Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
40 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. 8. ábra. Vízszintek az első rétegben, valamint a csáp mélységében (ötágú csáposkút) Figure 8. Fleads in the first layer and in the depth of the arms calculated by MNW2 (collector well with five arms) A kialakuló három markáns áramlási tartományt a 9. ábra mutatja. Megfigyelhetünk egy tengeri csillagra emlékeztető áramlási zónát, melyet a csápok halasa alakít ki. Jelen esetben is látható a markáns radiális áramlási zóna, valamint a peremek által befolyásolt áramlási tartomány. 9. ábra. Az ötágú csáposkútnál kialakuló áramlási tartományok Figure 9. Different flow spaces at the radial collector well with five arms ÖSSZEFOGLALÁS A bemutatott munka során a parti szűrésű vízbázisok egyik fontos víztermelő műtárgyával, a csápos kutakkal foglalkoztunk. Ezen vízbázisok jelentőségét mutatja, hogy a hazai ivóvíz termelés nagyjából 35 %-ban parti szűrésű vízbázisokra támaszkodik. Jellemzőjük a földtani és hidrogeológiai változékonyság, valamint a különböző hidraulikai folyamatok bonyolultsága. Különös tekintettel kell lennünk arra, hogy Budapest vízellátása nagy részben a Szentendrei-sziget, valamint a Csepel-sziget csápos kútjaiból történik. Munkánk célja volt, hogy ezen kutak hidraulikai viszonyait vizsgáljuk. Vizsgálatunk tárgya két kúttípus volt: egy horizontálisan kialakított kút, valamint egy ötágú csáposkút. Homogén, izotróp közegben, körvonal menti utánpótlódás mellett azt modelleztük, hogy ezen kutak termelése során milyen vízszintek alakulnak ki. A modellezéshez egy fél-analitikus (CW), valamint egy véges differencia módszert alkalmazó programot (MODFLOW MNW2) használtunk. Az MNW2 használatakor, az áramlási veszteségeket kétféleképpen vettük figyelembe. Az egyik esetben a Thiem (1906) által javasolt számítást használta a program, míg a másik esetben egy úgynevezett cellto-well conductance (CWC) érték kézi megadására volt szükség. A CWC értékeket megfelelően beállítva pontosabb eredményeket kaptunk. A számított eredményeket összehasonlítottuk Bakker és szerzőtársai által publikált eredményekkel (Bakker és társai 2005), amelyben a szerzők két másik független számítási módszert alkalmaztak. Az összehasonlítások során jó egyezést találtunk a számított vízszintek között. Ez az egyezés lehetővé teheti, hogy a jövőben valós földtani körülmények között szimuláljuk a csápos kutak hidraulikai viszonyait, valamint lehetőség nyílik különböző szcenáriók vizsgálatára is. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A tanulmányban ismertetett kutató munka az EFOP-3.6.1- 16-2016- 00011 jelű „Fiatalodó és Megújuló Egyetem - Innovatív Tudásváros - a Miskolci Egyetem intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése” projekt részeként - a Széchenyi 2020 keretében - az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. IRODALOMJEGYZÉK 123/1997. (VII. 18.) Komi. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről. Babac D., Babac P. (2009). Wells with horizontal drains, Theory, practice, calculation examples, Belgrade. Bakker M, Kelson V. A., Luther H. K. (2005). Multilayer analytic element modeling of radial collector wells, Ground Water, 43(6) 926-934. Hiscock KM., Grischek T. (2002). Attenuation of groundwater pollution by bank filtration. Journal of Hydrology 266, pp. 139-144.
