Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
Nyíri G. és társai: Horizontális és csápos kutak hidraulikai modellezése különböző számítási eljárások segítségével 41 Ily és Cs„ Túrái E., Szűcs P. (2016). 110 éves hosszúságú hidrometeorológiai adatsorok ciklikus paramétereinek vizsgálata, Hidrológiai közlöny, 96(1) 61-70. Ilyés Cs., Túrái E., Szűcs P., Zsuga J. (2017). Examination of cycle properties of 110-year-long precipitation time series, Acta Montanistica Slovaka, 22(1) 1-11. Kármán K. (2013) A parti szűrésű vízbázisok, és jelentőségük, Magyar Tudomány, 174(2). 1300-1307. Konikow, L.F., Hornberger, G.Z., Halford, K.J., and Hanson, R T. (2009). Revised multi-node well (MNW2) package for MODFLOW ground-water flow model: U.S. Geological Survey Techniques and Methods 6-A30, 67 p. Kruseman, G. P., De Ridder N. A. (1994). Analysis and evaluation of pumping test data, Second edition (Completely revised), ILR1 Publication, 107-108. Morozov P. E. (2018). Steady fluid flow to a radial system of horizontal wells, Journal of Applied Mechanics and Technical Physics, 59(2) 1-8. OVF (2015). A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. 2016. április. http://www. vizugy.hu/vizstrategia/documents/E3E737A3-3EBC-4B6F- 973C-5DD9B8A 6DBAB/0 VG TJbanyag_vegleges.pdf Ray C., Melin G., Linsky R. B. (2002). Riverbank filtration, Improving source-water quality, Water Science and Technology Library, ISBN 1-4020-1133-4. Székely F. (2015). Integrated well flow modeling, LAP LAMBERT Academic Publishing 104-115. Thiem, G. (1906). Hydrologische Methoden; Gebhardt, Leipzig. Van Tonder G., Bardenhagen Riemann K., Van Bosch J., Dzanga P., Xu Y. (2002). Manual on pumping test analysis in fractured-rock aquifers, WRC Report No 1116/1/02, ISBN No 1 86845861. A SZERZŐK NYÍRI GABOR 2013-ban végzett a Miskolci Egyetemen környezetmérnök alapszakon, majd tanulmányait a Miskolci Egyetem hidrogeológus mérnöki mesterszakán folytatta, ahol 2015-ben szerzett okleveles hidrogeológus mérnök végzettséget. 2015-től 2016-ig az Eszakmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. környezetvédelmi megbízottja. 2016-tól a Miskolci Egyetem Mikovinyi Sámuel Földtudományi Doktori Iskolájának PhD hallgatója. 2015-től a Magyar Hidrológiai Társaság tagja. SZÉKELY FERENC Bányamérnök hidrogeológus, 1967-1970 között a Magyar Állami Földtani Intézetben, 1970 és 2005 között megszakítással a VITUKI-ban dolgozott. 1989 és 2000 között a Kuvaiti Tudományos Kutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területei a felszín alatti vízáramlások, az oldat- és hőtranszport folyamatok numerikus modellezése, valamint a nem hagyományos, lóként sokréteges kúthidraulikai problémák elemzése. Kutatási eredményei a kutas vízművek tervezése és védelme, felszín alatti édesvíz tározási, drénezési, talajvízből történő hőszivattyús fűtési projektekben, valamint a bátaapáti repedezett gránitformációban végzett egyedi és csoportos furástesztek értelmezésénél hasznosultak. Közel 90, fele részben angol nyelvű publikációt készített, közöttük 3 önálló kiadvány található. MTA doktor, címzetes egyetemi tanár, két ciklusban az MTA FTB Hidrogeológiai Albizottságának az elnöke. Kúthidraulikai témakörben az ELTE és a Miskolci Egyetem hallgatóit oktatja. ZÁKÁNYI BALÁZS 2006-ban végzett oki. környezetmérnökként a Miskolci Egyetemen. 2009-től dolgozik Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézetében, jelenleg egyetemi docens 2018-tól. Nemzeti Kiválóság Program - Jedlik Ányos doktorjelölti ösztöndíjas (2013). Fő kutatási területe a speciális felszín alatti szennyezőanyagok (DNAPL) vizsgálata, modellezése és kármentesítése, valamint árvízvédelmi gátak hidraulikai modellezése, az előbbiből PhD fokozatot szerzett 2014-ben. Tevékenységi és érdeklődési köre a környezetvédelem- hidrogeológia - kármentesítés területén sokirányú. Az International Association of Hydrogeologist Magyar Nemzeti Tagozatának elnökségi tagja. Publikációinak száma 91. SZŰCS PÉTER a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamémöki Karán szerzett kitüntetéses geofizikus-mérnöki oklevelet 1988- ban. Oktatói és kutatói pályájának elején először a Geofizikai Tanszéken, majd az MTA Bányászati Kémiai Kutatólaboratóriumában dolgozott. 1993-ban Dr. Univ. címet, majd 1996-ban PhD doktori oklevelet szerzett. 2009-ben megszerzi az MTA doktora tudományos címet, illetve sikeresen habilitált a Miskolci Egyetemen. 1998 óta a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Tanszékén dolgozik. 2010-től a tanszék vezetője. 2010-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Az MTA-ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport vezetője 2012-től. Publikációinak száma több mint 450. 1998-tól a Magyar Hidrológiai Társaság tagja. A Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottságának tagja.
