Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
Schubert József és társai: Vízgazdálkodás a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén 7 o szintén törvényi felhatalmazás alapján, az 5/1998. (III. 11.) KHVM rendelet szerint, 1998. június 18- án megalakult a Dél-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács (TVT), amely feladatkörében elősegíti a vízgazdálkodás területi, szakmai feladatainak egységes és összehangolt végrehajtását. Mindennek ellenére az alapításkor meghatározott vízgazdálkodási feladatok - a vízminőséget és a hatóságot érintő hatáskör kivételével - lényegében nem változtak. Az Igazgatóság szervezeti felépítése, objektumai és létszáma az ellátott feladatok volumenéhez igazodott. A „csúcsot” valamikor az 1970-es években érte el, amikor a feladatokat 12 osztály, egy kirendeltség, két szakaszmérnökség és egy gépüzem látta el, összesen 1 400 fővel. A kirendeltséghez és a szakaszmérnökségekhez felügyelőségek és őrjárások, a gépüzemhez egy hajózási telep és egy kőbánya is tartozott. A termelés leépítésével, feladatok elkerülésével a létszám és az eszközállomány jelentősen lecsökkent. Jelenleg a feladatokat összesen 222 fő közalkalmazott látja el. A működési terület A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVIZIG) mintegy 9 590 km2 kiterjedésű működési területének nagy része Baranya és Somogy, kisebb része Tolna megyében található (1. ábra). Központja Pécsett a Köztársaság tér 7. szám alatt működik (1. fénykép). 1. ábra. A DDVIZIG működési területe és egységei Figure I. Operational area and units of the DDVIZIG I. fénykép. A DDVIZIG központja Pécs városában Photo I. Headquarter of the DDVIZIG in the city of Pécs A működési területet két jelentős folyó, a Duna és a Dráva, valamint a Balaton határolja. A Duna folyam és medre az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területéhez tartozik, ugyanez a helyzet a Balaton és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság esetében. A Dráva teljes, a nyilvántartás szerint 136,8 km hosszú magyar szakasza az Igazgatóság kezelésében, működési területének déli határán található. A vízfolyáshálózat sűrűsége 1,17 km/km2, ami az országos átlag többszöröse. Az Igazgatóság kezelésében lévő vízfolyások hossza több mint 3 000 km. Természetes állóvizek a Dráva és Duna menti lefííződött holtágak, valamint a Rinya vízgyűjtőjén kialakult lefolyástalan területek időszakos vízfoltjai (pl. Balátató). Különösen elterjedt vízhasznosítási forma a 600-at is meghaladó számú mesterséges tó, illetve tórendszer, többnyire völgyzárógátas kialakítással. Felszín alatti víz változatos típusokkal (talaj-, réteg-, karszt-, termál-, gyógy-, parti szűrésű) van jelen a területen, jelentős készlettel. A Dráva menti rétegvíz készletek nagyobb mennyiségben távlati célokat is szolgálhatnak. A szervezet napjainkban Az Igazgatóság költségvetésből gazdálkodó szervezet, melynek közalkalmazotti létszáma 222 fő (2020. januári adat). Ez a legalacsonyabb létszám az igazgatóságok között, ami az üzemeltetett műszaki létesítmények viszonylag kis számával függ össze. Ugyanakkor a működési terület nagy mérete, a települések sokasága, és ezáltal a vízjogi engedélyek nagy száma a létszámon belül a diplomás műszakiak magas arányát idézte elő. A közelmúltban megnövekedett létszám a vízitársulatoktól átvett jelentős mennyiségű meder és szivattyútelep működtetésének köszönhető. A DDVIZIG területi egységei (/. ábra)'. Pécsi Szakaszmérnökség (ezen belül: Pécsi Felügyelőség, Sásdi Felügyelőség, Villányi Felügyelőség, Drávasztárai Felügyelőség) és a Kaposvári Szakaszmérnökség (Kaposvári Felügyelőség, Balatonőszödi Felügyelőség, Fonyódi Felügyelőség, Nagyatádi Felügyelőség, Barcsi Felügyelőség, Barcsi Hajózási Egység). A szakaszmérnökségek kisebb eltérésektől eltekintve egy-egy megyét fednek le. A szakaszmérnökség élén a szakaszmérnök áll, aki önállóan és egyéni felelősséggel irányítja a szervezet tevékenységét. A felügyelőségek - melyek a szakaszmérnökség területi egységei - a szakaszmérnök irányítása mellett tevékenykednek. A Pécsi Szakaszmérnökség létszáma 69, a Kaposvári Szakaszmérnökség létszáma 60 fő. A szakaszmérnökségek fő tevékenységei közé tartozik a vízfolyások fenntartása, kaszálási feladatok ellátása, mely által a vízfolyások lefolyási képessége javul, valamint szükség szerint kotrási-, illetve gyökérzónás iszapolási feladatok elvégzése, az árvízvédekezésben-, helyi vízkárelhárításban való részvétel. A fenntartás mellett a közfoglalkoztatás koordinálását, munkaszervezését, ellenőrzését és az adminisztrálást is a szakaszmérnökségek végzik. Igazgatóságunk folyamatosan fejleszti a feladatok ellátásához nélkülözhetetlen fenntartógépeit, az elavult, elhasználódott gépek cseréjét, elsősorban pályázati forrásokból megvalósítva. így az évek során a géppark jelentősen korszerűsödött. 2015-ben KEOP forrásból, 2020-ban ön
