatig 193 km, ebből 46 km esik magyar területre.

A Szamos partjain a XVIII. század végétől a községek és magánosok - felismerve a vizek okozta veszélyeket - kizárólag a településeket védő, azonban eltérő magasságú töltésszakaszokat építettek ki, amelyeket később összekötöttek egymással. Az első átfogó és műszakilag is összehangolt terv azonban csak a XIX. század vége felé készült el a Szamos mindkét partjára, de e terv megvalósításának feltétele volt a folyószabályozási munkák elvégzése a folyón. 1890-ben elkészült a Szamos új torkolati szakasza, majd az 1895. évi XLVIII. törvény alapján

a további mederátvágások - összesen 22 átmetszés, 26 km hosszban.

A már meglévő bal parti töltések kiépítését a korábban jóváhagyott műszaki tervek alapján az Ecsediláp Társulat 1899-re fejezte be. A Szamos jobb parton és a Tisza bal parton csak 1914-ben alakult meg az ármentesítő társulat és az árvízvédelmi töltéseket itt - a véglegesnek szánt méretben - csak az 1920-as évek végére fejezte be {Ihrig 1973, Vámosi 1992). A folytatásra 1948-1954 között, majd a 1960-as évek második felében került sor.

Szabolcs-Szatmár megye - az 1950-es megyerendezés keretében - 1950. március 16-án alakult meg. (a megye újabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg-re történő átnevezése csak 1990-ben történt, ezért a továbbiakban az 1970. évi állapotnak megfelelő elnevezést használjuk.) A megye területén 1970-ben 232 települést tartottak számon. Az alföldi megyék településsűrüségi mutatóiban (a 100 km2-re jutó települések számában) lényeges különbség mutatkozik Szabolcs-Szatmár és a többi megye között: Szabolcs-Szatmár - 3,9, öt további alföldi megye - 1,2-1,5. A Szamos mentén, az árvízmentes hordalékkúp területén a települések egymást érő füzére alakult ki (Süli-Zakar 1974). Ezt a viszonylag sűrű aprófalvas térséget sújtotta az 1970. évi