Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
Szlávik Lajos: A Körösök 1980. évi rendkívüli árvize - töltésszakadások, szükségtározások 23 kapcsolatos munkák nagyságát jellemzi, hogy 72 szivatytyút, összesen 23,2 m3/s névleges teljesítménnyel kellett szerelni, 4900 fm 0 300-600 mm-es cső felhasználásával. A vízvisszavezetés 46 nap alatt, szeptember 22-re gyakorlatilag befejeződött. Az elöntött területen tározódott vízmennyiség visszavezetési folyamatára részletes vízháztartási számítás készült. A kiömlött víz 43%-a gravitációsan, 27%-a a szivattyútelepekkel, 20%-a szivattyú provizóriumokkal került vissza a folyóba, 10%-a elpárolgott, illetve beszivárgott. A töltésszakadás végleges helyreállítása szeptember 2- án kezdődött és az elmosott hullámtéren 10 ezer m3 kő, valamint a töltésbe és az előtérbe 62 300 m3 föld beépítésével október 6-ra fejeződött be. Az ideiglenes elzárás jászolgátja azonban csak az 1981. márciusi árhullám után került elbontásra. A halaspusztai elöntésnél a vízvisszavezetés augusztus 6-tól folyt a Berettyóba és augusztus 13-tól a Sebes- Körösbe is, a végleges elzárás szeptember 3-án történt meg. A kiömlött 35 Mm3-ből 26 Mm3 gravitációsan, 9 Mm3 pedig szivattyúsán került visszavezetésre. A mályvádi szükségtározó töltésének helyreállítása augusztus 23-ra, a mérgesi szükségtározóé a Kettős-Körös Az 1980. évi árvíznél tapasztalt, nagyobbrészt mérésekkel nyomon követett sajátos vízállás-vízhozam öszszefüggésekből, amelyeket 11 szelvényben határoztunk meg, kettőt mutatunk be (Szlávik 1982). A Fekete-Körös remetei szelvényének árvízi vízhozamgörbéjét a 8. ábra mutatja (az elemzések érdekében az 1974. évi és az 1981. évi rendkívüli árvizek vízállás-vízhozam összefüggésével együtt). Ebben a szelvényben az 1980. évi árvíz során 49 vízhozammérés történt. Az árhullám kialakulását megelőzően a folyón kis vízhozam volt (8 m3/s). Az áradás rendkívüli hevessége a vízhozamok gyors növekedésében is megmutatkozott és ez a vízhozamgörbén igen meredek áradó ágat eredményezett (8. ábra). A folyó vízhozama 48 óra alatt felől augusztus 15-re, a Sebes-Körös felől pedig szeptember 30-ra készült el; ideiglenes elzárást egyik helyen sem alkalmaztak. A vízvisszavezetés mindkét szükségtározónál nagyrészt gravitációs és kisebb arányban szivattyús volt. VÍZHOZAMOK ÉS A LEFOLYT VÍZMENNYISÉG Az árhullámok levonulása idején vízhozam-sorozatmérésekre került sor, így nyomon követhetők voltak az árvíz sajátosságait tükröző, rövid idő alatt és nagymértékben változó vízállás—vízhozam összefüggések és elvégezhetők voltak a szükségtározásokkal, elöntések viszszavezetésével kapcsolatos operatív vízrajzi feladatok. Az 1980. július 23-szeptember 4. közötti 44 napos időszakban a Körösök 15 szelvényében összesen 457 árvízi vízhozammérésre került sor (a KÖVIZIG, a TI VÍZIG mérőcsoportjainak és a VITUKI, valamint más vízügyi igazgatóságok további 7 kirendelt mérőcsoportjának munkájaként). A folyókon végzett vízhozammérések eléggé egyenletesen kiterjedtek a teljes vízjárásra. Annak ellenére, hogy az 1980. évi mindkét árhullám áradása igen heves volt és a tetőzés gyorsan bekövetkezett, az árhullámoknak ezt a legnagyobb vízhozamokkal lefolyó részét is sikerült a legfontosabb szelvényekben megmérni (3. táblázat). százszorosára, a vízhozamtetőzést megelőző 24 óra alatt tízszeresére növekedett. A vízhozam leggyorsabb növekedésekor egyetlen óra alatt a növekmény 110 m3/s volt — még a leghevesebb vízjárásúnak ismert Sebes-Körösön, Körösszakálnál sem volt ez sohasem több 50 m3/snál. A mért legnagyobb vízhozam (LNQ) 810 m3/s volt július 24-én 23 órakor 750 cm-es vízállásnál, szemben az eddig mért 485 m3/s-os LNQ-val (1974. június 15-én 900 cm-es vízállásnál) (#. ábra). Ez két tényező szerepével magyarázható. Egyrészről, a Fekete-Körös és a Tőz legnagyobb vízhozamai feltehetőleg egymásra futottak, másrészt pedig a folyó esése több, mint kétszerese volt az addigi legnagyobbnak. Az LNQ 67%-os növekedése joggal minősíthető példátlan hidrológiai jelenségnek. 3. táblázat. Az 1980. évi árvíz során mért és számított legnagyobb vízhozamok Table 3. Maximum discharge measured and calculated during the flood in 1980 Folyó Szelvény F (km2) Legnagyobb vízhozam (m3/s) A fajlagos lefolyás maximuma természetes állapotban (l/s km2) természetes töltésszakadással befolyásolt mért számított mért számított Fehér-Körös Gyula 4 251 290 ... ... — 68 Fekete-Körös Remete 4 644 810 ... ... ... 174 Kettős-Körös Békés 9011 840 840 855 93 Sebes-Körös Körösszakái 2 489 545 ... ... — 219 Sebes-Körös Fokihíd 2 853 538 ... ... ... 189 Berettyó Darvas 5 008 272 ... ... — 54 Berettyó Szeghalom 5 812 — 200 266 290 34 Sebes-Körös Körösladány 8 985 — 560 537 — 62 Hármas-Körös Gyoma 19715 1170 ... ... ___ 59
