Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 2. szám

II

1. táblázat. A Ráckevei Soroksári Duna vízminősége (A PMKH Környezetvédelmi Mérőközpont vizsgálati eredményei; 2018.

augusztus 25. és 2018. augusztus 26.)

Table 1. Water quality of Ráckevei Soroksári Duna. (Measured by Environmental Laboratorium of Pest County Governent

Office; 25th August 2018 and 26th August 2018)

Varga P. és Kerekesné Steindl Zs.: Vizeink minőségének védelme - az MHT Környezetvédelmi Szakosztály tevékenysége tükrében

mintavétel időoldott O2

víz hőmérséklete

faji. elektr. veze-Mintavételi hely

pontja

[mg/l]

[°C]

pn

tőképesség | luS/cm]

08.25.

08.26.

08.25.

08.26.

08.25.

08.26.

08.25.

08.26.

08.25.

08.26.

Budapest, Kvassay-zsilip

8:10

7:50

7,5

6,5

24,9

23,4

8,2

8,2

370

339

Molnár-sziget, rév

8:30

8:25

4,5

1,4

25,7

24,2

7,8

7,8

590

547

Molnár-sziget, rév-12:50-2,0-23,8-Molnár-sziget, szigetcsúcs-12:55-3,6-23,7-Dunaharaszti, MO híd

8:50

8:50

5,0

4,8

25,8

24,3

7,8

7,9

600

564

Dunaharaszti, vasúti híd

9:00

9:15

5,5

5,0

25,8

24,2

7,8

7,8

600

562

Szigethalom

9:30

9:40

6,3

6,5

26,0

23,9

8,0

8,0

490

464

Ráckeve, híd

10:00

10:20

6,5

6,3

26.4

24,1

8,1

8,2

390

361

Tass, zsilip

10:45

11:00

5,0

5,4

26,9

24,3

8,2

8,1

320

325

Mintavételi hely

K(

[m

)Ik

4/11

NHf

____M____

N<

[m

h

4/11

N<

[m

T

4/11

klorofill-a

[Pg/1]

08.25.

08.26.

08.25

08.26.

08.25.

08.26.

08.25.

08.26.

08.25.

08.26.

Budapest, Kvassay-zsilip

15

23

0,06

0,12

0.038

0,054

3,3

3,3

27

10

Molnár-sziget

23

40

0,83

2,76

1,280

1,764

6,6

5,4

16

12

Dunaharaszti, M0 híd

24

37

0,68

0,92

1,070

1,290

7,8

8,1

17

22

Dunaharaszti, vasúti híd

20

33

0,57

0,72

0,970

1,008

8,1

8,0

20

20

Szigethalom

26

33

0,15

0,30

0,327

0.420

4,9

5,4

41

40

Ráckeve, híd

26

30

0,09

0,13

0,036

0,055

0,6

<0,5

66

70

Tass, zsilip

25

26

0,09

0,23

0,034

0,069

0,5

0,8

37

36

SZÜKSÉGES A VÍZMINŐSÉG VIZSGÁLATI RENDSZER FOLYAMATOS FEJLESZTÉSE

A vizek védelmével kapcsolatos tevékenység egyik legfontosabb eleme a vizek állapotának rendszeres, mintavétellel és analitikai vizsgálatokkal történő megfigyelése (monitorozása). A monitoring eredmények alapján tervezhetők meg a megfelelő vízvédelmi intézkedések, és ellenőrizhető végrehajtásuk hatékonysága. Napjainkban ezeket a tevékenységeket az 1995. évi környezetvédelmi törvény előírásai szabályozzák. A törvény kimondja, hogy az állam feladata a környezet állapotára vonatkozó mérő- és megfigyelő (monitoring) rendszerek létrehozása és működtetése. Ennek keretében a vízvédelemért felelős miniszter (jelenleg a belügyminiszter) szakmai felelősségéhez tartozik a vízkészletek minőségi állapotának rendszeres megfigyelésére szolgáló monitoring rendszerek szakmai felügyelete. Ugyanez a törvény rendelkezik arról is, hogy a környezethasználók, engedélyesek kötelezettsége, hogy a környezetet terhelő - az élővizekbe vagy a közcsatornába vezetett- szennyezőanyag terheléseiket ellenőrizzék, és erről a hatóságok részére rendszeresen adatot szolgáltassanak. Ezeket az adatokat az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) keretében kell kezelni és gyűjteni.

A mindenkori monitoring rendszer a kor szemléletének megfelelően alakult, a hangsúly a kezdeti, inkább kémiai vizsgálatokról a biológiai monitoringra helyeződött át. Megnövekedett ezzel a mintavételi helyek száma, s a vizsgálati jellemzők köre is bővült. Csökkent viszont a mintavételi gyakoriság, s az intézményrendszer széttagoltsága miatt „elhalványult” a szakmai irányítottság, lelassult az intézmények közötti adatáramlás.

A monitoring rendszerben vizsgálandó komponensek megválasztásának általánosítható logikája, hogy vizsgálandó minden olyan anyag, mely a vízre közvetlenül vagy a vízi környezeten keresztül számottevő kockázatot jelent. Az elsőbbségi és elsőbbségi veszélyes anyagokon kívül az EU egy folyamatosan bővülő „megfigyelési listán” lévő anyagokra - leggyakrabban használt gyógyszerekre, maradványaikra, antibiotikumokra, antioxidánsokra, új peszticidekre - is felhívja a figyelmet. Folyóinkon tömegesen megjelenő műanyagok okán, s ezen cikk írásakor tetőződő koronavírus járvány idején, ezek vizeinkben történő jelenlétéről, viselkedéséről is megbízható információkra lenne szükség. A „megbízható információ” magába foglalja a vizsgálati módszer kimutatási határára előírt elvárást: „az alkalmazandó módszer kimutatási határának legalább olyan alacsonynak kell lennie, mint az anyagra az