Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 1. szám

10 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 1. sz. keresztező építmények különös figyelmet érdemelnek, de a régi építmények egyébként is potenciális veszélyforrást jelentenek. Jelenleg 170 műtárgy minősül nem megfelelő biztonságúnak, sürgős javítást, átépítést igényel. Belvízvédelmi rendszerek, védelmi szakaszok A síkvidéki vízrendezés területi alapegysége a belvíz­­rendszer, ami domborzatilag zárt síkvidéki vízgyűjtőterü­let. Az ország síkvidéki területeit morfológiai szempontból rendkívül kis magasságkülönbségek, medence jellegű el­helyezkedés, a folyókkal való szabdaltság és helyenként rossz vízgazdálkodású talajtani felépítés jellemzi. A bel­vízcsatorna-hálózatból, műtárgyakból, ezekhez kapcso­lódó szivattyútelepekből és belvíztározókból álló, vízrajzi, domborzati és talajviszonyok szempontjából összefüggő zárt síkvidéki vízgyűjtő a belvízrendszer, amelyen belül a vízrendezés egységes. A belvízrendszer kisebb részvíz­gyűjtőkre, belvízöblözetekre tagolódhat, amelyek határait a vízgyűjtő határok alkotják. Magyarországon a jelenlegi elhatárolás szerint 85 belvízrendszer van. A rendszeren belül a mezőgazdaság számára káros vi­zeket és a belterületről lefolyó csapadékvizeket nyílt csa­tornahálózat vezeti le. A levezető hálózat gerincét a főcsa­tornák alkotják, amelyekre - mint a levélerezet - csatla­koznak a mellékcsatomák, amelyek viszont az alacso­nyabb rendű mentesítő csatornák vizeit gyűjtik össze, és továbbítják a főcsatornába. A főcsatorna a belvízrendszer Szivattyútelepek és szivattyúállások Napjainkban is használatban levő vízügyi szivattyú­­telepek és gépészeti berendezéseinek fejlesztése és ter­vezése az 1970-es évekre teljesedett ki. A szivattyútele­pek szivattyúinak műszaki igénypontjait a vízügy hatá­rozta meg. Ezek az igénypontok kifejezetten a szivaty­vagy öblözet összegyűjtött vizeit a főbefogadóba továb­bítja, ami általában töltésezett vízfolyás, folyó. A főbefo­gadóba a víz gravitációsan, szivattyús átemeléssel vagy a kettő kombinációjával jut el. A belvízvédelmi szakasz a belvízrendszernek a véde­kezés célszerű irányításához és végrehajtásához alkalma­san meghatározott része, amely a vízügyi igazgatóságok működési területéhez igazodik; területét (határait) jogsza­bály állapítja meg. Az országban jelenleg 91 belvízvé­delmi szakasz van. Csatornarendszerek A belvízcsatornák hossza Magyarországon több mint 46 ezer km amelyből jelenleg közel 22 ezer km-t a vízügyi igazgatóságok kezelnek. Ezek, valamint az 5 ezer km ön­­kormányzati és mintegy 15 ezer km (mezőgazdasági/ma­­gán) üzemi csatorna képezik a belvízelvezető hálózat alap­elemeit. A belvízrendszerben, illetve belvízöblözetben lé­tesített belvízelvezető csatornahálózat feladata a belvizek összegyűjtése és elszállítása a befogadó és a főbefogadó felé. A vízszállító csatornahálózaton belül megkülönböz­tethetjük a gyűjtőcsatornákat, a mellékcsatomákat és a fő­csatornákat. Egyes csatornák - földrajzi helyzetük és kialakításuk révén - képesek ellátni az öntözővíz-szállítási és a fölösle­ges víz elvezetési funkciókat is; ezek a kettős hasznosítású vagy kettős működésű csatornák (7. ábra). tyúk méretére és szivattyútelepenkénti darabszámúnak meghatározására és szivattyúk kialakítására terjedtek ki. A döntéseket több évtized tapasztalatai alapján, a csatornákon érkező leggyakoribb vízhozam, a visszaté­rési idő, az egyes vízhozamokhoz tartozó emelőmagas­ság alapján hozták meg. 7. ábra. Magyarországi csatornahálózatok hasznosításuk jellege szerint Figure 7. Hungarian sewerage networks according to the nature of their utilization

Next

/
Thumbnails
Contents