Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
Varga P. és Kerekesné Steindl Zs.: Vizeink minőségének védelme - az MHT Környezetvédelmi Szakosztály tevékenysége tükrében 9 a vízminőség hosszú távú alakulásában, vagy a módszerek bizonytalansága miatt az állapot nem dönthető el egyértelműen, a víztest a ,jó, de gyenge kockázatú” minősítést kapja, amely további intézkedéseket von maga után. VIZEINK MINŐSÉGE Folyóink minőségének tudományos értékű mérési eredményeiről 1873-ben Balló M. „A „Duna folyam vegyi viszonyairól” című MTA közleménye számolt be {Balló 1873). ,Ji Budapestet szelő Duna vizének ismerete... fontos... Magyarország fővárosa ugyanis ivóvizét a Dunából meríti, s nemsokára a nyers dunavizet is mesterséges módon, azaz szűrés által fogják tisztítani. ” ... „Az 1 liter vízben foglalt szilárd alkatrészek összege 0,1792 grammnak találtatott... az iszapolt anyagoknak, ugyanúgy, mint a vízállásnak, két maximuma volt... Lesenyei a Soroksári Duna-ág „eliszapolódását” és a pesterzsébeti, kispesti szennyvizek hatását részletesen vizsgálta, s erről 1954-ben a Vízügyi Közleményekben számolt be {Lesenyei 1954). A felszíni vizek, elsősorban a folyók vízminősége az 1950-es évek végétől kezdve gyors ütemben romlott. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az élővizekbe nagy mennyiségben került bevezetésre kommunális szennyvíz, gyakorlatilag tisztítatlanul, vagy csak minimális mértékű tisztítás után, mind a hazai, mind pedig a felvízi (külföldi) vízgyűjtőterületekről. A nagy volumenű, korszerűtlen műszaki színvonalú, a környezetvédelmi szempontokat nélkülöző nehézipar és vegyipar különösen hozzájárult ahhoz, hogy az élővizek vízi élővilága degradálódjon. Egyes kisebb vízfolyások esetében a természetes flóra és fauna gyakorlatilag ki is pusztult. Több nagyobb folyó (pl. Tisza, Sajó, Bodrog, Szamos, Körösök), amelyeknek a vízgyűjtőin például nagyobb nehézipari üzemek működtek, szennyvizüket az élővízbe bocsátva, az 1960-70-es években erősen szennyezetté váltak. A nagyipari jellegű mezőgazdaság nagy mennyiségben, gyakorlatilag kontrolálatlanul alkalmazott műtrágyát és többek között olyan növényvédő szereket, amelyek közül többet, súlyosan mérgező hatóanyagtartalmuk miatt ma már nem is lehet forgalomba hozni, de sok esetben még mindig kimutatható a korábbi szennyezésük az élővizekben. A rendkívüli, „havária” jellegű vízszennyezés is gyakori volt annak idején, és sok esetben külföldi vízgyűjtő-területről származott. Az 1960-70-es években bevezetett vízvédelmi szabályozások hatásának köszönhetően is, a vízminőség romlás mértéke valamelyest csökkenni kezdett. De jelentősebb mértékű vízminőség javulást csak az elmúlt évszázad utolsó évtizede hozott. 1988 és 2000 között, részben a társadalmi változásokhoz köthető gazdasági (ipari, mezőgazdasági) visszaesés következett be Magyarországon, valamint néhány felvízi szomszédunknál. Ezzel egyidejűleg ugyanakkor Ausztriában, Németországban a szennyvíztisztítás terén nagymértékű fejlesztések történtek. Mindezek együttesen jelentősen csökkentették a vizek terhelését. Az EU Víz Keretirányelve (VKI) előírásai szerint elkészített, 2009. december 22-én közzétett első vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT1) készítése során első alkalommal történt meg a rendelkezésre álló, a VKI elveinek és metodikáinak megfelelő monitoring eredmények ökológiai és kémiai állapotértékelése, melyet a 2015. december 22-i határidővel felülvizsgált, un. VGT2 keretében újraértékeltek a szakértők. A VGT2 állapotértékeléséhez felhasznált, 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó adatok alapj án a felszíni víztestek, azaz a vízfolyások és az állóvizek (összesen 1 078 db) 9%-a volt „kiváló”, illetve ,jó” állapotban, míg a víztestek mintegy három-negyed része további javító intézkedést igényelt a jó állapot elérése érdekében (2. ábra). ■ kiváló ajó □ mérsékelt □ gyenge ■ rossz □ adathiány □ nam 2. ábra. A felszíni víztestek ökológiai állapota a víztestek száma szerinti megosztásban (VGT2 2015) Figure 2. Ecological quality of surface waters in ratio of total water bodies (VGT2 2015) Az ökológiai állapotot elsősorban a biológiai elemek állapota határozza meg. Az ökológiai állapotot támogató fizikai-kémiai elemek alapján a biológiai állapothoz viszonyítva általában kedvezőbb a kép. A minősített víztestek közül a folyók esetében 59%, az állóvizek esetében 44 % került a, jó” és „kiváló” osztályba. Ezen belül a paramétercsoportok közül a tápanyagtartalom és az oxigén-háztartás (szerves anyagtartalom) szerinti osztályozás hozta a leggyengébb eredményt, amely azt igazolja, hogy a felszíni vizek esetében Magyarországon az eutrofizáció még ma is jelentős mértékű, mely részben emberi hatásra, részben természetesjelenségként következik be (3. ábra). 3. ábra. A felszíni vizek fizikai-kémiai állapota (VGT2 2015) Figure 3. Status ofphysical-chemical parameters of surface wa' ters (VGT2 2015)