Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
6 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. A kultúrmérnöki hivatal működési területe, mint megyei törvényhatóság volt megállapítva. Feladatkörébe tartozott a folyammémöki hivatal hatáskörén kívül eső folyókon, patakokon és egyéb vizeken az azok szabályozására és jókarban tartására vonatkozó ügyek intézése; a talajjavítással és vízhasználatokkal kapcsolatos műszaki feladatok végzése; szabályozási, kisajátítási, szolgalmi tervek, érdekeltségi kimutatások készítése és a munkálatok kivitelezése. A hivatalnak fontos szerepe volt a vízjogi törvény végrehajtásában, amennyiben a vízjogi engedélyezési ügyekben szakértői működést fejtett ki, helyszíni tárgyalásokon vett részt, előterjesztéseket készített az engedélyokirat szövegére a megyei törvényhatóság vezetője részére, és szakértőként működött a vízrendészeti ügyekben. Az érdekeltségek részére műszaki terveket készített és azok hitel-hozzájárulásaiból kivitelezte a munkákat. Ellenőrizte a működési területen folyó vízimunkálatokat, tanácsadó és ellenőrző tevékenységet látott el a megyei vízikönyv vezetésével kapcsolatban, és maga is vezetett vízikönyv-másolatot. A lecsapoló, patakszabályozó és vízhasználati társulatok elsőfokú felügyeletét a hivatal vezetője látta el miniszteri megbízotti minőségben. A megyei törvényhatóság az elsőfokú vízjogi engedélyező hatóság volt, amely a kultúrmérnöki hivatal szakértői közreműködése és előterjesztése alapján adta ki a vízjogi engedélyeket és ezen kívül ellátta a vízjogi törvény végrehajtásából eredő egyéb (például vízrendészeti) közigazgatási feladatokat. A vízitársulatok a vizek kártételeinek elhárítására, a víz hasznosítására az érdekeltekből alakult, állami felügyelet alatt működő, autonóm szervek voltak, amelyek munkálataik költségét főleg az érdekeltekre kivetett - és állami adók módjára behajtott - járulékokból, részben pedig államsegélyekből fedezték. Jelentősebb vízitársulatok voltak: • Balatoni Nagyberek Lecsapoló Társulat. Érdekeltségi területe 15 900 kh, székhelye Balatonfenyves volt. 1864- ben alakult meg, intenzív működését 1908-ban kezdte meg, 122 km hosszú csatornahálózattal rendelkezett. • A Sárivölgyi Lecsapoló Társulat Balatonfenyves székhellyel működött, 1 500 kh érdekeltségi területen. • A Kaposvízi Lecsapoló Társulat érdekeltségi területe 11 000 kh volt. A társulat már 1820-ban megkezdte működését, székhelye Dombóvár volt. • A Mohács-darázsi Ármentesítő Társulat 9 700 kh érdekeltségi területen Mohács székhellyel működött. 8 km töltés és 21 km csatorna tartozott a hatáskörébe. Megalakulásának éve 1880 volt. • A Dázsony-dárdai Ármentesítő Társulat 16 500 kh érdekeltségi területen működött, székhelye Siklós volt. 14 km töltés és 37 km belvízcsatorna volt a területén. A fenti jelentősebb társulatokon kívül még számos kisebb lecsapoló, patakszabályozó és vízhasznosító társulat is működött a jelenlegi igazgatóság területén. A vízügyek államosítása után (1948-1951 között) a felsorolt feladatokat előbb a Vízgazdálkodási Körzetek, majd további átszervezések után a Vízügyi Igazgatóságok vették át. Megjegyzendő, hogy a Vízügyi Igazgatóságok 1948- ban megteremtett egységes irányítása 1951-1953 között nem volt meg. Ebben az időszakban az igazgatóságok későbbi feladatai megoszlottak az Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Flivatalok, valamint a Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatalok között. Végül a Minisztertanács a vízgazdálkodás állami irányításának megteremtése érdekében az 1060/1953. (IX. 30.) 4. sz. MT határozatával rendelte el az egységes vízügyi szervezet felállítását 1953. október 1-i hatállyal. A Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozott az új főhatóság Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) elnevezéssel. Ezzel egy időben jöttek létre az OVF területi szervei, közte a Pécsi Vízügyi Igazgatóság is, induláskor 108 fő besorolt dolgozóval. Az igazgatóságok működési területét a vízrajzi egységek, a vízrendszerek, tehát a vízgyűjtő határok és az állami közigazgatási egységek határainak együttes figyelembevételével alakították ki. Elnevezésük 1959-ig a jelenleg is azonos székhelyükhöz igazodott, míg 1959. július 1-i hatállyal a 33/1959. sz. OVF utasítás elnevezésüket a természetföldrajzi és vízgazdálkodási egységet alkotó területet kifejező - máig érvényes - elnevezésre változtatta, Igazgatóságunkat érintően „Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság”-ra. Az Igazgatóságokon megalakultak a területi szervek, a szakaszmérnökségek és a felügyelőségek is. Az igazgatóságok feladatai az alábbiak voltak: • kezelésükbe tartozó vízgazdálkodási létesítmények üzemelése, • ezzel összefüggésben vízépítőipari, termelési, tervezési munkák végzése, • vízügyi államigazgatási ügyekben az I. fokú vízügyi hatósági feladatok ellátása, • árvíz-, belvíz-, vízminőség-védelmi feladatok végzése, működési területükön elősegítve a lakossági és más - főként ipari, mezőgazdasági - vízigények kielégítését. Az eltelt években az irányító felettes szerv elnevezése, hovatartozása és a Vízügyi Igazgatóságok feladatköre is többször változott, melyek közül a legfontosabb változások a következők voltak: • 1988. július 1.-1990. november 30. között környezetvédelmi és természetvédelmi feladatbővülés, • 1990. december 1-től a környezetvédelmi és a természetvédelmi feladatkörök leválasztásra kerültek, sőt (a vízminőségi kárelhárításban való részvétel kivételével) a vízminőséggel összefüggő hatáskörök is átkerültek az akkor alapított Környezetvédelmi Felügyelőségre, • a vízgazdálkodási társulatok állami törvényességi felügyelete a cégbíróságokra került, • 1994-től (a Kft.-k alapítása révén) radikálisan csökkent a termelési tevékenységjobbára csak a saját művekkel összefüggő feladatok végzésére korlátozódott, • bizonyos hatósági feladatok több lépcsőben átkerültek az önkormányzatokhoz, • új törvény (1995. évi LVII. törvény) született a vízgazdálkodásról, mely tovább bővítette a vízgazdálkodás állami irányításának társadalmi bázisát, mégpedig: o a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet az árvíz- és a belvízvédekezés területi bizottsági feladatait a védelmi bizottság hatáskörébe utalta, és a bizottság tagja lett az illetékes vízügyi igazgató,
