Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
24 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 2. sz. 8. ábra. A Fekete-Körös árvíz vízhozam-hurokgörbéi a remetei szelvényben (Szlávik 1982b) Figure 8. Hysteresis rating curves of the Fekete-Körös River flood discharge in the Remete section (Szlávik 1982b) A 4. táblázat adataiból kitűnik, hogyan változtak a legnagyobb számított vízhozamok a Körösök néhány fontosabb szelvényében a szabályozások kezdetétől 1980-ig (Szlávik 1982b). A Bodoky által 1855-ben végzett számításból kiindulva az LNQ 1980-ig általában kétszeresére, a Fekete-Körösön viszont négyszeresére növekedett. A Fe-A Kettős-Körös békési szelvényének árvízi vízhozamgörbéjét a 9. ábra mutatja (az elemzések érdekében ugyancsak az 1974. évi és az 1981. évi rendkívüli árvizek vízállás-vízhozam összefüggésével együtt). Ebben a szelvényben az 1980. évi árvíz idején 50 vízhozammérés volt (9. ábra). Az áradó ágon és az apadó ág kezdetekor (a töltésszakadásig) itt sajnos nem történt vízhozammérés, ezért a vízhozamgörbének ezt a szakaszát hidraulikai meggondolások alapján szerkesztettük meg. A hagyományos árvízi hurokgörbe apadó ága a töltésszakadás miatt, július 28-án 7 órakor élesen megtört. Az 5. ábrán bemutatott hirtelen esésnövekedés hatására gyors vízhozamnövekedés következett be. A békési szelvényben kialakult az ún. „fordított” hurokgörbe, amelyet az 1974. évi árvízi kete-Körösön a vízhozam hurokgörbe „tágassága” többszöröse volt az eddig előfordultaknak: a 750c m-es vízállásnál az apadó ág vízhozama alig 40%-a volt az ugyanazon vízállásnál mért áradó ági értéknek (8. ábra). Július 25-én egyetlen nap alatt 56 Mm3 víz folyt át a remetei szelvényen, a napi középvízhozam 650 m3/s volt. szükségtározásnál is megfigyeltünk és mérésekkel igazoltunk (Szlávik 1976). Az apadó ágon a vízhozamok - azonos vízállások mellett - nagyobbak, mint az áradó ágon, egészen augusztus 4-ig, amikor befejeződött a töltésszakadás ideiglenes elzárása és esésnövelő, leszívó hatása megszűnt, helyreállt a folyó vízszállításának természetes egyensúlyi állapota ezen a szakaszon. A második árhullám hurokgörbéje (július 30-augusztus 3. között) is kimutatható volt. A legnagyobb természetes vízhozam 840 m3/s volt, ezt az apadó ágon vízhozamcsökkenés követte, majd a szakadás után 855 m3/s volt a maximum (ezt gyakorlatilag sikerült méréssel meghatározni). (Flasonló „fordított” hurokgörbét tapasztaltunk a Halaspuszta fölött levő szeghalmi és fokihídi szelvényekben is.) 4. táblázat. Mért és számított legnagyobb vízhozamok a Körösökön (az 1980. évi árvizet megelőzően) Table 4. Measured and calculated maximum water flows in the Körös Rivers (be:fore the 1980 flood) Folyó Szelvény F (km2) Számított NQ (m3/s) LNQ (nrVs) Legnagyobb fajlagos vízhozam (1/s km2) Bodoky Korbély mért számított mért számított (1855) (1916) vízhozamból Fehér-Körös Gyula 4 251 310 400-500 442(1974) 508 (1974) 104 120 Fekete-Körös Remete 4 644 203 600-700 485 (1974) 485 (1974) 104 104 Kettős-Körös Békés 9011 500 857 (1974) 948 (1974) 95 105 Sebes-Körös Körösszakái 2 489 461 (1974) 600(1919) 185 241 Sebes-Körös Körösladány 8 985 316 500-600 348 (1974) 540(1970) 39 60 Hármas-Körös Gyoma 19715 900 1200-1500 1590 (1970) 1700(1970) 81 86
