Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
63M. Alobid és Pék É.: Nyomásos öntözőrendszerek teljesítményértékelésének lehetséges módszertana a megbízhatóság növelése érdekében ahol Qj (1/s) és Hj (m) a hozam és a hidraulikus nyomás a j hidránsnál, Qnj a nominális hozam aj hidránsnál, fha súrlódási veszteség koefficiense a hidráns szabályozójától függően (ebben az esetben egyenlő 4,08 1/s m °’15). Ha feltételezzük, hogy a hidráns Hj=20 m nyomásra tervezett, akkor a hozamra csak akkor van hatással a nyomásveszteség, ha Hj<6 m alá süllyed. • Arányos hozamú hidráns (HB), amely esetén a hozam változik a nyomásváltozással, ha Hj kisebb mint a nominális nyomás. A következő feltételek teljesülnek ez esetben: Qj=^h VHj, ha 0 <Hj <20 m QrQn.j ha Hj >20 m; és ^ = 2.24 1 s^m'05. 3. ábra. A hidránsok hozam-nyomás szabályozók jelleggörbéje (Lamaddalena és Pereira 2007a) (Head - nyomásmagasság; Discharge - vízhozam) Figure 3. Characteristic curves of the discharge-pressure regulators at the hydrants (Lamaddalena and Pereira 2007a) Két típusú áramlásszabályozót feltételezünk a hálózat felvízi oldalán (4. ábra): • Korlátozó áramlásszabályozó (FLA), amely esetében az alábbi egyenlet teljesül: Qü,fl= 4fl VAYo , ha 0 <AY0<6 m Qn.FL =1,15 Qn,FL ha AY0 >6 m, ahol Qo.fl az áramlásszabályozó által kibocsátott hozam, AYo(m) az áramlásszabályozó által létrehozott nyomásveszteség, Qn.FL (1/s) a nominális hozam a felvízi áramlásszabályozónál, fh a súrlódási veszteség koefficiense az áramlásszabályozótól függően (ebben az esetben egyenlő 23.47 1/s m'0-15). Ez a típusú áramlásszabályozó alacsony nyomásveszteséget generál a maximális hozam elérésig, utána állandó hozamot tart fenn. • Kevésbé korlátozó áramlásszabályozó (FLB), amely esetében az alábbi egyenlet teljesül: Qo,fl= £fl VAYo , ha 0<AYo<20m Qn,FL =1,1 5Q„,fl ha AYo >20 m A hozam a nyomásveszteséggel együtt változik a küszöbértékig a szabályozó alkalmazása esetén, ami után állandó hozamot tart fenn. £fl - 12 .861/s m-0-5 súrlódási veszteséggel ez az áramlásszabályozó kevésbé korlátozó, mint az előző szabályozó (FLA). 4. ábra. Felvízi áramlásszabályozó jelleggörbéje (Lamaddalena és Pereira 2007a) (Head losses - nyomásmagasság veszteségek; Discharge - vízhozam) Figure 4. Characteristic curves of the upstream flow limiters (Lamaddalena and Pereira 2007a) A módszertant az alábbi lépéseken keresztül alkalmaztuk (5. ábra): • A hálózat fekvésének és elosztásának vizsgálata; • Random hidráns konfiguráció generálása; • Hidraulikus elemzés; • Teljesítményértékelő indikátorok elemzése: relatív nyomásveszteség, megbízhatóság; hidráns belső érzékenység. 5. ábra. Teljesítményértékelés folyamatábrája (saját szerkesztés) Figure 5: Flowchart of the performance analysis (own edited) EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK FLA és HA A 6. ábra szemlélteti az RPD (relatív nyomásveszteség) értékeit az FLA-HA kombináció és három különböző növekvő hozam esetén Qup=50 1/s és Qup=60 1/s között. A hidránsok jelleggörbéje alapján, elfogadható a nominális kibocsátás hipotézise, mivel a 6 m-es küszöbértéket nem érjük el (RPDj = 0,7) az első esetben. A modell eredményei alapján a hidránsoknál lévő áramlásszabályzó helyi nyomásveszteséget okoz a hálózat felvízi végén, melynek értéke közel 4 m. A második esetben 6 hidráns működik egyidejűleg megnövekedett hozammal (57,5 1/s upstream áramlásszabályzóval). Ebből következően az egyes hidránsok hozama kevesebb, mint 10 1/s. A hidránsok jelleggörbéje (HA) alapján a kibocsátás csökken, ha az adott emelőmagasság alacsonyabb, mint 6 m. Ebből következően az upstream áramlásszabályzó magas helyi nyomásveszteségeket hoz létre annak érdekében, hogy lejjebb tolódjon a piezometrikus görbe. Emiatt az összes működő
