Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
Szlávik Lajos: A Körösök 1980. évi rendkívüli árvize - töltésszakadások, szükségtározások 19 zéskor (76 cm-rel az LNV alatt) csak 90%-os volt. A Kettős-Körösön Békésnél a tetőző vízállás július 27-én alakult ki és 9 cm-rel elmaradt az 1974. évi LNV-tői. Hevesen áradt a Sebes-Körös (Körösszakáinál 18 óra alatt 432 cm-t) és a Berettyó is, amelyek tetőzése az alsó szakaszon megközelítette az eddigi legnagyobb, 1970. évi vízállásokat. A Hármas-Körösön Gyománál a tetőzés csak 37 cm-rel maradt el az 1970. évi LNV-től. Az árhullámok adott vízszint feletti tartóssága csaknem valamennyi vízmércén megközelítette az 1970. évi eddigi legnagyobb értéket, az adatsorban az eddigi második legnagyobb értékű volt. TÖLTÉSSZAKADÁSOK ÉS SZÜKSÉGTÁROZÁSOK A rendkívüli hevességű árhullámok levonulása nem volt zavartalan. Román területen a Fekete-Körös legjelentősebb bal oldali mellékvízfolyásának, az 1166 km2 vízgyűjtő területű, a torkolatnál betöltésezett Tőznek a bal parti töltése július 24-én éjfél körül a torkolattól 4,4 kmre, Tőzmiske községnél átázás következtében 120-150 m hosszon átszakadt (4. ábra). A szakadás hatására következett be a Fekete-Körös tetőzése a zerindi vízmércén és attól lefelé. Mintegy 30-35 Mm3 víz ömlött itt ki és terült szét román területen, a Fehér- és a Fekete-Körös között, több, mint 30 km2-en. A víz július 27-én érte el a magyar országhatárt, ahol az 1932. évi árvíz után épült, az országhatárral párhuzamosan, annak közvetlen közelében húzódó kisméretű határtöltés felfogta, az 1966. évi árvíz után épült lokalizáló töltést a víz nem érte el (4. ábra). A Berettyó és a Sebes-Körös összefolyásánál az árhullám áradó ágán, július 26-án délben, amikor a vízállás 10- 30 cm-re volt az 1970-ben kialakult LNV-től a szeghalmi, fokihídi és körösladányi vízmércéken, a Berettyó bal parti töltés 0+450 km-es szelvényének környezetében a töltés a terhelést nem volt képes elviselni, megroskadt és 61 m hosszon átszakadt (4. ábra). A kiömlő víz hozama rövid időn belül 200 m3/s volt, amelynek hatására 4 óra múlva tetőzött a Sebes-Körös Fokihídnál az addigi LNV alatt 21 cm-rel, 6 óra múlva a Berettyó Szeghalomnál az LNV alatt 12 cm-rel és 6 óra múlva a Sebes-Körös Körösladánynál az LNV alatt 17 cm-rel. A töltésszakadás idején a szeghalmi szelvényben a vízhozam 163 m3/s volt, amely a töltésszakadás leszívó hatása miatti helyi esésnövekedés következtében 24 óra alatt 266 m3/s-ra nőtt meg, majd a hullámtéren tározódott víz kiürülésével fokozatosan csökkent. Hasonló jelenség volt megfigyelhető a Sebes-Körös fokihídi szelvényében is. A 21,75 km2 területre - a szükségtározásra figyelembe vehető halaspusztai térségbe - 6,5 nap alatt kiömlött 35 Mm3 víz mintegy negyedrésze a Berettyón, háromnegyed része pedig a Sebes-Körösön érkező lefolyásból származott. A halaspusztai szakadást ideiglenesen 6 m-es CS-l-es lemezekből és pátrialemezekből épített 110 m hosszú jászolgáttal zárták el augusztus 1-én éjjel. 4. ábra. Helyszínrajz az 1980. évi árvízi elöntésekről a Körösökön (Szlávik 1982a) (Jelmagyarázat: 1 = töltésszakadás vagy szükségtározó-megnyitás; 2 = árvízi elöntés; 3 = szivattyútelep; 4 = védett lokalizáló vonal, körtöltés, szükségtározó töltése; 5 = az árvíz idején épített lokalizációs töltés) Figure 4. Site plan of the floods on the Körös Rivers in 1980 (Szlávik 1982a) (Legend: 1 = dyke breach or opening of emergency reservoir; 2 = flood inundation; 3 = pumping station; 4 = protected localization line, ring dyke, emergency reservoir dyke; 5 = localization dyke built at the time offlood) Július 28-án reggel 6:35-kor a Kettős-Körös jobb parti töltése Hosszúfoknál, a 102+700 tkm szelvény környezetében - a töltés tönkremenetelére utaló előzetes jelek nélkül - átszakadt (7. kép). A szakadás időpontjában az átlagosan 6,0—6,5 m magas kettős-körösi töltésen mintegy 5,0 m-es vízterhelés volt. A békési vízmércén a vízállás ekkor 921 cm volt, az apadás már 26 órája tartott, mértéke 42 cm volt. A helyszíni megfigyelések szerint a kezdeti 5 m-es nyílás gyorsan szélesedett: fél óra múlva 10 m-es, másfél óra múlva kb. 30 m-es, két óra múlva kb. 50 m-es volt és további néhány óra alatt 78 m-esre bővült (7. kép). A töltésszakadás mögött - a környező terepszinthez viszonyítva - 6,5 m mély kimosás, kopolya képződött. A terepre kitörő víz a töltésből és a kopolyából mintegy 60 ezer m3 földet mosott el, a keskeny hullámtér miatt a kopolya a folyó medréig visszarágódott, a víz szabályszerű új medret képzett. A rohamos erővel bővülő töltésszakadáson az első órákban 750-800 m3/s-os vízhozam zúdult ki a területre. Olyan rendkívüli leszívó hatás érvényesült, hogy néhány órán keresztül, időszakosan, több km-es szakaszon még a Kettős-Körös folyásiránya is megfordult (5. ábra), ezt a töltésszakadás alatt, a mezőberényi hídról végzett vízsebesség mérések is igazolták.
