Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 1. szám
Dobó Kristóf és társai: Az árvíz- és belvízvédelem országos helyzetképe 9 A belvizek károkozásai érintik a síkvidéki településeket, közlekedési vonalakat, túlnyomóan azonban a mezőgazdaságilag művelt területeken jelentkeznek. A károk mértéke általában a belvízborítás időtartamától, a víz hőmérsékletétől, a növényi kultúra tűrőképességétől és a terület termőképességétől is függ. Ezért a ritkábban jelentkező nyári belvizek nagyságrendekkel nagyobb mezőgazdasági károkat okozhatnak, mint a téliek vagy a tavasziak. Az árvízvédelmi művek rendszere Az ország 21 200 km2-nyi folyóvölgyi árterületének 97%-a árvízmentesített, a maradék 700 km2 nagy része szűk völgyekben fekvő, gazdaságosan nem árvízmentesíthető nyílt ártér. Itt legfeljebb az ártérben fekvő, vagy oda lenyúló települések védelme oldható meg. A mai Magyarország földrajzi adottságai következtében az árvízmentesítés egyik leghatékonyabb módszere az árvizeknek a hegyvidéki vízgyűjtőn, tározókban történő visszatartása nem alkalmazható, mivel a hegyvidéki vízgyűjtők nagyrészt az ország határain kívül esnek. Az árvizek hegyvidéki völgyzárógátas tározókkal történő visszatartására Magyarországon csak a kisebb vízfolyások (pl. Zagyva és Tama) völgyében van lehetőség. A döntően alföldi jellegű területeket átszelő folyóink esése csekély, emiatt a folyók nagyvízi szabályozására, azaz a kanyarulatok átvágására és kétoldali betöltésezésére került sor. Az árvízvédelmi műveinek rendszerének gerincét döntően a folyók mentén épült árvízvédelmi töltések - mint elsőrendű árvízvédelmi művek - alkotják. Ugyanakkor az elmúlt évtizedek árvízvédekezési tapasztalatai bizonyították, hogy a folyók menti töltésrendszerek fejlesztése, előírt méretre való kiépítése mellett új műszaki megoldásokat és módszereket is szükséges alkalmazni, így - többek között - területi árvízvédelmi rendszereket kell kiépíteni. Ennek eszközeként került sor egyes folyókon az árvízi szükségtározás módszerének kidolgozására, a síkvidéki körtöltéses megcsapoló árvízi szükségtározók kialakítására. Az árvizek kártételei elleni védelem céljából a múlt század derekától napjainkig épült ki a jelenleg meglévő védmű-rendszer (6. ábra), amelyet a következő létesítmények alkotnak: • A folyók mentén épült elsőrendű árvízvédelmi művek, amelyek összes hossza 4 679,92 km. Az állami vízügyi szolgálat 4 425,73 km fővédvonalat kezel (ez az összes hossz 94,6%-a, ebből 4 205,90 km földgát, 18,65 km árvízvédelmi fal, 201,18 km magaspart), a többi (254,19 km - 5,4%) az önkormányzatok tulajdonában és üzemeltetésében van. • Árapasztó csatornák, melyek az árvízhozam megosztására, illetve másik folyó völgyébe történő átvezetésére szolgálnak: o a Lajta balparti csatorna, melynek feladata a Lajta árvizének kereken 50%-os megosztása. Hossza 13 km, vízszállító képessége 50 m3/s; o a Répce árapasztó csatorna, melynek feladata a Répce teljes árvízi hozamának átvezetése a Rábába. Hossza 10 km, vízszállító képessége 120 m3/s. • Síkvidéki árvízi szükségtározók, melyek heves vízjárású, viszonylag kis vízhozamú folyók árvízcsúcsainak visszatartására szolgálnak (a Duna völgyében 3 db, a Tisza völgyében 10 db, összesen 230,91 km2 területen, 432,4 millió m3 befogadóképességgel). • Tiszai árapasztó tározók. A folyamatban lévő tiszai fejlesztési program, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében megvalósult hat tározó, összesen 254,3 km2 területen, 721,4 millió m3 befogadóképességgel. • A fővédvonalakon esetleg áttörő árvíz megfékezésére, szétterülésének megakadályozására vagy terelésére másodrendű (lokalizáló) védvonalak épültek ki, illetőleg erre alkalmas terepalakulatok vagy más rendeltetésű létesítmények (közúti és vasúti töltések). A kiépített lokalizáló védvonalak teljes hossza 1 050 km, amelyekből 750 km (körgátak) van az állami vízügyi szolgálat, a többi pedig az önkormányzatok kezelésében. A hullámtéri területekből 660 km2-t mintegy 500 km hosszú nyárigát véd a kisebb (3-10 éves gyakoriságú) árvizek ellen. A hegyvidéki vízgyűjtőkről levonuló árhullámok még határaink előtt elérik a síkságot. Ennek következtében a határokat alkotó és átmetsző folyók mentén a szomszédos országokkal közös érdekeltségű folyó- és töltésszakaszok kijelölésére került sor. Árvízvédelmi vonalainknak közel egynegyede, 1 055 km nemzetközi érdekeltségű. 6. ábra. Magyarország árvízi elöntéssel veszélyeztetett területe és árvízvédelmi rendszere Figure 6. The flood-prone area and flood protection system of Hungary Jellemzője a rendszernek, hogy vannak a környezetüktől eltérő, a biztonsági követelményeknek nem megfelelő, lokálisan gyenge szakaszok vagy keresztezések is. A védvonalak állapotának módszeres ellenőrzése eredményeként több száz olyan szakasz ismert, ahol veszélyes védőképesség-hiány (pl. ősmeder-keresztezés, töltésrepedés) van. E szakaszok együttes hossza mintegy 1 270 km. A védvonalakat számos építmény (zsilip, csőátvezetés stb.) keresztezi (számuk 1 993 db), amelyek között vannak 80-100 évesek, rendkívül gyenge műszaki állapotúak is. A
