Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
18 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 2. sz. A KÖRÖSÖK 1980. ÉVI ÁRVIZÉT KIVÁLTÓ CSAPADÉK A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőterületén 1980 első félévében a csapadék mennyisége 414 mm volt, megközelítette a sokéves átlagértéket, nagyobb része májusban (123 mm) és júniusban (113 mm) hullott. Júliusban egész Európa fölött kiterjedt ciklontevékenység alakult ki, amelynek hatására a Tisza egész vízgyűjtőjét intenzív és jelentős mennyiséget adó csapadék érintette (Homokiné és társai 1981). A Körösök vízgyűjtőterületén július első két dekádjában 20-30 mm csapadék volt, amelyet július 21-27. között a Fehér-Körös vízgyűjtőjén átlagosan 119 mm, a Fekete-Körösén 163 mm, a Sebes-Körösén 181 mm és a Berettyóén 115 mm eső követett. Különösen heves volt az esőzés a Fekete- és a Sebes- Körös vízgyűjtőterületén, ahol július 22-én 24 óra alatt területi átlagban 76, ill. 71 mm, július 22-23-án, 48 óra alatt 105 és 99 mm csapadék hullott (3. ábra), az árvizet kiváltó 4 legcsapadékosabb napon összesen lehullott eső pedig területi átlagban 150, ill. 153 mm volt. (Öszszehasonlításul: 1970-ben 4 nap alatt 50-90 mm, 1974- ben ugyancsak 4 nap alatt 42-106 mm eső esett és váltotta ki az akkori nagy árhullámokat.) A legnagyobb 24 órás csapadék a Fekete- és Sebes-Körös vízválasztóján Biharfureden 145 mm és a Fekete-Körös felső szakaszán Vasaskőfalván 113 mm volt, mindkettő eddig észlelt maximum. Ezen a két állomáson a 48 órás összeg (július 22-23.) 162 és 177 mm, a 12 napos csapadékösszeg pedig 324 és 332 mm volt. Ezeken az állomásokon a 12 nap alatt lehullott eső az éves csapadéknak mintegy harmadrésze volt. 3. ábra. A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjének vázlatos csapadéktérképe (1980. július 22-23.) (Szlávik 1982a) Figure 3. Schematic precipitation map of the mountainous part of the Körös basin (22-23 July 1980) (Szlávik 1982a) Augusztus 2-12. között az idő csapadékmentes volt, az augusztus 13-15. közötti 3 napon a hegyvidéki vízgyűjtőn hullott 6,2-62,0 mm (területi átlagban 23 mm) eső pedig már nem befolyásolta lényegesen az árvízi helyzetet. A hazai területen július harmadik dekádjában területi átlagban 96 mm eső hullott; ebben az időszakban kilenc csapadékos nap volt - ez pedig lényegesen megnehezítette az árvízvédelmi munkákat. A VÍZÁLLÁSOK ALAKULÁSA Az árhullám kialakulását megelőzően a Körösökön igen alacsony vízállások voltak: a Fekete-Körösön Antnál 8%-os, a Fehér-Körösön Gyulánál 10%-os, a Sebes-Körösön Körösszakálnál pedig mindössze 4%-os volt a mederteltség, a folyók apadtak. A nagy intenzitású esőzés igen heves áradásokat eredményezett. Különösen gyorsan áradt a Fekete-Körös július 23-án déltől: 25 óra alatt 828 cm-t, 36 óra alatt 916 cm-t emelkedett a vízállás, az áradás átlagos intenzitása 26 cm/óra volt, de a vízszintemelkedés legnagyobb sebessége meghaladta a 46 cm/óra értéket — ilyen heves áradás a Fekete-Körösön addig még sohasem fordult elő. Az országhatáron lévő anti vízmércén a vízállás az I. árvízvédelmi készültségi szintet (500 cm) az áradás kezdetétől számított 7 óra múlva, a II. és III. készültségi szintet (600 és 700 cm) további 3-3 óra alatt érte el. A tetőzés július 24-én éjfélkor következett be — a Tőz romániai gátszakadása miatt — 988 cm-es vízállással, amely 44 cm-rel volt magasabb az addigi (1974. évi) maximumnál (7. táblázat). A Fekete-Körös bal parti töltésén az országhatár közelében nyúlgátakkal kellett védekezni az árvíz ellen. Biztonsági okokból megtörtént a felkészítés a mályvádi árvízi szükségtározó igénybevételére, de mivel az árvizet sikerült nyúlgátakkal megtartani, a mályvádi szükségtározásra az árvíznek ebben az időszakában nem került sor (Szlávik 1982b, Takács 1980). A folytatódó esőzés hatására a folyók felső szakaszáról újabb és újabb árhullámok indultak és ezáltal tartós árvízi helyzetet teremtettek. Ebből kifolyólag - bár az áradó ág csak rövid időtartamú volt - az elnyújtott apadó ág miatt az árhullám tartós terhelést jelentett az árvízvédelmi művekre: töltésátázások, fakadóvizek jelentkeztek. Az árhullám tetőzésének levonulási ideje Belényes és Ant között (94 km) a korábbi évek árhullámaihoz hasonlóan 40 óra, Tenke és Ant között (47 km) pedig 20 óra volt. Az üres mederre érkező árhullám rendkívüli, eddig soha nem észlelt eséssel zúdult le, de a Fekete-Körös alsó szakaszán ellapult és Anttól 16 km-re, Remeténél 863 cmes tetőzése már 53 cm-rel elmaradt az 1974. évi LNV-től. Ebben természetesen közrejátszott az is, hogy a Fehér-Körös árhulláma nem volt olyan jelentős, mint a Fekete-Körösé és a torkolati szakaszon a Fekete-Körös duzzasztotta vissza a Fehér-Köröst, nem pedig megfordítva, mint ez általában előfordul. A Fehér-Körösön a mederteltség a tető
